Hirschler Ignác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hirschler Ignác
Vasárnapi Ujság 1875. 629. l.
Vasárnapi Ujság 1875. 629. l.
Született 1823. március 3.
Stomfa
Elhunyt 1891. november 11. (68 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása orvos,
szemész,
szakíró

Hirschler Ignác (Stomfa, 1823. március 3.Budapest, 1891. november 11.) orvos, a hazai szemészet első jelentős képviselője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1869 ). Stein Aurél anyai nagybátyja.

Pályája[szerkesztés]

Apja Hirschler Márk posztó nagykereskedő. Középiskoláit Pozsonyban és Pesten végezte, orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, itt szerzett orvosi oklevelet 1840-ben. Bécsben Anton von Rosas (Rózsás Antal) szemész tanársegédeként működött. 1847-től három évig Párizsban Louis A. Desmares mellett volt asszistens. 1850-ben visszatért Pestre és magánorvosként dolgozott. Hosszú ideig ő volt az egyetlen szemész hazánkban. 1851-ben a pesti egyetemen magántanári képesítésért folyamodott, de azt zsidó volta miatt nem nyerhette el. 1859-től a pesti Rókus Kórház és a Szegénybeteg Gyermekkórház szemész-főorvosa volt. Az orvosok egyesületének titkárává, majd alelnökévé választották. A Magyar Tudományos Akadémia 1869. április 14-én választotta levelező tagjának.

Elnöke volt a Pesti Izraelita Hitközségnek és az 1868-1869-es izraelita kongresszusnak; egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek és vezetője a magyar izraeliták pártjának. Szintén ő alapította az izraelita ösztöndíj-egyletet. 1878-ban a harmadosztályú Vaskorona-rendet kapta, és a főrendiház újjászervezésekor, 1885-ben annak tagjává nevezték ki. 1881-ben vonult nyugalomba vonult. Tragikus fintora a sorsnak, hogy ő maga elvesztette szeme világát és egy későbbi sikeres műtét után, akkor is csak részben nyerte vissza.

Száznál több szakcikkének többsége az Orvosi Hetilapban és annak melléklapjában, a Szemészetben jelent meg.

Munkái[szerkesztés]

Szerkesztette a Jegyzék napló orvosok számára 1868. évfolyamát és a Szemészetet, az Orvosi Hetilap melléklapját 1864-től 1880-ig.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Bp., Makkabi, 2001
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Bp., Medicina, 1990
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929
  • Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904
  • Tolnai világlexikona. Bp., Magyar Kereskedelmi Közlöny, 1912-1919
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub