Guntram frank király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Guntram
Guntram pénzérméje
Guntram pénzérméje

Frank király
Uralkodási ideje
561 592
Elődje I. Chlothar
Utódja II. Childebert
Életrajzi adatok
Uralkodóház Merovingok
Született 532
Soissons
Elhunyt 592. március 28. (60 évesen)
Chalon-sur-Saône[1]
NyughelyeChalon-sur-Saône
Édesapja I. Chlothar
Édesanyja Ingunda
Testvére(i)
Házastársa
  • Marcatrude
  • Austregilde
A Wikimédia Commons tartalmaz Guntram témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szent Guntram,[1] más írásmóddal Gonthram (franciául: Gontran[2]) (532592. március 28.[2][3]) frank király Burgundiában 561-től haláláig; a hatalmi egyensúly fenntartására törekedett viszálykodó rokonai között:[2] igyekezett békítő szerepet játszani két fivére, I. Sigebert és I. Chilperich testvérharcában.[1] Küzdött a lombardok, a bretonok, a baszkok és a vizigótok ellen;[1] elterjesztette a kereszténységet.[1]

Édesapjának, I. Chlotarnak halála után az Orleans és Burgund királyságot örökölte.[3] Fivére, I. Charibert halála után további területekkel növelte birodalmát.[2] A politikailag megfontolt király arra törekedett, hogy másik két fivérét, I. Chilperichet és I. Sigebertet megakadályozza a túl nagy hatalom megszerzésében,[2] emiatt hol az egyikkel, hol a másikkal szövetkezett.[2] Sigebert 575-ben bekövetkezett halála után az ifjú II. Childebertnek, Sigebert fiának érdekeit védelmezte az agresszív Chilperichkel szemben,[2] s 577-ben Childebertet örököséül ismerte el.[2] Amikor Childebert mégis Chilperichkel szövetkezett ellene, terület átengedésével kenyerezte le a fiatal királyt[2] (583[2]), és megerősítette, hogy fogadott fiának tekinti.[2] Erre azért is szükség volt, mert szembetalálta magát a trónbitorló Gundbalddal, akit így aztán sikeresen le tudott győzni.[2] 584-ben Chilperich halála után Guntram lett a legerősebb frank uralkodó;[2] egyfelől védelmezte II. Chlothart, Chilperich örökösét, és Fredegundát, Chlothar édesanyját, ugyanakkor a Childebert és közte meglévő ellentéteket is rendezte az andelot-i békében[1][2] (587[2]).

Még az 570-es években megtámadták a longobárdok,[2] így utolsó éveiben figyelme dél felé fordult.[2] Kétszer is vereséget szenvedett a vizigótoktól.[2] Uralkodása vége felé Burgundia a keletrómai császár segítségével fellázadt, és el akart szakadni a birodalomtól.[4] Guntram király azonban vérbefolytotta a felkelést.[4] Viszont egyházi körökben megbecsülést szerzett.[2] 585-ben rendeletet adott ki, amelyben a keresztény szokások szigorúbb betartására szólított fel.[2] Kortársa, Tours-i Szent Gergely püspök olyan nagy híve volt, hogy még csodatevő erőt is tulajdonított neki.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f Magyar Larousse, I. kötet – Enciklopédikus szótár (Libraire Larousse, Párizs, 1979), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-05-5857-2 (összkiadás: ISBN 963-05-5856-4), 1009. oldal
  2. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 223. oldal
  3. a b Bokor József (szerk.). Guntram, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  4. a b Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 107. oldal

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző uralkodó:
I. Chlothar
Frank király
Burgundiában 561592
Következő uralkodó:
II. Childebert