I. János liechtensteini herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
I. János
Johann Josef I von Liechtenstein.jpg

Liechtenstein hercege
Uralkodási ideje
1805 1836
Elődje I. Alajos
Utódja II. Alajos
Életrajzi adatok
Uralkodóház Liechtenstein-ház
Született 1760. június 26.
Bécs
Elhunyt 1836. április 20.
(75 évesen)
Bécs
Édesapja I. Ferenc József
Édesanyja Leopoldine von Sternberg
Házastársa Landgravine Josepha of Fürstenberg-Weitra
Gyermekei
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz I. János témájú médiaállományokat.

I. János (Johann Baptist Josef Adam Johann Nepomuk Aloys Franz de Paula von und zu Liechtenstein; Bécs, 1760. június 26. - Bécs, 1836. április 20.) Liechtenstein hercege 1805 és 1836 között.

Katonai pályája[szerkesztés]

János József 1760. június 26-án született Bécsben I. Ferenc József liechtensteini herceg és Leopoldine von Sternberg hatodik gyermekeként. Katonai pályára lépett és 22 évesen hadnagyként kezdte pályafutását egy vérteslovas-ezredben. Az osztrák–török háború (1787–1791) során gyorsan lépett előre a ranglétrán: őrnagy, alezredes, majd ezredes lett belőle. Kiváló lovastisztnek tartották és 1790-ben megkapta a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét.

A francia forradalmi háborúk során 1793. szeptember 12-én János József kétezer lovassal haladt Flandriából dél felé, amikor hétezer francia gyalogos útját állta. Az Avesnes-le-Sec-i csatában az osztrák lovasroham elsöpörte a franciákat, kétezret vágtak le belőlük, másik kétezret és húsz ágyút elfogtak; eközben ők csak 69 főt veszítettek.[1] 1794-ben vezérőrnaggyá léptették elő. Ugyanebben az évben részt vett a vesztes fleurusi csatában, az 1796-os würzburgi csatában pedig Sztáray Antal tábornok egyik gyalogos-lovas hadtestét vezette.[2] A csata után kitüntették a Mária Terézia-rend parancsnoki fokozatával is.

Napóleon és II. Ferenc az austerlitzi csata után. Középen Liechtenstein herceg (Antoine-Jean Gros képe, 1812)

A második koalíciós háborúban a trebbiai csatában a tartalék parancsnoka volt.[3] 1799-ben kinevezték altábornaggyá (Feldmarschal-Leutnant) és még ugyanebben az évben nyolcezer katonával sikeresen megostromolta Cuneót.[4] 1800. december 3-án a hohenlindeni csatában az ötezer fős lovasság parancsnoka volt.[5] Az austerlitzi csatában az ötödik hadoszlop 4600 fős lovasságát vezette.[6] Katonái eredményesen harcoltak, de Napóleon ettől függetlenül döntő győzelmet aratott. Liechtestein herceg ezután részt vett a béketárgyalásokon, ami után 1805-ben megkötötték a pozsonyi békét. 1806-ban felvették az Aranygyapjas rendbe, 1808-ban pedig előléptették lovassági tábornoknak.

Az ötödik koalíciós háborúban Károly főherceg hadseregének tartalékát parancsnokolta.[7] 1809-ben részt vett a eckmühli, asperni és wagrami csatákban. A főherceg lemondása után az év végéig átvette a hadsereg főparancsnokságát és II. Ferenc 1809 szeptemberében kinevezte vezérőrnagynak. János József tagja volt a békét kérő tárgyalóbizottságnak, és ő is aláírta a schönbrunni békét. A hátrányos békeszerződés miatt sok kritikát kapott, amiért 1810-ben kilépett a hadseregből.

Uralkodó hercegként[szerkesztés]

1805-ben meghalt János József bátyja, a gyermektelen I. Alajos, ő pedig megörökölte a Liechtsteini hercegséget és a családi birtokokat. 1806-ban Napóleon a hercegséget különálló államként beléptette az általa létrehozott Rajnai Szövetségbe. A francia császár bukása után a bécsi kongresszuson jóváhagyták a Liechtensteini hercegség önállóságát és tagja lett a Német Szövetségnek.

János József felvilágosult abszolutista stílusú uralkodó volt. Előrelátó reformokkal teljesen átszervezte a hercegség közigazgatását, fejlesztette a mezőgazdaságot és erdészetet. 1805-ben bevezette a kötelező közoktatást. 1818-ban korlátozott alkotmányt léptetett életbe. Angol stílusban épített parkjaival és kertjeivel divatot teremtett.

A herceg 1836. április 20-án halt meg Bécsben, 75 éves korában.

Családja[szerkesztés]

János József 1792-ben feleségül vette Josefa zu Fürstenberg-Weitra tartománygrófnőt. Tizennégy gyermekük született:

  • Leopoldine Josepha Sophia Aemiliana (1793 – 1808)
  • Karoline (1795 – 1795)
  • Aloys Maria Josef Johann Baptista Joachim Philipp Nerius (1796–1858) Liechtenstein hercege
  • Maria Sophie Josepha (1798 – 1869) feleségül ment Esterházy Vincéhez
  • Maria Josepha (1800 – 1884)
  • Franz de Paula Joachim Joseph (1802–1887), feleségül vette Ewa Józefina Julia Potocka grófnőt
  • Karl Borromäus Johann Nepomuk Anton (1803–1871) feleségül vette Rosalie d'Hemricourt von Grünne grófnőt
  • Klothilda Leopoldina Josepha (1804 – 1807)
  • Henriette (1806 – 1886) feleségül ment Kethélyi Hunyady Józsefhez
  • Friedrich Adalbert (1807 – 1885) feleségül vette Sophie Löwe operaénekest
  • Eduard Franz Ludwig (1809–1864) feleségül vette Honoria Choloniowa-Choloniewska grófnőt
  • August Ludwig Ignaz (1810 – 1824)
  • Ida Leopoldine Sophia Maria Josepha Franziska (1811 – 1884) feleségül ment Karl Paar Freiherr von Hartberg-Krottensteinhez
  • Rudolf Maria Franz Placidus (1816 – 1848)

Emlékezete[szerkesztés]

Carrarai márványból faragott életnagyságú szobrát felállították a Hadvezérek csarnokában, a bécsi Hadtörténeti Múzeumban.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Smith, p 54-55.
  2. Smith, p 122
  3. Smith, p 160
  4. Smith, p 174
  5. Arnold, p 276
  6. Chandler, p 420
  7. Bowden & Tarbox, p 71
  • "Costados", Gonçalo de Mesquita da Silveira de Vasconcelos e Sousa, Livraria Esquina, 1.ª Edição, Porto, 1997, N.º 106
  • Arnold, James R. Marengo & Hohenlinden. Barnsley, South Yorkshire, UK: Pen & Sword, 2005. ISBN 1-84415-279-0
  • Bowden, Scotty & Tarbox, Charlie. Armies on the Danube 1809. Arlington, Texas: Empire Games Press, 1980.
  • Chandler, David. The Campaigns of Napoleon. New York: Macmillan, 1966.
  • Smith, Digby. The Napoleonic Wars Data Book. London: Greenhill, 1998. ISBN 1-85367-276-9

Ez a szócikk részben vagy egészben a Johann I Joseph, Prince of Liechtenstein című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Előző uralkodó:
I. Alajos
Liechtenstein hercege
1805 - 1836
Staatswappen-Liechtensteins.svg
Következő uralkodó:
II. Alajos