Erdődi Simon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Erdődi Simon
Születési név Erdődi Simon
Született 1489 körül
Elhunyt 1543. június 2.
Csázma
Nemzetiség magyar
Munkássága
Felekezet római katolikus
Hivatal pankotai főesperes, egri kanonok
Hivatali idő 1511
Hivatal zágrábi püspök
Erdődi Simon a Catholic Hierarchy-n

Erdődi Simon másutt Erdődy (1489 körül – Csázma, 1543. június 2.) 1530-tól 1534-ig horvát bán; zágrábi püspök.

A Bakócz-graduále első lapja, alul a Bakócz-Erdődy címer a bíborosi jelvények nélkül. A Graduáléban többször megörökítik a megrendelő Erdődy Bakócz család címerét, de a bíborosi jelvények nélkül, amelyeket Bakócz Tamás az 1500-as években már használt

Tanulmányai[szerkesztés]

Apja Erdődi Balázs volt, testvérei Benedek, János, Klára és Péter.[1] Az Erdődy család a Bakócz-család nagy befolyásra szert tett egyik ága volt, amely számos főpapot és politikai vezetőt adott az országnak.[2] Az ifjú Simon pályáját rokona, az Erdődön született Bakócz Tamás (Erdődy Tamás) esztergomi érsek egyengette, aki lehetővé tette számára, hogy 1505-től Bécsben tanuljon, 1508-tól pedig egy évig Padovában folytatta tanulmányait.

A politikába 1508-tól kóstolt bele, miután a bécsi egyetemen július 6-án a Natio Hungarica nevű tanács egyik tagjává választották. (A diákokat tömörítő, érdekeiket védő nációk a középkor folyamán Európa valamennyi fontosabb egyetemén létrejöttek. 1384 és 1838 között Bécsben – párizsi példa nyomán – négy náció működött: a Natio Australis, a Natio Rhenensinum, a Natio Hungarica és a Natio Saxonica. A Natio Hungarica védőszentje Szent László volt; szerepe különösen a 15. század folyamán volt jelentős, amikor a hallgatóság egyötödét tette ki.)

Egyházi, politikai pályája[szerkesztés]

1509-ben, amikor I. Miksa német-római császár seregei behatoltak Magyarországra, ő is harcolt a németek ellen, s 1511-ben pankotai főesperessé és egri kanonokká választották. Bakócz elérte, hogy Beriszló Péterrel szemben zágrábi püspökké válasszák meg 1518. május 23-án, amit 1519. március 23-án megerősítettek. A posztot eredetileg ideiglenesen Bakócz érsek unokaöccse, a fiatal Erdődy (Bakócz) János* töltötte be címzetes püspökként, de ő pápai és érseki beleegyezéssel lemondott rokona, Erdődi Simon javára.[3][4][5]

1525. május 22-én más főpapokkal együtt alapítója volt a többek közt a köznemesek térnyerésének megakadályozására hivatott országnagyok szövetségének.[6]

Részt vett a mohácsi csatában. A király táborába augusztus 26-án, három nappal a csata előtt vonult be testvérével, Péterrel együtt több, mint hetven jól felfegyverzett lovassal.[7]

Szapolyai, majd Ferdinánd oldalán[szerkesztés]

A csatát túlélte és Szapolyai János mellé állt, aki egri megyés püspökké nevezte ki (valószínűleg november 22-én). Szapolyai királlyá koronázásán nem vett részt, mert a politikailag zavaros helyzetben Csázmán intézkedett.[8] Szlavónia 1527. január 5-én Erdődi Simon zágrábi püspök és Frangepán Kristóf bán biztatására ismerte el Szapolyait magyar (és szlavón) királynak, miután január 1-jén Cetin várában a horvát rendek Ferdinánd mellé álltak.[9]

Tahy Jánossal közösen felmentette a németek és spanyolok ostromolta Zágrábot, Szapolyai azonban 1527 végére gyakorlatilag kiszorult az országból és a horvát-szlavón országrészek felett Ferdinánd lett az úr. 1527 novemberében Erdődi hűségesküt tett I. Ferdinándnak, aki meghagyta a zágrábi püspöki székben és 1530-ban horvát bánná nevezte ki, ezt a tisztet négy évig viselte. Támogatta a törökök ellen harcoló Johann von Katzianer horvátországi hadműveleteit 1537-ben, amikor a törökök a diakovári csatában leverték a császári-cseh-magyar-horvát sereget.

Erdődi a folyamatos török veszély miatt Ivanics várának megerősítésén fáradozott, s a veszély nagyságát jelzi, hogy 1540-ben azt írta: ivanicsvári birtokán szinte egyetlen jobbágy sem található.[10]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Katolikus lexikon. [2008. július 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
  2. ↑ Erdődy-család (varlap.hu). [2008. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  3. ↑ Bakócz (A Pallas nagy lexikona)[Tiltott forrás?]
  4. ↑ [Erdődy János, Erdődi, Bakóc, Bakócz, Bachaz megyés püspök. - Köznemesi származású, apja, Miklós Bakócz Ferenc testvére volt. Erdődy János testvérei: Bálint, Pál, Péter. Bakócz Tamás unokaöccse. Az erdélyi egyházmegye kispapjaként 1502-től Ferrarában gimnazista, ekkor kapta a Kétházi Pál halálával megüresedett nagyprépostságot. 1503-tól Bolognában tanult tovább, ebben nagybátyja támogatta. Hazatérve titeli prépost Eubelnél 1511. V. 9-én nevezték ki. 1512-1518 között zágrábi püspök. Fiatal kora miatt az egyházmegyét Bakócz Tamás érsek kormányozta. X. Leó 1518. III. 20-án megerősítette, de Erdődy János még fölszentelése előtt lemondott. Mivel egyházi állásával járó kötelességeinek nem felelt meg, nagybátyja még a nagyprépostságtól is megfosztotta. - Utóda 1518-tól Erdődy Simon lett.Katolikus lexikon Archiválva 2008. július 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. ↑ Az 1507-ik évi IV. törvényczikkely elrendelte, hogy «a király bírói pecsétje, mely alatt gyakran fejvesztési ítéletek bocsáttatnak ki, a jogban és a törvényekben jártas, érdemes világi férfiú kezeibe adassék, kit a felség a tanácsosok és ülnökök javaslatára nevezzen ki.» Ennek dacára István nyitrai püspök a személynöki hivatalt nemcsak tovább viselte 1512-ig, hanem a király utódjává is Erdődi János titeli prépostot, Bakócz Tamás unokaöccsét nevezte ki. Az 1514-ik évi LV. törvényczikk ujból megállapította, hogy a személynök a jogban jártas, tudós világi férfiak köréből szemeltessék ki, egyúttal azt is, hogy állandóan Budán lakjék. A törvény ezen intézkedése csak most II. Lajos trónralépte után foganatosítatott, a mit valószínűleg az időközben zágrábi püspökké kinevezett Erdődi János lemondása tett lehetségessé. Erre a lemondásra kétségkivül nagybátyjának, Bakócz Tamásnak felszólítására határozta el magát. A prímás ugyanis politikai és családi érdekeitől késztetve, most benső viszonyba lépett a köznemesség hatalmas vezérével. Erről tanúskodik egyebek között az a körülmény, hogy 1517. május 25-én Werbőczi közvetítésével alkotta meg végrendeletét, melyben nagy kiterjedésű szerzeményeit atyafiai közt szétosztotta. És Erdődi Péter, a kinek a legjelentékenyebb osztályrész jutott, kevéssel utóbb Werbőczivel nevezetes szerződést kötött, melyben testvérekül fogadják egymást és megállapítják, hogy magtalan halál esetére az egyiknek birtokait a másik örökli.Fraknói Vilmos: Werbőczi István (mek.oszk.hu)
  6. ↑ Katolikus lexikon. [2008. augusztus 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 17.)
  7. ↑ Brodarics István: Igaz történet a magyarok és Szulejmán török császár mohácsi ütközetéről. [2008. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 18.)
  8. ↑ Szederkényi Nándor: Heves vármegye története
  9. ↑ Nagy Képes Világtörténet - XIV. FEJEZET. Magyarország a mohácsi vész után.
  10. ↑ Branko Nadilo: Törökellenes és más erősségek Verbovec (Vrbovec) és a Száva közti térségben. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 11.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdődi_Simon&oldid=24937578”