Herhoff György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Herhoff György emléktáblája a róla elnevezett utcában.

Herhoff György (Tahitótfalu, 1931. december 4.Budapest, 1956. november 4.) géplakatos, az 1956-os forradalom békásmegyeri hősi halottja.[1]

Szikvízkészítő apja német, míg anyja magyar származású volt. 1946-ban családja elkerülte a kitelepítést, mivel a zsidó holokauszt idején egy nőt bújtattak, aki igazolta őket.[2]

1950-től sorkatonai szolgálatot teljesített. Leszerelését követően néhány társával rendszerellenes szervezkedésbe kezdett, azonban árulás következtében letartóztatták és 1953-ban összeesküvés vádjával 13 évi börtönbüntetésre ítélték, amiért előbb Vácott, majd a csolnoki munkatáborban raboskodott.[3]. 1956 júliusában rehabilitálták.

Az 1956-os forradalom kitörése után anyja kérte, menjenek Nyugat-Németországba és csatlakozzanak kitelepített rokonaikhoz, ő azonban 1956. október 25-től bekapcsolódott a békásmegyeri helyi Forradalmi Bizottság munkájába.[2][4] A Széna téri csoporthoz csatlakozva, 1956. november 4-én az oda érkező szovjet erők elleni harcok során, tüdő és szívlövés következtében vesztette életét.[5][6] Nyughelye nem ismert.[7]

1992. június 30-án (posztumusz) őrnaggyá léptették elő. Békásmegyer-Ófaluban 1997. óta utca viseli nevét, ahol emléktáblát is elhelyeztek.[4]

2016-ban Nemzetidegenek címmel László Gábor készített róla dokumentumfilmet, amelyet Magyar Filmdíjra jelöltek.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Adattár 2012 Az adattár szerint Budapest III. kerület, Fő utca (ma: Ezüsthegy utca) 27. szám alatti lakos volt.
  2. ^ a b c A Nemzetidegenek adatlapja
  3. Fakász Tibor 2000
  4. ^ a b Budapesti utcanevek 2013
  5. Eörsi István 2004
  6. A Budapesti utcanevek A → Z c. kiadványban halálozási helyként a Vérmező szerepel, az Adattárban pedig az Budapest XII. ker., Alkotás utca.
  7. Adattár 2012

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Herhoff György témájú médiaállományokat.