Ibn Báddzsa
| Ibn Báddzsa | |
 | |
| Született |
1095 körül Zaragoza |
| Elhunyt |
1138 Fez |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | vezír |
| Sírhelye | Fez |
| Filozófusi pályafutása | |
| Észak-Afrika – Középkori filozófia – | |
| Iskola/Irányzat | arab filozófia |
| Akik hatottak rá | Abu Naszr Muhammad al-Fárábi |
| Fontosabb művei | Tabdir al-mutavahhid ('A magános ember vezetése') |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ibn Báddzsa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ibn Báddzsa (arabul: ابن باجه, latinul: Avempace, Aven Pace), teljes nevén Abú Bakr Mohammed ben Jahja Ibn Báddzsa, melléknevén Ibn al-Száigh ('az aranyműves fia'), (Zaragoza, 1095 körül – Fez, 1138) középkori arab orvos és filozófus a hispániai Andalúziában.
A 11. század vége felé született Zaragozában, ahol már fiatal korában az Almoravida fejedelem ottani helytartójának első tanácsadója volt. 1119-ben Sevillába, később Granadába költözött, majd pedig Fezben telepedett meg, és az Almoravida fejedelmek kegyében részesült. 1138-ban – egyesek szerint irigykedő orvostársaitól megmérgezve – halt meg.
Ibn Báddzsa volt az első, aki a peripatetikus filozófiát Andalúziában meghonosította. Műveiben leginkább ezzel foglalkozott, van azonban orvostani és költészeti munkája is; ugyanakkor kitűnően értett a zenéhez. Leghíresebb műve a Tabdir al-mutavahhid ('A magános ember vezetése') címet viseli: Ibn Báddzsa ebben azt az utat mutatja, amelyen haladva az ember a társadalmi élet akadályai között öntökéletesítését elérheti. Al-Gazáli misztikus törekvéseivel szemben Ibn Báddzsa azt tanítja, hogy csakis a spekulatív ismeretek útján lehet a szellemi tökéletesedést elérni.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). Ibn Báddsa, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2016. október 20.
|
