II. Cosimo de’ Medici
II. Cosimo de’ Medici | |
Toszkána nagyhercege | |
II. Cosimo | |
Uralkodási ideje | |
1609. február 7. – 1621. február 28. | |
Elődje | I. Ferdinánd |
Utódja | II. Ferdinánd |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Medici-család |
Született | 1590. május 12. Firenze |
Elhunyt | 1621. február 28. (30 évesen) Firenze |
Nyughelye |
|
Édesapja | I. Ferdinánd de’ Medici |
Édesanyja | Lotaringiai Krisztina |
Testvére(i) |
|
Házastársa | Mária Magdaléna |
Gyermekei | Maria Cristina (1609-1632) Ferdinánd (1610-1670) Gian Carlo de’ Medici (1611-1663) Margherita (1612-1679) Mattias (1613-1667) Francesco (1614-1634) Anna (1616-1676) Leopoldo (1617-1675) |
A Wikimédia Commons tartalmaz II. Cosimo de’ Medici témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
II. Cosimo de’ Medici (kiejtése magyarosan: [Kozimo de Medicsi]) (Firenze, 1590. május 12. – Firenze, 1621. február 28.) toszkánai nagyherceg (Granduca di Toscana) 1609. február 7. és 1621. február 28. között,[1] uralma véget vetett a Medici-család négy évszázadon át gyakorolt bankári és kereskedelmi tevékenységének.
Családja
[szerkesztés]I. Ferdinánd toszkánai nagyherceg és Krisztina lotaringiai hercegnő elsőszülött gyermeke. 1608-ban vette feleségül Habsburg Mária Magdaléna főhercegnőt, II. Rudolf német-római császár unokanővérét.[2]
Mecénás
[szerkesztés]I. Ferdinánd halála után a tizenkilenc éves II. Cosimo nagyherceg növelte tovább költséges ünnepségeivel a család hírnevét. Osztozott apja ízlésében is, hiszen ő maga is szeretett építkezni. Kibővítette a Pitti-palotát és újjáépíttette az Arcetri közelében lévő családi villát, a Poggio Imperialét. Itt helyezett el egy teleszkópot, amelyet Galileo Galilei hozott magával Firenzébe és itt, ebben a villában talált menedéket.[3] 1610-ben kinevezi Pisában „a filozófia és a matematika első professzorává.” Ugyanebben az évben fedezte fel a Jupiter négy holdját. II. Cosimo idején Matteo Nigetti építész folytatta a munkát a Mediciek sírkápolnáján II. Cosimo ragyogó tehetségű, házasságon kívül született fia, az ifjabb Giovanni tervei nyomán (a fiú mint katona és mint diplomata is hírnevet szerzett); neki dolgozott Pietro Tacca szobrász is, ő készítette a bronz szobrokat emlékművéhez.
Politikus
[szerkesztés]Apja példáját követte akkor is, amikor megpróbált egyensúlyt teremteni Franciaország és a Spanyol Királyság között. Felhasználta befolyását a francia–spanyol tárgyalások előmozdítására. Ennek lett eredménye 1615-ben XIII. Lajos francia király és Ausztriai Anna, valamint a későbbi IV. Fülöp spanyol király és Erzsébet francia királyi hercegnő házassága.
II. Cosimo nagyherceg hadiflottája Jacopo Inghirami és Giulio di Montauto admirálisok vezetésével kordában tartotta a törököket a Földközi-tengeren. II. Fakhr ad-Dín drúz emírrel kiépített kapcsolatai révén a toscanaiak előnyökhöz jutottak a levantei kereskedelemben.[4]
Források
[szerkesztés]- ↑ Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? Magyar Könyvklub, Budapest, 2003. 68. p.
- ↑ Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, [Budapest], 2001, 122. o.
- ↑ Hibbert, Christopher: A Medici-ház tündöklése és bukása. Holnap Kiadó, Budapest, 1993. 267-268. p.
- ↑ Fodor Á., A. et al.: i. m. 122. p.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A Mediciek fénykora (magyar és angol nyelven). mediciek.hu. [2010. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
- ki, hol és mikor? (a "Miért éppen Firenze" blog linkjei). kiholesmikor.blogspot.com. (Hozzáférés: 2010. szeptember 11.)
Előző uralkodó: I. Ferdinánd |
Következő uralkodó: II. Ferdinánd |