Hirschler Ignác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hirschler Ignác
Vasárnapi Ujság 1875. 629. l.
Vasárnapi Ujság 1875. 629. l.
Született 1823. március 3.[1]
Stomfa
Elhunyt 1891. november 11. (68 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága osztrák–magyar
Foglalkozása
Sírhely Salgótarjáni úti izraelita temető

Hirschler Ignác (Stomfa, 1823. március 3.Budapest, 1891. november 11.)[2] orvos, a hazai szemészet első jelentős képviselője; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1869). Stein Aurél anyai nagybátyja és Hirschler Ágoston apai nagybátyja.

Pályája[szerkesztés]

Apja Hirschler Márk posztó-nagykereskedő volt. Középiskoláit Pozsonyban és Pesten végezte, orvosi tanulmányait Bécsben fejezte be, itt szerzett orvosi oklevelet, 1840-ben. Bécsben Anton von Rosas (Rózsás Antal) szemészprofesszor tanársegédeként működött. 1847-től három évig Párizsban Louis A. Desmares mellett volt asszisztens. 1850-ben visszatért Pestre és magánorvosként dolgozott. Hosszú ideig ő volt az egyetlen szemész hazánkban. 1851-ben a pesti egyetemen magántanári képesítésért folyamodott, de azt zsidó volta miatt nem nyerhette el. 1859-től a pesti Szent Rókus Kórház és a Szegénybeteg Gyermekkórház szemészfőorvosa volt. Az orvosok egyesületének titkárává, majd alelnökévé választották. A Magyar Tudományos Akadémia 1869. április 14-én választotta levelező tagjának.

Elnöke volt a Pesti Izraelita Hitközségnek és az 1868–1869-es izraelita kongresszusnak; egyik alapítója a magyar izraelita egyletnek és vezetője a magyar izraeliták pártjának. Szintén ő alapította az izraelita ösztöndíj-egyletet. 1878-ban a harmadosztályú Vaskorona-rendet kapta, és a főrendiház újjászervezésekor, 1885-ben annak tagjává nevezték ki. 1881-ben vonult nyugalomba vonult. Tragikus fintora a sorsnak, hogy ő maga elvesztette szeme világát és egy későbbi sikeres műtét után, akkor is csak részben nyerte vissza.

Száznál több szakcikkének többsége az Orvosi Hetilapban és annak melléklapjában, a Szemészetben jelent meg.

Munkái[szerkesztés]

Szerkesztette a Jegyzék napló orvosok számára 1868. évfolyamát és a Szemészetet, az Orvosi Hetilap melléklapját 1864-től 1880-ig.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06353.htm, Hirschler Ignác, 2017. október 9.
  2. Gyászjelentése (1891). (Hozzáférés: 2020. május 13.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Makkabi, Budapest, 2001
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Dr. Jantsits Gabriella: Magyar orvosok arcképei. Medicina, Budapest, 1990
  • Magyar életrajzi lexikon I–II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967–1969
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2003
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Zsidó Lexikon, Budapest, 1929. 366. o. Online elérés
  • Új Országgyűlési Almanach 1887–1892. Szerk. Sturm Albert. Ifjabb Nagel Ottó, Budapest, 1888
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1–16 k. (17–18. pótk. Szerk. Bokor József) Pallas-Révai, Budapest, 1893–1904
  • Tolnai világlexikona. Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1912–1919
  • Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926–1933
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest