Hirschler Ignác
| Hirschler Ignác | |
 | |
| Vasárnapi Ujság 1875. 629. l. | |
| Született |
1823. március 3.[1] Stomfa |
| Elhunyt |
1891. november 11. (68 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | osztrák–magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhely | Salgótarjáni úti izraelita temető |
Hirschler Ignác (Stomfa, 1823. március 3. – Budapest, 1891. november 11.)[2] orvos, a hazai szemészet első jelentős képviselője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1869). Stein Aurél anyai nagybátyja és Hirschler Ágoston apai nagybátyja.
Pályája[szerkesztés]
Apja Hirschler Márk posztó-nagykereskedő volt. Középiskoláit Pozsonyban és Pesten végezte, orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, itt szerzett orvosi oklevelet, 1840-ben. Bécsben Anton von Rosas (Rózsás Antal) szemészprofesszor tanársegédeként működött. 1847-től három évig Párizsban Louis A. Desmares mellett volt asszisztens. 1850-ben visszatért Pestre és magánorvosként dolgozott. Hosszú ideig ő volt az egyetlen szemész hazánkban. 1851-ben a pesti egyetemen magántanári képesítésért folyamodott, de azt zsidó volta miatt nem nyerhette el. 1859-től a pesti Szent Rókus Kórház és a Szegénybeteg Gyermekkórház szemészfőorvosa volt. Az orvosok egyesületének titkárává, majd alelnökévé választották. A Magyar Tudományos Akadémia 1869. április 14-én választotta levelező tagjának.
Elnöke volt a Pesti Izraelita Hitközségnek és az 1868–1869-es izraelita kongresszusnak; egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek és vezetője a magyar izraeliták pártjának. Szintén ő alapította az izraelita ösztöndíj-egyletet. 1878-ban a harmadosztályú Vaskorona-rendet kapta, és a főrendiház újjászervezésekor, 1885-ben annak tagjává nevezték ki. 1881-ben vonult nyugalomba vonult. Tragikus fintora a sorsnak, hogy ő maga elvesztette szeme világát és egy későbbi sikeres műtét után, akkor is csak részben nyerte vissza.
Száznál több szakcikkének többsége az Orvosi Hetilapban és annak melléklapjában, a Szemészetben jelent meg.
Munkái[szerkesztés]
- Emlékbeszéd néhai Kern Jakab felett, Pest, 1866.
- Tapasztalatok a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okáról. Pest, 1870 (Értekezések a természettudományok köréből II. 3. sz. Németül is megjelent Bécsben 1871-ben Hirschfeld Lajos ford.)
- Megemlékezés Graefe Albrechtről, olvasta a budapesti orvosegylet 1870. október 14-én tartott évi nagygyűlésében. Pest, 1870 [Albrecht von Graefe, 1828–1870]
- Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott festanyag ismeretéhez. Pest, 1872. (Értekezések a Természettudomány Köréből, III. 4. sz.)
- Czermák N. János Pest, 1873 (Különnyomat a Szemészetből)
- Adatok a látóhártya maradvány kórodai ismeretéhez. Budapest, 1874 (Értekezések a Természettudomány Köréből, V. 8. sz.)
- Zur Casuistik der Anaesthesie und Hyporaesthesie der Netzhaut. Berlin, 1874 (Különnyomat a Wiener Med. Wochenschriftból)
- Beitrag zur Kenntniss der Pigment-Ablagerungen im Paremchym der Hornhaut. Wien, év n. (Különnyomat a Helmholtz Archiv für Opthalm.-ból)
Szerkesztette a Jegyzék napló orvosok számára 1868. évfolyamát és a Szemészetet, az Orvosi Hetilap melléklapját 1864-től 1880-ig.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06353.htm, Hirschler Ignác, 2017. október 9.
- ↑ Gyászjelentése (1891). (Hozzáférés: 2020. május 13.)
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. Mundus Kiadó, 2004. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
További információk[szerkesztés]
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Makkabi, Budapest, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
- Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Medicina, Budapest, 1990
- Magyar életrajzi lexikon I–II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1969
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Zsidó Lexikon, Budapest, 1929. 366. o. Online elérés
- Új Országgyűlési Almanach 1887–1892. Szerk. Sturm Albert. Ifjabb Nagel Ottó, Budapest, 1888
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1–16 k. (17–18. pótk. Szerk. Bokor József) Pallas-Révai, Budapest, 1893–1904
- Tolnai világlexikona. Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1912–1919
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926–1933
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
|
