Hydrocynus vittatus
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Kifogott példány
| ||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Hydrocynus vittatus Castelnau, 1861 | ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Hydrocynus vittatus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Hydrocynus vittatus témájú kategóriát. |
A Hydrocynus vittatus a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe és az Alestidae családjába tartozó faj.
Előfordulása[szerkesztés]
A Hydrocynus vittatus előfordulási területe Afrika nagyobb folyói és tavai. Ez a halfaj a következő folyókban és tavakban lelhető fel: Niger, Bénoué, Ouémé, Szenegál, Volta, Mono, Cross- és Sanaga-medencék, Nílus, Omo, Kongó, Lufira, Lualaba, Luapula, Zambézi, Limpopo, Rovuma, Shire, Rufiji, Ruaha, Csád-tó, Bangweulu-tó, Mweru-tó, Tanganyika-tó, Upemba-tó, Rukwa-tó, Kariba-tó, Malagarazi-tó, Okavango és a Pongolótól délre eső alföldi részek.
Megjelenése[szerkesztés]
Ez a hal elérheti a 105 centiméteres hosszúságot; a nősténye legfeljebb 74 centiméteres. 39,8 centiméteresen már felnőttnek számít. A legnehezebb kifogott példány 28 kilogrammot nyomott. Az oldalvonal és a pikkelyes mellúszó töve között két pikkelysor húzódik. A hátúszóján 10, a farok alatti úszóján 15 sugár van. A hátúszó és a zsírúszó végei feketék. A farokúszó villásan kettéágazik és ennek is a végei feketék.
Életmódja[szerkesztés]
Trópusi és édesvízi ragadozó hal, amely a nagy folyók és tavak nyíltabb részein él. Főleg a mederfenék közelében tartózkodik, ahol fel-le vándorol a táplálékszerzés céljából. A 22-28 Celsius-fokos vízhőmérsékletet kedveli. Az oxigénnel jól ellátott, melegebb szakaszokat részesíti előnyben, ahol nagy rajokba verődve egyéb halakra vadászik. Legfőbb zsákmányai a Brycinus, Micralestes, Barbus és Limnothrissa.
Legfeljebb 8 évig él.
Felhasználása[szerkesztés]
Az elterjedési területén élő emberek ipari mértékben halásszák; főleg azért is mert az ember által kedvelt egyéb halakat felfalja. A Hydrocynus vittatust a sporthorgászok is kedvelik.
Források[szerkesztés]
- Hydrocynus vittatus Castelnau, 1861 FishBase
- Paugy, D. and S.A. Schaefer, 2007. Alestidae. p. 347-411. In M.L.J. Stiassny, G.G. Teugels and C.D. Hopkins (eds.) Poissons d'eaux douces et saumâtres de basse Guinée, ouest de l'Afrique centrale/The fresh and brackish water fishes of Lower Guinea, west-central Africa. Vol. 1. Coll. Faune et Flore tropicales 42. Istitut de recherche pour le développement, Paris, France, Muséum nationale d'histoire naturelle, Paris, France and Musée royale de l'Afrique centrale, Tervuren, Belgique. 800 p.
