Huber Lipót

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Huber Lipót
Huber Lipót.png
Született 1861. október 23.
Zombor
Elhunyt 1946. március 7. (84 évesen)
Kalocsa
Nemzetisége magyar
Foglalkozása katolikus pap, teológus
Huber Lipót és családjának sírboltja a zombori belvárosi Szent Rókus temetőben

Huber Lipót (Zombor, 1861. október 23.Kalocsa, 1946. március 7.) katolikus pap, teológus.

Család, tanulmányok[szerkesztés]

Huber Antal iparos és Blazsevátz Magdolna gyermekeként született. 1872 és 1880 között elvégezte a gimnáziumot Zomborban. 1880 és 1885 között teológiát hallgatott Kalocsán és a bécsi Pázmáneumban. 1885. július 18-án szentelték fel, Bécsben.

Egyházi működés[szerkesztés]

1885 augusztusától 1887-ig káplán Bácsszentivánon, Militicsen és Szondon. 1887. szeptember 14-étől érseki iktató és levéltáros Kalocsán. 1888. április 14. és 1917. június 30. között a kalocsai Nagyszeminárium Ó- és Újszövetségtanára és tanulmányi felügyelője. 1890-1896 közt a kalocsai tanítóképző némettanára, 1907-től 1912-ig az intézmény igazgatója.

1898-tól főszentszéki ülnök, a Budapesti Filológiai Társaság tagja. Ellátogatott a Szentföldre. 1900-ban beutazta Olaszországot. 1901-ben a Szent István Társulat (a későbbi Szent István Akadémia) tudományos és irodalmi osztályának tagja lett. 1903-tól zsinati vizsgáló, az érseki középiskolák hittanárait vizsgáló bizottság tagja. 1917 és 1924 közt kalocsai plébános, 1921-ben Szent Gergelyről nev. c. apát.

1927-ben a nagyszeminárium igazgatója, a papnevelő intézet prodirektora, az idős és beteg papok intézetének felügyelője lett, 1928-ban pápai prelátus. 1931-től az Egyházművészeti Bizottság elnöke, főegyházmegyei cenzor, a főegyházmegyei takarékpénztár alelnöke. 1941-től provicarius, a nagyszeminárium prodirektora, kánonjogi teológus.

Zsidóság[szerkesztés]

Munkássága a késői zsidóság és a rabbinikus irodalom története terén úttörő jelentőségű. Főbb művei: A Talmud; Jahve, Adonaj, Jézus; Legrégibb profán tanúbizonyságaink Krisztusról; Zsidóság és kereszténység. Főleg a bibliai korszak utáni zsidóság, a rabbinizmus történetével, vallási, vallásjogi, kultúrtörténeti kérdéseivel foglalkozott.

Káptalani tisztségei[szerkesztés]

  • 1916. július 3.: tb.
  • 1917. május 1.: ifj. mester.
  • 1921. június 30.: id. mester.
  • 1924. május 1.: székesegyházi főesperes
  • 1931. június 8. (eskü): olvasó.

Munkái[szerkesztés]

  • Cikkei megjelentek a Kalocsai Néplapban (1887-1912.), Hittudományi Folyóiratban (1890-1908.), M. Sionban (1900.), M. Szemlében (1900.), M. Államban (1896.), Egyenlőségben (1898.), Kath. Szemlében (1899., 1902., 1903.), Hazánkban (1900.), Bácskában (1901-1903.), Congreg. Értesítőben (1902.), Egyet. Krit. Lapokban (1903.), Egyh. Közl. (1913-1915.)
  • szócikkeket írt a Pallas és a Révai Lexikonba. művei:
  • Synchronistikus táblázatok az ó- és új-szövetségi kinyilatkoztatás történetéhez. (2 rész, Budapest, 1892.)
  • A Talmud, különös tekintettel az Új-Szövetségre. (Budapest, 1897., elektronikus elérés [1] és [2])
  • Az Úr Jézus szülőföldjén. Zarándokutam Palesztinába 1898-ban. (Budapest, 1900.)
  • Festrede ... bei Gelegenheit d. vierzigj. Jubiläumsfeier der Kalocsaer armen Schulschwestern D. N. D. Tartotta Mayer Béla. (ford., Kalocsa, 1900.)
  • Fabiola. Wiesemann után 11 képben dramatizálta K. Cromer. (ford., Kalocsa, 1902.)
  • Jézus Krisztus születésének esztendeje és a ker. időszámítás. (Kalocsa, 1903.)
  • A napkeleti bölcsek. (Budapest, 1908.)
  • Jahvé-Adonáj Jézus. (Kalocsa, 1930.)
  • Zsidóság és kereszténység a múltban és a jelenben. (2 kötet, Kalocsa, 1932, 1936.)
  • Biblikus olvasmányok. Újszövetségi irodalomtörténet, kortörténet, Palestina földrajza. (Kalocsa, 1943.) Bibl.: EphK 1896-1914. (Hellebrandt)
  • Petrik: Magyar Könyvészet 1901-1910. 482. - Révai X. 342., XX. 399.
  • Krücken-Parlagi. I. Wien-Leipzig, 1918. - Erődi Schöpflin II. Bp., 1930.
  • Magy. Társ. Lexikon - Magy. könyvkereskedők évkönyve. 1932.
  • Zsidóság és kereszténység a multban és a jelenben I-II. - Kalocsa, 1933-36 (reprint kiadás: Artamondo, 1999, ISBN 963-85901-3-0)
  • Magy. Könyvészet 1937. - Új idők Lexikon XIII.
  • Katolikus lexikon II. 333. - Szt. István Akad. Ért. 1946. 29. - Gulyás XIV. 674.

Hivatkozások[szerkesztés]

A Talmud (2 kötetes):