Horovitz Jenő
| Horovitz Jenő | |
| Született | 1877. október 31. Makó[1] |
| Elhunyt | 1949. július 19. (71 évesen) Stockholm |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | államtitkár (1919. augusztus 1. – 1919. augusztus 6., Honvédelmi Minisztérium) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1900) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horovitz Jenő, írói álnéven: Holló Jenő[2] (Makó,[3][1] 1877. október 31. – Stockholm, 1949. július 19.) újságíró, tisztviselő, politikus, a Forradalmi Kormányzótanács tagja.
Élete[szerkesztés]
Horovitz Bernát és Dominusz Szidónia fia. Egyetemi hallgató korában, 1897-ben lépett be a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, majd a Budapesti Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. Ezután jogászként működött, s bekapcsolódott a munkásmozgalomba, a Kerületi Munkásbiztosító Pénztár titkára lett. 1904 és 1908 között a párt (MSZDP) egyik titkára volt, 1908 és 1917 között pedig az ellenőrző bizottság tagja. 1910. április 17-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Brucker Erzsébettel, Brucker Ignác és Laufer Szofronia lányával.[4] A tanúk Bokányi Dezső és Kiss Adolf voltak.[4] Mint bécsi tudósító munkatársa volt a Népszavának és a Szocializmusnak is. A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt 1919. június 24-étől Kun Béla helyettese volt a Hadügyi Népbiztosságon,[5] illetve az Országos Hadigondozót is vezette. A kommün bukását követően a Peidl-kormány hadügyi államtitkára volt.[6] 1919. augusztus 9-én délután 4 órakor Budapesten tartóztatták le,[1] felbujtás vádjával pert indítottak ellene, amelyben vádlott-társa Mausz Rezső hadügyi népbiztoshelyettes volt.[7] 1920. március 13-án szabadlábra helyezték,[1] ezt követően emigrált Ausztriába. 1934-től 1938-ig Csehszlovákiában élt, majd 1940-ig Franciaországban és Svájcban, legvégül pedig Stockholmba költözött, és itt is halt meg 1949-ben. Számos tudományos munkát fordított. Legismertebb műve az Idegen szavak magyarázata.
Művei[szerkesztés]
- Idegen szavak magyarázata (Budapest, Népszava kiadó, 1926)
- A néphez: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt programjának rövidre fogott magyarázata (Budapest, 1919)
Műfordítása[szerkesztés]
- Wilhelm Blos: A francia forradalom: a francia közállapotok és események népszerű ismertetése 1789-1804 (Budapest, Népszava kiadó, 1909)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d HU BFL - VII.102.a - fogoly - 1920 - 1121
- ↑ Gulyás Pál: Magyar írói álnév lexikon. Budapest, 1978, Akadémiai Kiadó, 567. o.
- ↑ Makói izr. hitközség születési anyakönyve 78/1977. folyószám.
- ↑ a b A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 470/1910. folyószáma alatt.
- ↑ Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1972. 206. o.
- ↑ Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- ↑ HU BFL - VII.18.d - 13/6031 - 1919
Források[szerkesztés]
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 379. o. Online elérés
- Váry Albert: A vörös uralom áldozatai Magyarországon. Budapest, [é. n.], HOGYF EDITIO. ISBN 978 963 848 400 0
- Horovitz Jenő. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
- Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 228. o. ISBN 963 09 0412 8
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
