Ico, a bátor lovacska
Ico, a bátor lovacska (Ico el caballito valiente) | |
1983-as argentin animációs film | |
Ico | |
Alternatív cím: A bátor lovacska | |
Rendező | Manuel García Ferré |
Műfaj | kaland, vígjáték, fantasy, rejtély |
Forgatókönyvíró | Inés Geldstein |
Hang |
|
Zene | Roberto Lar |
Operatőr | Osvaldo Domínguez |
Hangmérnök | Francisco Busso |
Gyártás | |
Gyártó | Producciones García Ferré |
Ország | Argentína |
Nyelv | |
Játékidő | 79 perc |
Képarány | 1,37:1 |
Forgalmazás | |
Forgalmazó |
|
Bemutató | |
Korhatár | |
További információk | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az Ico, a bátor lovacska, alcímben: A bátor lovacska (eredeti cím: Ico, el caballito valiente, kiejtés: Ikó) 1983-ban bemutatott argentin rajzfilm, amelynek készítője a Producciones García Ferré. Az animációs játékfilm rendezője Manuel García Ferré. A forgatókönyvet Inés Geldstein írta. A zenéjét Roberto Lar szerezte. A mozifilm magyar változatának forgalmazója a MOKÉP. Műfaja fantasy kalandos filmvígjáték.
Argentínában 1983 márciusában, Magyarországon 1987. július 2-án mutatták be a mozikban.
A történet egy bátor lóról szól, aki egy királyi várban a király lova akarna lenni, de mégis meggondolja magát, és visszatér arra a helyre, ahol született.
Cselekmény
[szerkesztés]Alább a cselekmény részletei következnek! |
Ico egy kis csikó, aki az erdőben él az édesanyjával és a barátaival. Éjszakánként, mikor tiszta az ég és telihold van, a távolból mindig hallatszik egy titokzatos harangszó. Ettől a harangszótól minden állat nagyon fél, mert nem tudja senki sem, hogy mi ennek az oka. Ico meg akarja tudni annak a titkát, hogy ki és miért harangoz.
Egy napon, mikor egy várra talált úgy dönt, a király lova akar lenni. Megismerkedik az istállómesterrel Langalétával, akivel örök barátságot köt. Az istállóban pedig Langaléta lovaival barátkozik meg. Máté Apó a legöregebb ló az istállóban. Elmeséli, hogy a titkos harangszó idejében mindig eltűnik egy ló az istállóból. Ico ennek is a végére akar járni.
Ico időközben megismerkedik egy szép csikólánnyal, akit Csodaszépnek hívnak. Találkozik a Fekete Herceggel is, akiről azt hiszi, hogy jóságos és egy napon őt is megválasztja a király lovának, de valójában egy gonosz ember.
Langaléta egyik este a lovak eltűnéséről beszámol a királynak, de a jelenlévő Fekete Herceg – a király főlovászmestere – Langalétát okolja, hogy nem figyel a lovakra, sőt meggyanúsítja, hogy ő lopta el őket, ezért Langalétát a várbörtönbe zárják. Ico elhatározza, hogy segít neki.
Máté Apó egy kapzsi császár történetét meséli el Icónak. A kapzsi császár régen azt akarta, hogy a legtöbb arany az övé legyen. A sok aranyból, amit összegyűjtött készíttetett egy harangot, de azt akarta az övé legyen a világ legnagyobb harangja, ami aranyból van. A sok kisebb aranyharangot, amiket összegyűjtött, abból készíttetett egy óriási nagy aranyharangot, amit nagy nehézségek árán felhúzatott a toronyba. Az óriási harang megszólaltatásakor a harang hatalmas súlya miatt a vár összeomlott, maga alá temetve a császárt is. A túlélők nem messze onnan egy új várat építettek. A legenda szerint a régi vár romjai között minden éjjel az elhunyt kapzsi császár szelleme kísért, mert a kapzsiságáért az volt a büntetése, hogy a romok közé zárták, és minden éjszakán, amikor telihold van és tiszta az ég, meg kell szólaltatnia a harangot az idők végezetével. Ico úgy gondolja van benne igazság, amit Máté apó mesélt, a kapzsi császárról, de szerinte a harangot egy élő személy szólaltatja meg, és véleménye szerint ugyanaz az ember, aki a lovakat is eltünteti az istállóból.
Ico fölment arra a titokzatos hegyre, ahol a régi vár romjai találhatóak. Itt megint találkozik Csodaszéppel, aki követte őt, és elmondja, hogy az apja – a király lova – ő is eltűnt. Ico kideríti, hogy a Fekete Herceg lopatta el az összes lovat azért, hogy rabszolgaként segítsenek neki az óriási harangot egy kötélen lógó nagy kődarabbal darabjaira törni, hogy így szerezze meg a kapzsi császár összes aranyát. Ico ekkor rájött, hogy valójában az óriási aranyharang törése volt az a titokzatos harangszó, amitől annyira féltek. A Fekete Herceg észreveszi Icót és Csodaszépet is. Csodaszép Ico barátaiért siet, hogy segítséget hozzon, mert csak együtt győzhetik le a Fekete Herceget. Icót a Fekete Herceg parancsára a gonosz szolgák a harang előtt megkötözik azért, hogy a kötélen lógó kővel neki csapják a falának. Barátai az utolsó pillanatban kioldozzák Icot. A Fekete Herceg pedig, aki a lengő kőbe kapaszkodott, véletlenül az ütés irányába csúszott, és neki csapódott a harang falának, így életét vesztette.
A következő jelenet már ismét a királyi vár. A királynak elmeséltek mindent, ami történt. A király Langalétát nevezi ki új főlovászmesterének, Icót pedig Langaléta akarja megtenni a király lovának. Végül Ico úgy dönt, inkább mégis visszamegy arra a helyre, ahol született, mert nem akarta elhagyni a barátait.
Szereplők
[szerkesztés]Szereplő | Eredeti hang | Magyar hang | Leírás |
---|---|---|---|
Ico | Susana Klein Nora Ferraro (ének) |
Görög László | A főszereplő, a bátor kis vadcsikó. |
Csodaszép | María Marchi Diana García Ferré (ének) |
Simorjay Emese Kútvölgyi Erzsébet (ének) |
A szépséges csikólány, aki Iconak megtetszik. |
Langaléta | Pelusa Suero | Pusztaszeri Kornél | Az istállómester (később főlovászmester), akivel Ico örök barátságot köt. Ő Manuel García Ferré kedvenc karaktere. |
A fekete herceg | Enrique Conlazo | Makay Sándor | A főlovászmester, a király lovát ő választja meg. |
A császár | Pelusa Suero | Dózsa László | A dölyfös és kapzsi király, aki réges-régen az elátkozott hegyen lakott. |
Máté apó | Bicskey Károly | A legöregebb ló az istállóban. | |
A király | Oscar Silva | Képessy József | A jószívű uralkodó a palotában. |
Ico anyja | Inés Mariscal | Czigány Judit | A vadló mama, aki egyedül neveli fiát, Icot. |
Sörte | Pelusa Suero | Oszvald Marika | A vaddisznó, aki Ico barátja. |
Sziklanyüvő | Gruber Hugó | A fekete herceg erős embere. | |
Petrezselyem | Földessy Margit | A fekete herceg embere. | |
A vándorénekes | Oscar Silva | Konrád Antal (ének) | A ranggal járó dalnok. |
Kurta Láb | Pelusa Suero | Tahi Tóth László | A lassú ló az istállóban. |
Bicebóca | Sörös Sándor | A sánta ló az istállóban. | |
A vakond | Boros Zoltán | A vakond, aki Ico barátja. | |
Asszonyok | Susana Klein Inés Mariscal |
Ábel Anita Kassai Ilona Némedi Mari Pápai Erzsi |
Csodálkozó hölgyek a hatalmas harang előtt. |
További szereplők | Pelusa Suero | Deák B. Ferenc Dengyel Iván Füzessy Ottó Horváth László Huszár László Kiss László Surányi Imre |
Mellékszereplők |
Szürke | – | A szürke színű ló az istállóban. | |
Foltos | A legszínesebb ló az istállóban. | ||
Fürge | A legjobb vágtató ló az istállóban. | ||
Selymes | A legszőrösebb ló az istállóban. | ||
Hókos | A legjobb kocsihúzó ló az istállóban. | ||
Villám | A leggyorsabb ló az istállóban. |
A fenti magyar szinkron 1986-ban készült a Pannónia Filmstúdió szinkrontermében a MOKÉP forgalmazásával.
Betétdalok
[szerkesztés]Magyar | Spanyol | ||
---|---|---|---|
Dal | Előadó | Dal | Előadó |
Ez a vidék az otthonom (főcím) | Görög László | Ico el caballito valiente | Nora Ferraro |
Gyí-te, gyí-te lovacskáim | Pusztaszeri Kornél | Arre arre mis caballos | Pelusa Suero |
Jaj, Langaléta | Bicskey Károly Deák B. Ferenc Gruber Hugó Szerednyey Béla Usztics Mátyás |
Ay Larguirucho | |
Csodaszép dala | Kútvölgyi Erzsébet | Canción de Preciosa | Diana García Ferré |
Langaléta dala | Pusztaszeri Kornél | Canción de Larguirucho | Pelusa Suero |
A vándorénekmondó | Konrád Antal | El trovador | Oscar Silva |
Ez a vidék az otthonom (finálé) | Görög László | Ico el caballito valiente (el final) | Nora Ferraro |
Televíziós megjelenések
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Ico, a bátor lovacska az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- Ico, a bátor lovacska az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Ico, a bátor lovacska a Box Office Mojón (angolul)
További információk
[szerkesztés]- Ico, a bátor lovacska a tematikus Doblaje wikiben (angolul)