Hendzser

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hendzser
előd
egyiptomi fáraó
utód
Ugaf vagy II. Szobekhotep
XIII. dinasztia
Imiermesa

Ameniszoneb sztéléjének részlete Hendzser nevével
Ameniszoneb sztéléjének részlete Hendzser nevével

Uralkodása Öt évig i. e. 1764-től, 1756-tól vagy 1718-tól
Prenomen
<
rawsrskA
>

Uszerkaré
Nomen
<
x
n
Dr
r
>

Hendzser
A torinói királylistán:
<
rawsrHASHZ1ra
n
Dr
r
>

Uszer[…]ré Hendzser
Főfelesége Szenebhenasz
Sírja Hendzser piramisa
A Wikimédia Commons tartalmaz Hendzser témájú médiaállományokat.

Hendzser (uralkodói nevén Uszerkaré) az ókori egyiptomi XIII. dinasztia egyik uralkodója. A kronológiában elfoglalt helyéről és uralkodásának hosszáról nincs egyezség a tudósok között. Kisebb piramisa épült Szakkarában, így valószínű, hogy Memphiszből kormányzott.

Neve[szerkesztés]

A Hendzser név nem volt gyakori Egyiptomban. Magánszemélynél csak két előfordulása ismert: az Aberdeeni Egyetem Marischal Múzeumában őrzött sztélén (ABDUA 21642) és egy Liverpoolban lévő sztélén (M13635)[1][2] Mindkét sztélé körülbelül ebből az időből származik, így lehet, hogy a rajtuk említett személyeket a királyról nevezték el. A név valószínűleg idegen eredetű, Ryholt szerint azonos a „vaddisznó” jelentésű sémi h(n)zr névvel.[3] Ryholt véleménye szerint az azonosítást megerősíti, hogy a király uralkodása alatt az egyik pecséten nevének hzr variánsa is előfordul.[4] A „vaddisznó” szó „akkádul huzīru, arabul, hinzīr, arámiul hazīrā, héberül hazīr alakban fordul elő (hēzīr formában szerepel névként a Biblia, I.Krón. 24:15, Neh. 10:20) a nuzi szövegekben hu-zi-ri, Ugaritban hnzr, amoritául talán hi-zi-ri.”[3] Hendzser így a legkorábbi ismert sémi származású uralkodó egy őslakos egyiptomi dinasztiában. Trónneve, az Uszerkaré jelentése: „Ré lelke hatalmas”.[5] Koronázásakor lehet, hogy egy másik trónneve is volt, a Nimaatré, melynek jelentése „ Maathoz tartozó”.[6] Ez a név szerepel Hendzser neve mellett Ameniszoneb sztéléjének tetején (Louvre C12).[7]

Helye a kronológiában[szerkesztés]

Hendzser áldozatot mutat be. Piramisának piramidionja
Hendzser piramisának piramidionja

Hendzser pontos helye a dinasztiában nem dönthető el teljes bizonyossággal, mert az előtte uralkodó királyokkal kapcsolatban sok a bizonytalanság. Darrell Baker szerint a dinasztia huszonegyedik uralkodója volt,[8] Ryholt szerint a huszonkettedik,[3] Jürgen von Beckerath szerint a tizenhetedik. Közvetlen elődjének kiléte is vitatott, Baker és Ryholt szerint Ugaf volt az, akit azonban többen összetévesztenek I. Szobekhoteppel, így nem tudni biztosan, melyik volt a dinasztia alapítója és melyik Hendzser elődje.[3][8]

Ryholt megjegyzi, hogy a Hendzser befejezetlen piramiskomplexumában talált feliratok legalább 3 vagy 4 év és 3 hónap 5 nap uralkodási időt bizonyítanak.[9] Az egyik felirat keletkezési dátuma az 1. év áradás évszaka 1. havának 10. napja, a másik az 5. év áradás évszaka 4. havának 15. napja.[10] Utóbbi a legkésőbbi dátum Hendzser uralkodásának idejéből. A feliratok megemlítenek három hivatalnokot, akik részt vettek az építkezésben, ők Szenebtifi, a palota kamarása, valamint Ameni és Sebenu kamarások.[11] Utóbbi más forrásokból is ismert.

Ryholt és Baker szerint Hendzser i. e. 1764–1759 között,[3] Donald Redford szerint i. e. 1756–1751 között,[12] Thomas Schneider és Detlef Franke szerint i. e. 1718–1712 között uralkodott.[13]

Piramisa[szerkesztés]

Hendzser főleg szakkarai piramiskomplexumáról ismert, melyet Gustave Jequier tárt fel. Maga a piramis feltehetőleg teljesen felépült, mert piramidionját megtalálták.[14] Előkerült egy kanópuszedény töredéke is, rajta Hendzser királynéja részben fennmaradt nevével: Szeneb[…], feltehetőleg Szenebhenasz.[15] Ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található (JE 54498). A király neve szerepel többek közt egy abüdoszi sztélén, melyen megemlítik, hogy építkezéseket folytatott az Ozirisz-templomnál; ezen említik Anhu vezírt is. Egy másik sztélén, mely egykor Liverpoolban volt, de a második világháború idején elpusztult, szerepel „a király fia, Hendzser” neve; ő talán Hendzser azonos nevű fia volt.[16] Ryholt említi, hogy szerepel a király neve három pecséthengeren Athribiszből, egy csempén Listből, valamint szkarabeuszokon, illetve egy fejsze pengéjén.

Név, titulatúra[szerkesztés]

A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
Hiero Ca1.png
rawsrskA
Hiero Ca2.png
wsr-k3-rˁ
Uszerkaré
ja erős”
Ré fia
G39N5
 
Hiero Ca1.png
x
n
Dr
r
Hiero Ca2.png
ḫnḏr
Hendzser
„Vaddisznó”

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Khendjer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Iain Ralston: The Stela of Ibi son of Iiqi in the Marischal Museum, University of Aberdeen, In Discovering Egypt from the Neva, The Egyptologcial Legacy of Oleg D Berlev, edited by S. Quirke, Berlin 2003, pp.107-110, pl. 6
  2. Wolfram Grajetzki: Two Treasurers of the Late Middle Kingdom, Oxford 2001, p. 28, pl. 2.
  3. a b c d e K.S.B. Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997
  4. Ryholt, p.220 and footnote 763
  5. Peter Clayton, Chronicle of the Pharaohs, Thames and Hudson Ltd, 2006 paperback, p.91
  6. Khendjer Titulary Archiválva 2012. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  7. Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt 1964, 238
  8. a b Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 181
  9. Ryholt, p.193
  10. Ryholt, pp.193-195
  11. Felix Arnold: The Control Notes and Team Marks, The South Cemeteries of Lisht, Volume II, New York 1990, ISBN 0-87099-551-0, pp.176-183
  12. Egyptian King List, The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, Volume 2. Oxford University Press, 626–628. o. (2001. november 29.). ISBN 978-0-19-510234-5 
  13. Detlef Franke: Lexikon der Pharaonen
  14. G. Jequier: Deux pyramides du Moyen Empire, Cairo 1933, S. 3-35
  15. Ryholt, op. cit., p.221
  16. Wolfram Grajetzki: Two Treasurers of the Late Middle Kingdom, Oxford 2001, p. 28, pl. 2