Heterotis niloticus

Heterotis niloticus
	Régi rajz a halról
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Osteoglossomorpha;
Rend:	Elefánthalak (Osteoglossiformes);
Alrend:	Osteoglossoidei;
Család:	Arapaimidae;
Nem:	Heterotis; Rüppell, 1828
Faj:	H. niloticus;
Tudományos név
	Heterotis niloticus; (G. Cuvier, 1829)
Szinonimák
Szinonimák
	a nem szinonimája: Clupisudis Swainson, 1839; a faj szinonimái: Clupisudis niloticus (Cuvier, 1829); Heterotis adansoni Valenciennes, 1847; Heterotis adansonii (Cuvier, 1829); Heterotis ehrenbergii Valenciennes, 1847; Heterotis nilotica (Cuvier, 1829); Sudis adansonii Cuvier, 1829; Sudis nilotica Cuvier, 1829; Sudis niloticus Cuvier, 1829; Sudis niloticus Rüppell, 1829;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Heterotis niloticus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Heterotis niloticus témájú kategóriát.

A Heterotis niloticus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának elefánthalak (Osteoglossiformes) rendjébe, ezen belül az Arapaimidae családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

A Heterotis niloticus előfordulási területe Afrika. A következő folyórendszerekben és tavakban természetes állományai vannak: Szenegál, Gambia, Corubal, Volta, Ouémé, Niger, Bénoue, Csád-tó és Nílus, valamint Turkana-tó. Ezt a halat betelepítették más térségekbe is, ilyenek Nyugat-Afrika más folyói, a Kongó-medence és Madagaszkár; eme új élőhelyein károsnak bizonyult.

Megjelenése[szerkesztés]

Általában 40 centiméter hosszú, azonban a hím elérheti a 100 centiméteres hosszt és 10,2 kilogrammos testtömeget. 66-69 csigolyája van. A hátúszóján 32-37, a farok alatti úszóján 34-39 sugár van. Hosszúkás és erőteljes felépítésű testén, eléggé rövid fej ül. A fejen mély érzékelő gödrök vannak. A fogai kúp alakúak. A pikkelyei nagyok és erősek; az oldalvonal mentén 34-40 darab van, míg a hátúszó és farok alatti úszó között 5-6 pikkely található. Kopoltyúit nagy és erős kopoltyúfedő védelmezi, azonban az ivadékok kopoltyúi fedetlenek, szabadok. Példánytól függően egyforma szürke, barna vagy bronzszínű; az ívási időszakra sötétebbé válik. A fiatal hosszanti sötét sávok, és a faroktájékon ovális folt mintáz.

Életmódja[szerkesztés]

Trópusi és édesvízi halfaj, amely élőhelyének a nyíltabb részein él. Általában 1 méter, vagy ennél is mélyebben ül. A 25-30 Celsius-fokos vizeket kedveli. A fiatal a vízinövények adta menedéket keresi fel. Az oxigénszegény vízben is megél. A dél-amerikai rokonaitól eltérően, melyek ragadozó életmódot folytatnak, a Heterotis niloticus fitoplanktonnal és az iszapból kiszűrt szerves részecskékkel táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ívási időszaka az árvizek idején van. A fészke kör alakú, 1 méter átmérőjű és 20-60 centiméter mély. Az 5 napos ivadékok elhagyják a fészket, azonban az apjuk továbbra is védelmezi.

Források[szerkesztés]

Heterotis niloticus (Cuvier, 1829) FishBase
Paugy, D., 1990. Osteoglossidae. p. 114-115. In C. Lévêque, D. Paugy and G.G. Teugels (eds.) Faune des poissons d'eaux douces et saumâtres de l'Afrique de l'Ouest. Tome 1. Coll. Faune Trop. n°XXVIII. Musée Royal de l'Afrique Centrale, Tervuren and Éditions de l'ORSTOM, Paris. 384 p.
Heterotis FishBase

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap