Hidrogén-bromid
| Hidrogén-bromid | |||
| IUPAC-név | Hidrogén-bromid | ||
| Szabályos név | Bromán | ||
| Más nevek | Bróm-hidrogén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 10035-10-6 | ||
| PubChem | 260 | ||
| ChemSpider | 255 | ||
| EINECS-szám | 233-113-0 | ||
| KEGG | C13645 | ||
| ChEBI | 47266 | ||
| RTECS szám | MW3850000 | ||
| InChIKey | CPELXLSAUQHCOX-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 3587158 | ||
| UNII | 3IY7CNP8XJ | ||
| UN-szám | 1048 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1231461 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | HBr | ||
| Moláris tömeg | 80,91 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen, szúrós szagú gáz | ||
| Sűrűség | 3,307 g/L (gáz, 20 °C) | ||
| Olvadáspont | –86,80 °C (186,35 K) | ||
| Forráspont | –66,38 °C (206,77 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 193 g/100 ml (20 °C) | ||
| Savasság (pKa) | ≈ –9 | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Molekulaforma | lineáris | ||
| Dipólusmomentum | 0,82 D | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−36,40 kJ/mol[1] | ||
| Standard moláris entrópia S |
= 198,59 J/mol·K[1] | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | hydrobromic acid hydrogen bromide | ||
| EU osztályozás | Maró (C)[2] | ||
| EU Index | 035-002-00-0 | ||
| NFPA 704 | |||
| R mondatok | R35, R37[2] | ||
| S mondatok | (S1/2), S7/9, S26, S45[2] | ||
| Lobbanáspont | nem gyúlékony | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | Hidrogén-fluorid Hidrogén-klorid Hidrogén-jodid | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A hidrogén-bromid (HBr), régies nevén bróm-hidrogén szobahőmérsékleten színtelen, szúrós szagú, levegőn füstölgő, vízben oldódó, mérgező gáz.
Tulajdonságai
[szerkesztés]Vízben jól oldódik, telített oldata szobahőmérsékleten 68,85%-os. Oldódás közben ionokra disszociál:
Vizes oldata erős sav, sói a bromidok. 800 °C körül vagy ultraibolya sugárzás hatására elemeire bomlik.
Előállítása
[szerkesztés]Laboratóriumi előállítása történhet foszfor-tribromid hidrolízisével:
vagy bróm és vörösfoszfor reakciójával:
Fém-bromidokból felszabadítható a hidrogén-bromid, de tömény kénsav alkalmazásakor annak oxidáló hatása miatt bróm is keletkezik, ezért tömény foszforsavat célszerű használni.
Iparilag hidrogén és bróm platina vagy azbeszt katalizátor jelenlétében 200-400 °C-on végzett reakciójával állítják elő.[1]
Felhasználása
[szerkesztés]Főként szervetlen bromidok, valamint alkil-bromidok előállítására használják. Utóbbiak előállíthatók alkoholokból:
vagy alkének közvetlen HBr addíciójával:
Számos szerves kémiai reakcióban katalizátorként is használják.[1]