Hirschler Ignác
Hirschler Ignác | |
![]() | |
Vasárnapi Ujság 1875. 629. l. | |
Született |
1823. március 3. Stomfa |
Elhunyt |
1891. november 11. (68 évesen) Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
orvos, szemész, szakíró |
Hirschler Ignác (Stomfa, 1823. március 3. – Budapest, 1891. november 11.) orvos, a hazai szemészet első jelentős képviselője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1869 ). Stein Aurél anyai nagybátyja.
Tartalomjegyzék
Pályája[szerkesztés]
Apja Hirschler Márk posztó nagykereskedő. Középiskoláit Pozsonyban és Pesten végezte, orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, itt szerzett orvosi oklevelet 1840-ben. Bécsben Anton von Rosas (Rózsás Antal) szemész tanársegédeként működött. 1847-től három évig Párizsban Louis A. Desmares mellett volt asszistens. 1850-ben visszatért Pestre és magánorvosként dolgozott. Hosszú ideig ő volt az egyetlen szemész hazánkban. 1851-ben a pesti egyetemen magántanári képesítésért folyamodott, de azt zsidó volta miatt nem nyerhette el. 1859-től a pesti Rókus Kórház és a Szegénybeteg Gyermekkórház szemész-főorvosa volt. Az orvosok egyesületének titkárává, majd alelnökévé választották. A Magyar Tudományos Akadémia 1869. április 14-én választotta levelező tagjának.
Elnöke volt a Pesti Izraelita Hitközségnek és az 1868-1869-es izraelita kongresszusnak; egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek és vezetője a magyar izraeliták pártjának. Szintén ő alapította az izraelita ösztöndíj-egyletet. 1878-ban a harmadosztályú Vaskorona-rendet kapta, és a főrendiház újjászervezésekor, 1885-ben annak tagjává nevezték ki. 1881-ben vonult nyugalomba vonult. Tragikus fintora a sorsnak, hogy ő maga elvesztette szeme világát és egy későbbi sikeres műtét után, akkor is csak részben nyerte vissza.
Száznál több szakcikkének többsége az Orvosi Hetilapban és annak melléklapjában, a Szemészetben jelent meg.
Munkái[szerkesztés]
- Emlékbeszéd néhai Kern Jakab felett, Pest, 1866
- Tapasztalatok a szeszes italokkal, valamint a dohánnyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okáról. Pest, 1870 (Értekezések a természettudományok köréből II. 3. sz. Németül is megjelent Bécsben 1871-ben Hirschfeld Lajos ford.)
- Megemlékezés Graefe Albrechtről, olvasta a budapesti orvosegylet 1870. október 14-én tartott évi nagygyűlésében. Pest, 1870 [Albrecht von Graefe, 1828–1870]
- Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott festanyag ismeretéhez. Pest, 1872. (Értekezések a Természettudomány Köréből, III. 4. sz.)
- Czermák N. János Pest, 1873 (Különnyomat a Szemészetből)
- Adatok a látóhártya maradvány kórodai ismeretéhez. Budapest, 1874 (Értekezések a Természettudomány Köréből, V. 8. sz.)
- Zur Casuistik der Anaesthesie und Hyporaesthesie der Netzhaut. Berlin, 1874 (Különnyomat a Wiener Med. Wochenschriftból)
- Beitrag zur Kenntniss der Pigment-Ablagerungen im Paremchym der Hornhaut. Wien, év n. (Különnyomat a Helmholtz Archiv für Opthalm.-ból)
Szerkesztette a Jegyzék napló orvosok számára 1868. évfolyamát és a Szemészetet, az Orvosi Hetilap melléklapját 1864-től 1880-ig.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Kapronczay Károly: Magyar orvoséletrajzi lexikon. Mundus Kiadó, 2004. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
További információk[szerkesztés]
- Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.
- Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Bp., Medicina, 1990
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929
- Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888
- A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
- Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub
|