I. Theudebert frank király
| I. Theudebert | |
 | |
| Theudebert arany solidusa (545 körül) | |
| Frank király | |
| Uralkodási ideje | |
| 533 – 547 | |
| Elődje | I. Theuderich |
| Utódja | Theudebald |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Merovingok |
| Született | 504 nem ismert |
| Elhunyt | 547 vége (43 évesen) nem ismert |
| Édesapja | I. Theuderich |
| Édesanyja | Suavegote |
| Testvére(i) | Théodechilde |
| Házastársa |
|
| Gyermekei |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz I. Theudebert témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
I. Theudebert (504[1] – 547 vége[2]) frank király Reimsben 533-tól haláláig.[3] Nagymértékben növelte a királyság területét a frank hegemónia alatt.[4] Uralma a Dunától és Pannónia határától az óceánig terjedt.[5]
Édesapját, I. Theuderichket követte a trónon. Trónra lépése előtt már kipróbált katona volt,[4] s kihasználva a bizánciak és az osztrogótok között Itáliában dúló háborút, I. Justinianus szövetségeseként harcolt a keleti gótok ellen.[5] Nagy területeket szerzett az Alpok térségében és a félsziget északkeleti vidékén:[4] 539-ben legyőzte az egyesült keleti gót és bizánci hadsereget,[6] Velencét és Liguriát átmenetileg meghódította,[6] Provence-szal egyetemben.[5] Miután keleten továbbterjeszkedett egészen Brandenburgig,[4] több népet a hatalma alá vont a Baltikumtól a Dunától délre fekvő területekig.[4] Pannónia hadjárata alkalmával elvette a longobárd király leányát.[5] Olyan pénzérméket veretett, amelyeken nem a bizánci császár, hanem saját képmása és neve szerepelt, ezzel is hangsúlyozva függetlenségét Konstantinápolytól, amely ellen valószínűleg hadjáratot is tervezett.[4] Az igazságos és főként az egyház iránt bőkezű király a legmegnyerőbb és – I. Klodvig mellett – a legkiemelkedőbb személyiség a Merovingok között.[4] Vadászat alkalmával egy bölény ölte meg.[7]
Gyermekei[szerkesztés]
- Első felségétől, Wisigardetól[1] (házasság: 533,[1] megh. 540 után[1]), Waccho longobárd király leányától[1] egy fia született:
- Második felesége, Deoteria[1] (házasság 535-ben[1]) egy leányt szült férjének:
- Bertoare[1] ∞[549][1] Totila keleti gót király[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h i j Merovingians 1 (angol nyelven). Genealogy.eu. (Hozzáférés: 2010. november 25.)
- ↑ http://fmg.ac/Projects/MedLands/MEROVINGIANS.htm#_Toc184188200
- ↑ Egy ideig édesapja társuralkodója lehetett az Európa uralkodói 227. oldala szerint.
- ↑ a b c d e f g Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 643. oldal
- ↑ a b c d Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 227. oldal
- ↑ a b Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 100. oldal
- ↑ Orvos-Természettudományi Értesítő (A Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat és az Erdélyi Múzeum-egylet Természettudományi Szakosztályának szaküléseiről és népszerű előadásairól.), I. kötet. 1S79. I. füzet. 28. oldal (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 22.)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Theuderich |
|
Következő uralkodó: Theudebald |
| Merovingok |
|  | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
