Herzog György (népzenekutató)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herzog György
Született1901. december 11.[1]
Budapest[2]
Elhunyt1983. november 4. (81 évesen)[1]
Indianapolis[2]
Állampolgárságaamerikai
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • antropológus
  • nyelvész
Iskolái
Kitüntetései
  • Guggenheim-ösztöndíj (1935)[3]
  • Guggenheim-ösztöndíj (1947)[3]
SablonWikidataSegítség

Herzog György, külföldön George Herzog (Budapest, 1901. december 11.[4]Indianapolis, 1983. november 4.) magyar származású amerikai antropológus, folklorista, zenetudós és népzenekutató.

Élete[szerkesztés]

Apja Herzog[5] Ottó (1868–1925), egy malomipari vállalat vezetője, anyja Bukszbaum Teréz Irén tanítónő volt.[6] 1917-től 1919-ig a budapesti Zeneakadémián tanult, azonban a numerus clausus nem tette lehetővé számára, hogy Magyarországon folytassa tanulmányait. Egy évet a bécsi Zeneakadémián töltött, majd a Berlini Művészeti Egyetem hallgatója lett. 1921-től Carl Stumpf és Erich Moritz von Hornbostel asszisztense volt a Berliner Phonogramm-Archivban. 1925-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol a Columbia Egyetemen antropológiából doktori fokozatot szerzett. Ott-tartózkodása alatt Franz Boas, Edward Sapir és Ruth Benedict tanítványa volt. 1930–1931 kutatóútra ment Libériába, ahol Sapir megbízásából rögzítette a jabo (zsabo) törzs nyelvét és népzenéjét. 1935-ben (és 1947-ben) Guggenheim-ösztöndíjat kapott. A helyszíni kutatásai révén írta meg 1937-ben doktori disszertációját A Pueblo és a Pima zenei stílusok összehasonlítása (A comparison of Pueblo and Pima musical styles) címmel, amely az amerikai indián zene egyik legmeghatározóbb kutatójává tette. Tanított és kutatásokat végzett a Chicagói Egyetemen, a Yale Egyetemen és a Columbia Egyetemen. A második világháború alatt az Amerikai Egyesült Államok Hadseregének Katonai hírszerzésnél dolgozott.

1948 és 1958 között az Indianai Egyetemen antropológus professzora volt, ahol hivatalosan is létrehozta a Hagyományos Zenei Archívumot (Archives of Traditional Music), amelyhez anyagokat 1936-ban kezdett gyűjteni, amikor még a Columbia Egyetemen dolgozott. Herzog a népzenekutatás észak-amerikai úttörője volt, és olyan radikális kutatási kérdéseket tett fel, mint például: „Van-e az állatoknak zenéjük?” (1941).[7] Tanítványai közé tartozott Bruno Nettl is.

Tagja volt a Jazz Tanulmányok Intézete (Institute of Jazz Studies) tanácsadó testületének, 1955-ben rövid ideig elnöke is volt. David P. McAllesterrel, Alan Merriammel, Willard Rhodes-szal és Charles Seegerrel együtt megalapította a Society for Ethnomusicologyt.[8] Egy 1950-ben bekövetkezett súlyos betegség következtében 1958-ban fel kellett hagynia a munkával, 1962-ben nyugdíjba vonult, és a következő húsz évben szanatóriumban élt.

Írásai (válogatás)[szerkesztés]

  • Folk tunes from Mississippi. repr. New York : Da Capo Press, 1977
  • with Harold Courlander: The cow-tail switch, and other West African stories. New York: H. Holt and Co. 1947
  • Drum Signaling in a West African Tribe. in: Word 1, S. 217–238, 1945
  • with Frank G. Speck: The Tutelo spirit adoption ceremony: reclothing the living in the name of the dead. Harrisburg : Pennsylvania Historical Commission, 1942
  • with Charles G. Blooah: Jabo Proverbs from Liberia: Maxims in the Life of a Native Tribe. London, Oxford University Press 1936
  • Research in primitive and folk music in the United States, a survey. Washington, D.C., American council of learned societies 1936
  • Die Musik der Karolinen-Inseln : (from the Phonogramm-Archiv, Berlin). Hamburg: Friederichsen, de Gruyter, 1936. (= Ergebnisse der Südsee-Expedition 1908–1910, II B, Bd. 9, 2. Halbband, Eilers, Westkarolinen.)
  • A comparison of Pueblo and Pima musical styles. New York City 1935

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b Freebase-adatdump. Google
  3. a b george-herzog
  4. Születési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári születési akv. 1248/1901. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
  5. Másképp: Hercog
  6. Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 240/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. június 24.)
  7. Bulletin of the American Musicological Society, Aug. 1941, S. 3f. Note from Rachel Mundy among others: Nature's Music: Birds, Beasts, and Evolutionary Listening in the Twentieth Century. (Dissertation, abstract)
  8. Society for Ethnomusicology, website

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a George Herzog (ethnomusicologist) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

  • Israel J. Katz: Herzog, George. In: Stanley Sadie (ed.): The New Grove Dictionary of Music and Musicians. Macmillan, London 1980. v. 8, pp. 527f
  • Israel J. Katz: Letters from George Herzog. In: Musica Judaica, 20, 2013–14, pp. 199–248
  • Bruno Nettl: Herzog, George. In: Friedrich Blume (ed.): Die Musik in Geschichte und Gegenwart. Bärenreiter, 2002, vol. 8, pp. 1451–1453
  • Bruno Nettl: George Herzog as Scholar and Teacher: The Syncratic American Approach to Ethno-musicology. In: Joahim Braun, Uri Sharvit: Studies in Socio-Musical Sciences. Bar-Ilan University Press, Ramat Gan 1998, pp. 17–28
  • Daniel Reed: The Innovator and the Primitives: George Herzog in Historical Perspective. In: Folklore Forum, 24/1-2, 1993, pp. 69–92
  • Daniel Reed: George Herzog: A contemporary Look at his Work and Ideas. I–II. In: ReSound, 13/3-4, July–October 1994, pp. 1–6 and 14/1-2, January–April 1994, pp. 1–8
  • Zene Zeneportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap