Heves vármegye főispánjainak listája

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Név Vármegyei főispáni időszaka Pozíció jellege Megjegyzés (általa betöltött egyéb főispáni pozíciók) Forrás
Heves vármegye főispánjai a Mohácsi vész és a török hódoltság időszakában
Várdai Pál egri püspök, királyi személynök 1524. július 13. előtt – 1526. november ? örökös főispán (comes perpetuus) (I. János, majd I. Ferdinánd oldalán) [1]
Erdődi Simon zágrábi és egri püspök 1526. november 11. után – 1527. november 11. előtt főispán (comes perpetuus) (I. János oldalán.) Nem tudta elfoglalni egri püspöki és hevesi főispáni székét, mert I. Ferdinánd hadai 1527 őszére elfoglalták az ország nagy részét. [2]
Szalaházy Tamás egri püspök, kancellár 1527. november 11. – 1535. február 25. után örökös főispán (comes perpetuus) (I. Ferdinánd oldalán) 1529 után az I. János uralma alá került országrész miatt Bécsben tartózkodott.[3] [2]
Frangepán Ferenc egri püspök 1534. szeptember 28. után – 1539. április 17. örökös főispán (comes perpetuus) (I. János oldalán) [2]
Perényi Ferenc egri püspök[4][5] 1537. március 28. – 1538. ? főispán (I. Ferdinánd oldalán). Valójában a püspökség és ispánság javadalmainak adományozásáról volt szó Serédi Gáspár főkapitány kívánságára.[6]
Frangepán Ferenc egri püspök 1539. április 17. – 1543. január vége örökös főispán (I. Ferdinánd oldalán) [2]
Betöltetlen 1543. január vége – 1548. december eleje Csaknem az egész vármegye ura 1541 őszétől egészen 1548 novemberéig Perényi Péter, Magyarország főkapitánya volt, mivel Buda török kézre kerülése (1541. augusztus 29.) után önkényesen elfoglalta az egri várat, sőt rátette a kezét a püspökségi jövedelmekre is. (Fogsága idején a hozzá hű Varkocs Tamás egri várnagy képviselte érdekeit.) [2]
Oláh Miklós egri püspök, királyi titkár, kancellár 1548. december 13. előtt – 1553. május 7. örökös főispán (comes perpetuus) Az Oláh Miklós püspök és I. Ferdinánd között 1549. február 5-én életbe lépett szerződés nemcsak a püspökségi javak gondviselését (és a jövedelmek jelentős részének felhasználását), hanem burkoltan a megyei főispáni hatáskör gyakorlását is Eger fontos végvára tiszttartójára és kapitányára ruházta át. Az egri vár prefektusainak és (fő)kapitányainak ez a széles hatásköre Dobó István várparancsnoki időszakában (1548–1552) kezdődött.[7] [8]
Újlaki Ferenc egri püspök, királyi helytartó 1553. június 10. előtt – 1555. február 1. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus) [8]
Zárkándy Pál egri prefektus, várkapitány 1555. (február 2. ?) – 1556. (szeptember 17. ?) főkapitány-főispán Zárkándy a püspöki szék betöltetlen volta miatt kaphatta meg a királytól a formális föispáni kinevezést. [8]
Bódy György csanádi püspök, egri püspöki adminisztrátor 1556. szeptember 18. – 1557. november 19. (haláláig) örökös főispán (comes perpetuus)
  • 1556–1558 csanádi főispán
 [8]
Verancsics Antal egri püspök 1556. november 19. – 1569. október 15. örökös főispán (comes perpetuus) A főispáni hatáskör gyakorlásában jelentős változást hozott a püspöknek a Habsburg királlyal 1563. december l-jén kötött szerződése, mely szerint teljesen királyi kamarai kezelésbe adta az egri püspökség minden birtokát és egyházmegyei jövedelmét, Mágócsy várparancsnokot pedig „az egri püspökség kormányzójának” nevezte ki, és ő viselte először a „főkapitány” címet.[7] [8]
Mágócsy Gáspár egri püspöki kormányzó, egri főkapitány (1563. december 10. kinevezés)[9] 1564. március 26. (beiktatás) – 1567. június előtt főispáni helytartó, főkapitány-főispán[10]
  • 1552/1554– Gyula várkapitánya (s egyben Békés és Zaránd vármegye főispánja)
  • 1560– Torna várkapitánya (s egyben Torna vármegye főispánja)
  • 1563. december 10.– Borsod vármegye főispánja[9]
  • 1573-ban Munkács várával és uradalmával Bereg vármegye főispánja[9]
 [8]
Forgách Simon, gimesi, egri főkapitány 1567. június 4. – 1572. (július 29. ?) főispáni helytartó, főkapitány-főispán
  • Borsod vármegye főispánja[10]
 [8]

A területileg kicsi Külső-Szolnok vármegye a töröktől részben megszállt, vagy fenyegetett országrészben 1569-ben egyesült Heves megyével, s ettől kezdve igazgatásilag Heves és Külső-Szolnok vármegyeként funkcionált a két „törvényesen egyesült vármegye”.

Lásd e kor főispánjait Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánjainak listája alatt!

A kettős megyébe azonban beékelődött a Nagykunság és a Jászság. Utóbbiakat az 1870. évi 42. tc. megszületése után hosszú tárgyalások eredményeként igazgatási és területi szempontból több lépcsőben rendezték. A területszabályozást lezáró 1876. évi 33. törvénycikket Heves és Külső-Szolnok vármegye július 17-i közgyűlésén hirdették ki s ez volt egyúttal a kettős törvényhatóság utolsó gyűlése.[11][12]

Az önállósult megye ismét Heves vármegye néven működött Eger megyeszékhellyel.

Név Vármegyei főispáni időszaka Pozíció jellege Megjegyzés (általa betöltött egyéb főispáni pozíciók) Forrás
Heves vármegye (1875) 1876–1918[13]
Beöthy Lajos, bessenyői és örvendi 1875. április 21. (Beiktatása május 24-én volt.) – 1886. október 4. főispán [14]
Keglevich Béla, gróf buzini 1886. szeptember 26. (Beiktatása október 4-én volt.) – 1889. december 1. főispán 1889. december 1-jén mondott le, de december 10-én mentették fel. [14]
Cziráky Béla, gróf cziráki és dienesfalvi 1889. december 10. - 1890. január 24. főispán 1884. április 28-tól 1890. január 4-ig Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja (január 24-én adta át hivatalát utódjának).[15] [14]
Kállay Zoltán, dr. nagykállói 1890. február 24. (Beiktatása március 24-én volt.) – 1906. június 19. főispán [14]
Szederkényi Nándor 1906. június 19. (Beiktatása július 2-án volt.) – 1910. február 8. főispán [14]
Kállay Zoltán, dr. nagykállói 1910. február 17. - 1914. július 20. (haláláig) főispán [14]
Keglevich Gyula, gróf buzini 1914. október 16. (Beiktatása október 26-án volt.) – 1917. június 14. főispán [14]
Vass János, dr. vajki 1917. július 25. (Beiktatása augusztus 13-án volt.) – 1918. március 6. főispán [14]
Remenyik István, dr. csetneki 1918. március 6. (Beiktatása április 8-án volt.) – 1918. november 14. főispán [14]
Vass János, dr. vajki 1918. november 4. – 1918. november 12. teljhatalmú népbiztos Területi hatásköre Heves, Borsod és Nógrád megyék területére terjedt ki. [14]
Módly László, dr. 1918. november 13. – 1919. március 21. kormánybiztos főispán [16]
Heves vármegye a Tanácsköztársaság idején (1919. március 21. – 1919. augusztus 1.)[17]
Lájer Dezső 1919. március 22. – 1919. május 1. (?) Kormánybiztos, megyei népbiztos, direktórium elnöke [17]
Jackwerth Ede 1919. május 7. – 1919. augusztus 3. (?) Forradalmi Kormányzótanács biztosa [17]
Heves vármegye 1919–1950[18]
Almásy Sándor 1919. október 23. (A kihirdetés napja.) – 1920. június 5. kerületi kormánybiztos [19]
Czobor Imre, dr. nemespanni 1919. november 20. (A kihirdetés napja.) – 1920. június 6. kerületi kormánybiztos [19]
Bobory György, dr. vitéz szenttornyai 1919. szeptember 18. (A kihirdetés napja.) – 1920. szeptember 9. kormánybiztos főispán [19]
Bobory György, dr. vitéz szenttornyai 1920. szeptember 9. – 1925. május 16. főispán [19]
Isaák Gyula, dr. kisdobronyi 1925. augusztus 8. (Beiktatása augusztus 22-én volt.) – 1927. január 4. főispán [19]
Hedry Lőrinc, dr., hedri 1927. április 21. (Beiktatása május 19-én volt.) – 1944. május 5. főispán [19]
Horváth Árpád, dr. 1944. május ? (Beiktatása július 5-én volt.) – 1944. október 27. főispán [19]
Szulyovszky Dénes, dr. 1944. október 27. – 1944. november 19. főispán [19]
Milassin Kornél 1945. január 4. (Beiktatása július 7-én volt.) – 1946. augusztus 12. főispán [19]
Balassa Tibor 1946. október 26. (Ez a beiktatásának a napja.) – 1947. augusztus 13. főispán [20]
Fülöp István 1947. augusztus 13.(Beiktatása december 25-én volt.) – 1948. november 17. főispán [20]
Benei Sándor 1948. november 17. (Beiktatása december 21-én volt.) – 1949. július 8. főispán [20]
Katona Zoltán, dr. 1949. július 8. – ? főispán [20]

Heves vármegye főispánjai 2023-[szerkesztés]

Név Tisztségviselés ideje Megjegyzések
Ignácz Balázs[21] 2022. július 22. – napjainkban 2012 – 2016: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Heves Megyei Kirendeltsége, kirendeltségvezető

2017 – 2021: Heves Megyei Kormányhivatal, Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztály, főosztályvezető

2021. június – 2022. június: Magyar Államkincstár, a KAP és a nemzeti agrártámogatási feladatok végrehajtásáért felelős igazgató

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Bán Péter (szerk.) i.m. 40. o.
  2. ↑ a b c d e Bán Péter (szerk.) i.m. 41. o.
  3. ↑ I. János 1530-ban Lodovico Grittit egri püspökké nevezte ki, aki hamarosan átjátszotta 16 éves fia, Antonio Gritti kezére a méltóságot. Bizonytalan, hogy a főispáni tisztséget is elnyerték 1534. évi halálukig.
  4. ↑ Bunyitay V. – Rapaics R. – Karácsonyi J. (szerk.): Egyháztörténeti emlékek a magyarországi hitújítás korából. III. kötet, 1535–1541 (Budapest, 1906). No. 168. Prága, 1537. március 28. Ferdinánd király Perényi Ferencet kinevezi egri püspökké.
  5. ↑ Bebek Ferenc Katalin leányának férje volt perényi Perényi Ferenc tárnokmester (meghalt 1562). Bebek családfa. Genealogy.euweb weblap
  6. ↑ Szederkényi Nándor: Heves vármegye története 2. A mohácsi vésztől Egervára elestéig 1526–1596 (Eger, 1890)Első rész. Mohácsi vésztől, János király haláláig. 1526–1540. 32. o. [1]
  7. ↑ a b Bán Péter (szerk.) i.m. 43. o.
  8. ↑ a b c d e f g Bán Péter (szerk.) i.m. 42. o.
  9. ↑ a b c Szabó András: Mágocsy Gáspár és András udvara. In: Magyar reneszánsz és udvari kultúra. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes. Budapest. 1987. 267. o. [2]
  10. ↑ a b Valamennyi egri főkapitány egyben Borsod vármegye főispánja is volt 1564 és 1596 között. Lásd Szabó János Győző: Észrevételek a Magyar Életrajzi Lexikon negyedik kiadásához 1121/V–VI. Századok, 1986. 5–6. szám, 1121–1128. o. [3]
  11. ↑ Borovszky Samu (szerk.) Heves vármegye. Heves vármegye története. A honfoglalástól 1815-ig írta Nagy Béni dr., 1815-től Orosz Ernő VIII. A kiegyezés. 1867–1908. A vármegye kettéosztása. (Magyarország vármegyéi és városai)
  12. ↑ Seres Péterné: Jász-Nagykun Szolnok megye kialakítása. (Jász-Nagykun-Szolnok megyei Levéltári Füzetek 2.) Szolnok, 1975. 1–45. o.
  13. ↑ Bán Péter (szerk.) i.m. 179. o.
  14. ↑ a b c d e f g h i j Bán Péter (szerk.) i.m. 187. o.
  15. ↑ Bán Péter (szerk.): Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000. Heves megyei Levéltár. (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14.) Eger, 2011. 371 o.
  16. ↑ Bán Péter (szerk.) i.m. 188. o.
  17. ↑ a b c Bán Péter (szerk.) i.m. 225. o.
  18. ↑ Bán Péter (szerk.) i.m. 235. o.
  19. ↑ a b c d e f g h i Bán Péter (szerk.) i.m. 247. o.
  20. ↑ a b c d Bán Péter (szerk.) i.m. 248. o.
  21. ↑ Ignácz Balázs főbb életrajzi adatai a Kormányhivatal weblapján. Megtekintve 2023-07-16.

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Heves_vármegye_főispánjainak_listája&oldid=26296380”