Holló Ernő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Holló Ernő
Élete
Született1910. január 5.
Gyergyószentmiklós
Elhunyt1983. január 21. (73 évesen)
Sepsiszentgyörgy
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers

Holló Ernő (Gyergyószentmiklós, 1910. január 5.Sepsiszentgyörgy, 1983. január 21.) erdélyi magyar költő, újságíró.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Hajdúböszörményben, Gödöllőn és Aszódon végezte (1928), majd újságíró lett. 1929-től a Kis Újság, 1930-tól az Új Idők belső munkatársa Budapesten, írásait közli a Válasz és Vigilia, Erdélyben a Pásztortűz és Vasárnap. 1941-től Sepsiszentgyörgyön a Székely Nép állandó munkatársa, 1944–45-ben ugyanott a Szabadság szerkesztője, később a Népi Egység munkatársa 1949-ig. Versei, elbeszélései, jegyzetei az Igaz Szó, Utunk, Művelődés, Dolgozó Nő, Megyei Tükör, Előre, Hargita és több más heti- vagy napilap hasábjain jelentek meg.

Hol elégikus, hol balladás verseiben a társadalom és természet mindennapos megfigyelései mintegy életrajzszerűen tükröződnek. Több verseskötete magyarországi éveiben Budapesten jelent meg (Estéli utazás, 1930; Mindent meglátni benned, lélek, 1933; Tűz a tóparton, 1935; Férfiének, 1939; Versek, 1941). Több költeményét megzenésítették, így Kleopátra halála című versét Kazacsay Tibor (1942). Szerepel a Kapuállítás című antológiákban (Sepsiszentgyörgy 1971, 1982). Arcképét megfestette Bara Árpád.

Hazai verskötetei: Tisztítótűz (Csíkszereda 1946); Téli készülődés (1966).

Források[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Tompa László: Egy székelyföldi költő. Utunk 1946/6.
  • Vári Attila: Hosszú készülődés. Igaz Szó 1970/1.
  • Bardócz Gergely: "A fák szótlanul utána karoltak." Holló Ernő sírjára. Utunk 1983/8.