Hayoceros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hayoceros
Evolúciós időszak: Középső pleisztocén
Hayoceros.jpg
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülők (Theria)
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Család: Villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae)
Alcsalád: Antilocaprinae
Nemzetség: Stockoceratini
Nem: Hayoceros
Skinner, 1942
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hayoceros témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hayoceros témájú kategóriát.

A Hayoceros az emlősök (Mammalia) osztályának a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjéhez, ezen belül a villásszarvúantilop-félék (Antilocapridae) családjához tartozó kihalt nem.

Tudnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kihalt Hayoceros Nebraska állam területén élt.

Az állat körülbelül 1,8 méter hosszú volt, és nagyjából hasonlított a villásszarvú antilopra. A Hayocerosnak, mint a villásszarvú antilopnak volt egy pár villás szarva a szeme fölött, a homlokon, de ezen kívül még volt egy pár szarva, amely hosszabb és ágatlan volt, ez a koponya hátsó részén ült. Valószínűleg a hímek, szarvaikat egymás ellen használták amikor a nőstényekért vetélkedtek. Az ágak megakadályozták, hogy az állatok átszúrják egymást. A harc addig tartott, amíg az erősebb elűzte ellenfelét.[1]

Rendszertani besorolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hayocerost 1937-ben Frick a Tetrameryx alnemének tekintette, 1942-ben Skinner nem rangra emelte. Csak ebben az évben Skinner a villásszarvúantilop-félék családjába helyezte a nemet, amit Carroll 1988-ban megerősített.[2][3]

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szerk.: Palmer, D.: The Marshall Illustrated Encyclopedia of Dinosaurs and Prehistoric Animals. London: Marshall Editions (1999). ISBN 1-84028-152-9 
  2. M. F. Skinner. 1942. The fauna of Papago Springs Cave, Arizona, and a study of Stockeros; with three new antilocaprines from Nebraska and Arizona. Bulletin of the American Museum of Natural History 80(6):143-220
  3. R. L. Carroll. 1988. Vertebrate Paleontology and Evolution. W. H. Freeman and Company, New York 1-698