Hedri Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hedri Endre
Hedri Endre.jpg
Született Schossberger Herman
1893. szeptember 19.
Gradiška
Elhunyt 1962. november 11. (69 évesen)
Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • sebész
Iskolái Budapesti Tudományegyetem (–1916)
Sírhelye Farkasréti temető (1, N/A, 1, 121)

Hedri Endre, 1919-ig Schossberger Her­man (Gradiška, 1893. szeptember 19.Budapest, Józsefváros, 1962. november 11.)[1][2][3] sebészorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1958).

Élete[szerkesztés]

Schossberger Sándor orvos és Grünfeld Berta gyermekeként született. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem orvosi karán végezte, ahol 1916-ban szerezte meg oklevelét. Már egyetemistaként a Kórbonctani Intézetben dolgozott, majd a Szent Rókus Kórház sebészeti osztályán Herczel Manó asszisztense lett. Ekkoriban aktív tagja volt a Galilei Körnek. Az első világháború idején a Gyáli úti helyőrségi kórház úgynevezett népfelkelő orvosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után elhagyta az országot és Bécsben, illetve Lipcsében élt. 1923 körül tért haza, s előbb a szegedi Ferenc József Tudományegyetem Sebészeti Klinikáján Vidákovits professzor asszisztense lett, majd 1924-ben Budapestre költözött és az Apponyi Poliklinikán dolgozott. 1928-tól az OTI Uzsoki Utcai Kórház baleseti sebészeti osztályának vezetője lett mint kórházi osztályvezetői főorvosi címmel felruházott adjunktus. 1933-ban kinevezték a baleseti sebészeti osztály osztályvezető főorvosává.[4] 1943-ban a kormányzat félreállította és eltávolította abból az intézményből, amelynek létrehozásában maga is közreműködött. 1945-ben visszatért a kórházba és 1947-ig igazgatóként vezette az intézményt. 1947 márciusától az ő vezetésével alakult újjá a III. számú Sebészeti Klinika a Koltói Anna Baleseti Kórházban.[5] 1948-ban három évre kinevezték a törvényszéki Orvosi Vizsgáló Bizottság elnökévé.[6] 1949-ben átvette az I. számú Sebészeti Klinika vezetését, amelynek haláláig, 1962-ig igazgatója volt. 1947 és 1952 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen, illetve a Budapesti Orvostudományi Egyetemen a baleseti sebészet nyilvános rendes tanára, 1952 és 1962 között egyetemi tanára volt. 1962-ben a Korányi Sándor Társaság elnökévé választották. Traumatológiával, hasi sebészettel foglalkozott, a baleseti sebészet egyik hazai úttörője volt. Vezetése alatt korszerű mellkas-sebészeti és traumatológiai osztály létesült a klinikán. Jelentős eredményeket ért el a vastagbél és a hasnyálmirigy betegségeinek műtéti megoldása terén. Számos új műtéti megoldást vezetett be a csont- és az ízületi sebészetben.

Felesége Hüvös Margit (1915–?) volt, Hüvös Rezső bankigazgató (Hűvös József unokaöccse) és Farkas Ilona lánya, akit 1934. november 15-én Budapesten vett nőül.[7]

A Farkasréti temetőben nyugszik (1, N/A, 1, 121).

Főbb művei[szerkesztés]

  • Epehólyagba áttört féregnyulványlob gyógyult esete (Budapest, 1917)
  • A sebészi gümőkór terápiája (Budapest, 1925)
  • A Basedow-kór sebészi vonatkozásai (Budapest, 1926)
  • A szabályozható anus praeternaturalis (Budapest, 1927)
  • A pruritus ani sebészi therápiája (Budapest, 1928)
  • Hasi sérülések (Budapest, 1933)
  • Az agy sérülési és jelentőségük a balesetbiztosítás szempontjából (Budapest, 1933)
  • A gerinc sérülései (Budapest, 1946)
  • A Friedrich-féle sebellátás jelentősége (Budapest, 1938)
  • Az égési sérülések korszerű kezelése (Budapest, 1938)
  • A penicillin alkalmazásának sebészeti vonatkozásairól (Budapest, 1946)
  • A vagotomia jelentősége a peptikus fekély therápiájában. Szemző Györggyel. (Budapest, 1948)
  • A vastagbélsebészet problémáiról (Budapest, 1949)
  • Érzéstelenítés a hasi sebészetben (Budapest, 1949)
  • Az osteosynthesisről (Budapest, 1951)
  • Részletes sebészet (társszerzőkkel, Budapest, 1951)
  • A végbélrák korszerű gyógyítása (Budapest, 1959)

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata (1949)
  • Kiváló orvos (1952)
  • Munka Érdemrend (1953)
  • a Lipcsei Egyetem díszdoktora (1959)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 1837/1962. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 23.)
  2. Elhunyt dr. Hedri Endre egyetemi tanár”, Magyar Nemzet, 1962. november 13., 6. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. február 25.) 
  3. Gyászjelentése (1962). (Hozzáférés: 2021. február 25.)
  4. Osztályvezető főorvos”, Budapesti Orvosi Újság, 1933. július 20., 680. oldal (Hozzáférés ideje: 2021. február 25.) 
  5. III. sz. Sebészeti Klinika semmelweis.hu
  6. Orvosi Vizsgáló Bizottság elnöke (1948. április 30.) Igazságügyi Közlöny, 57. évfolyam, 4. szám
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári házassági akv. 610/1934. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. február 23.)

Források[szerkesztés]