Ugrás a tartalomhoz

Imiermesa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Imiermesa
előd
egyiptomi fáraó
utód
Hendzser
XIII. dinasztia
IV. Antef

Imiermesa szüenit szobra, fényképezte Flinders Petrie taniszi ásatásai során
Imiermesa szüenit szobra, fényképezte Flinders Petrie taniszi ásatásai során

Uralkodása10 évnél kevesebb, i. e. 1759-től[1] vagy 1711-től[2]
Prenomen
<
rasmn
n
x
U22
kA
>

Szemenhkaré
Nomen
<
m&r A12
Z2
>

Imiermesa
A torinói királylistán:
<
N5HASHD28Z1G7
>G7m&r A12
Z2
Szemenhkaré Imiermesa
FőfeleségeAya (?)
GyermekeiRedienef (?)
Sírjatalán övé egy befejezetlen szakkarai piramis
A Wikimédia Commons tartalmaz Imiermesa témájú médiaállományokat.

Imiermesa (uralkodói nevén Szemenhkaré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia közepének egyik uralkodója volt. Memphiszből kormányzott, i. e. 1759-től[1] vagy 1711-től.[2] Uralkodásának pontos hossza nem ismert, talán öt év volt, de azt biztosan tudni, hogy tíznél kevesebb.[1] Két kolosszusa maradt fenn, ma a kairói Egyiptomi Múzeumban vannak.

Említései

[szerkesztés]

A torinói királylista hetedik oszlopának 21. sorában említik (Alan Gardiner számozása szerint a hatodik oszlop 21. sora), Szemenhkaré Imiermesa néven. Legfőbb korabeli említései közé tartozik két kolosszus, melyet „Ptah az ő falától délre, Anhtaui ura” tiszteletére állítottak. Ez kifejezetten memphiszi jelzője az istenségnek, és azt mutatja, eredetileg memphiszi templomában álltak a szobrok.[1] A kolosszusokat később kisajátította a hükszosz XV. dinasztia uralkodója, Apepi, aki mindkét szobor jobb vállára felíratta saját nevét, valamint egy dedikációt Széthnek, Avarisz urának, majd a szobrokat saját fővárosában, Avariszban állíttatta fel. Később, mikor II. Ramszesz Avarisz romjait használta fel saját fővárosa, Per-Ramszesz felépítéséhez, szintén ráíratta a szobrokra saját nevét és egy újabb dedikációt Széthhez. Per-Ramszesz köveit később szintén széthordták, a XXI. dinasztia idején a szobrok Taniszba kerültek, és itt maradtak egészen 1897-ig, a Flinders Petrie vezette ásatásig.[1][3][4] Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban találhatóak (JE37466 és JE37467).

A szobrokon kívül a király egyetlen korabeli említése egy szteatitgyöngy, rajta „a jó isten, Szemenhkaré, Szobeknek, Sedit urának kedveltje”. Ez a gyöngy ma a British Museumban található (BM EA74185).[3][5] Bár nem tudni, honnan származik, Darrell Baker és Kim Ryholt szerint az, hogy Seditet, egy Memphisz-közeli várost említ, jelentheti, hogy onnan ered a gyöngy.

W. Davies szerint egy Szakkara déli részén fekvő XIII. dinasztiabeli piramis romjai közt talált szobor, melynek csak a törzse maradt fenn, és Hendzser egy közeli utódjának idejéből származik, lehet, hogy Imiermesa szobra. Név azonban nem szerepel rajta, Davies kizárólag megtalálási helye alapján tulajdonítja neki.[3][6] A szobor ma az Egyiptomi Múzeumban található (JE54493).

Imiermesa neve jól ismert név a második átmeneti kor idejéből, jelentése „a seregek elöljárója”, „tábornok”. Emiatt minden további bizonyíték nélkül feltételezték, hogy Imiermesa tábornok volt, mielőtt trónra került. Alan Gardiner és William Hayes ennek alapján a torinói királylistán úgy fordították nevét, hogy „Szemenhkaré tábornok”, vagyis az Imiermesát nem névnek, hanem címnek vették.[3] Jürgen von Beckerath felvetette, hogy a király idegen eredetű lehetett, és eredeti nevét az egyiptomiak nem értették, ezért katonai rangján lett ismert.[1][7] Emellett a király nem használt filiatív nevet, azaz nem viselte nevében apja nevét, mint az egy elmélet szerint a XIII. dinasztia uralkodóinál szokásos volt. Ez arra utal, nem állt rokonságban elődeivel és nem volt királyi születésű.[1] Ez alapján feltételezték, hogy a hadsereg segítségével szerezte meg a trónt, melyről letaszította elődjét, Hendzsert.[3]

Baker és Ryholt nem ért egyet ezzel a feltevéssel; rámutatnak, hogy nincs bizonyíték katonai hatalomátvételre, emellett az Imiermesa gyakori személynév volt ebben a korban; olyan, címekből lett személynevek is előfordulnak, mint az Imierihu („jószágfelügyelő”), Imierper („háznagy”) és Imierheneret („a hárem elöljárója”).[1][8] Stephen Quirke ezek alapján úgy tartja, Imiermesa neve lehet, hogy csak családi hagyományt tükröz; Ryholt szerint jelentheti azt, hogy katonacsaládból származik.[1][9]

Helye a kronológiában

[szerkesztés]

Imiermesa pontos helye a dinasztia kronológiájában nem ismert, mert sok a bizonytalanság az őt megelőző királyok körül. A torinói királylista szerint közvetlenül Hendzsert követte a trónon. Baker szerint a dinasztia huszonkettedik királya, Ryholt szerint a huszonharmadik, Jürgen von Beckerath szerint a tizennyolcadik.

Uralkodásának pontos hossza nem ismert, mert a torinói papirusz ezen a helyen sérült, csak a vége látszik: „… és 4 nap”. Ryholt szerint Imiermesa és két utóda, IV. Antef és Széth Meribré összesen körülbelül tíz évig uralkodtak. A XIII. dinasztia idején íródott Boulaq 18 papirusz fontos bizonyíték lehet Imiermesa uralkodásának hosszát tekintve. A papirusz többek közt beszámol a királyi családról, megemlíti a király tíz lánytestvérét, ismeretlen számú fiútestvérét, három lányát, egy Redienef nevű fiát és egy Aya nevű királynét. Bár a király neve a papirusz sérülése miatt nem olvasható, Ryholt elemzése szerint csak Imiermesáról vagy Szehotepkaré Antefről lehet szó.[1] Ez azért lényeges, mert a papirusz megemlíti a király 3. és 5. uralkodási évét is. Emellett az „5. év aratás évszaka 3. havának 18. napja” ismert egy befejezetlen piramiskomplexumból Hendzser piramisa mellett. Ez a déli dél-szakkarai piramis néven ismert piramis talán Imiermesa számára épült.[1]

Nem pontosan tudni, hogy ért véget Imiermesa uralkodása, de mivel utódja, IV. Antef nem utalt nevében apjára, valószínűleg nem volt királyi származású, így Ryholt feltételezése szerint uszurpálta a trónt.[1]

Név, titulatúra

[szerkesztés]
A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
rasmn
n
x
U22
kA
smnḫ-k3-rˁ
Szemenhkaré
ja életerős”
Ré fia
G39N5
 
m&r A12
Z2
ỉmỉ-r-mšˁw
Imiermesa
„A csapatok elöljárója”

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i j k l K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, excerpts available online here.
  2. a b Detlef Franke: Lexikon der Pharaonen, Albatros, 2002
  3. a b c d e Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 134
  4. Flinders Petrie: A history of Egypt from the earliest times to the 16th dynasty, pp. 209-210, 1897, available online
  5. A British Museum adatbázisa. [2019. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 20.)
  6. W. Davies: A royal statue reattributed, British Museum occasional paper 28, London, 1981
  7. Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964, p. 52
  8. Hermann Ranke: Die ägyptische Persönennamen. Verlag von J. J. Augustin in Glückstadt, 1935. , vol. I. p.25
  9. Stephen Quirke in Middle Kingdom Studies, S. Quirke [szerk.], SIA publishing, 1991, p. 131

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Imyremeshaw című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.