Hauszák
| hauszák | |
 | |
| hausza fiatalok Nigériában | |
 | |
| Teljes lélekszám | |
| 50 millió fő felett (2013) | |
| Régiók | |
| Nyugat-Afrika, Száhil öv | |
| Vallások | |
| iszlám | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz hauszák témájú médiaállományokat. |
A hauszák Nyugat-Afrika legnagyobb etnikai csoportja. Elsősorban a Száhil övezetben és Nigéria, Niger szudáni régiójában élnek, továbbá jelentős számban vannak jelen Kamerun, Elefántcsontpart, Csád, Togo, Ghána,[1] Szudán és Szaúd-Arábia területén. Egyes csoportjaik az Atlanti-óceán partján telepedtek meg Lagos és Cotonou környékén, illetve az észak-afrikai Líbia területén.
Különálló népnek nem tekinthetők,[2] hamita négerek, akik a hausza nyelvet beszélik, amely az afroázsiai nyelvcsaládba sorolható. Nyelvük az észak-afrikai berberekéhez és az ősi egyiptomiakéhoz hasonlítható.
Hagyományos megélhetésük a földművesség. Ugyanakkor a hausza népek a történelem folyamán fontos szerepet játszottak a Szaharán túli kereskedelemben. Legnagyobb részük muzulmán, kevesen az afrikai törzsi vallások követője.
Történetük
Valószínűleg a hauszák és a velük rokon törzsek a Szahara legdélibb részén élő népek utódai. Őseik amint a fűtakaró csökkent és a Szahara folyamatosan elsivatagosodott, dél felé vonultak, hasonlóan a berberekhez és az egyiptomiakhoz, akik a Szahara kiszáradásával párhuzamosan a Szahara északi határának vonalát követték. Ma ezeket a népeket a hatalmas kiterjedésű sivatag választja el egymástól.
A középkorban a hauszák fontos politikai csoportot alkottak. Ekkor hét államuk volt: Kano, Zaria, Daura, Gobir, Katszina, Biram és Rano. Ezen államok mindegyike egyetlen alapító hét fiától származik. Az államok területe kiterjedt a szomszédos területekre is.
A 19. században a szomszédos fulbék szálláshelyeire törtek. Ezt követően a hausza államok kis törzsekre bomlottak szét. Ezután már csak néhány erősebb hadvezér vagy törzsfőnök tudta rövid időre nemzetté formálni a törzseket.
Népcsoportjaik
A következő nagyobb népcsoportjaikat különböztetjük meg:
- adarava, azna, gubei, tulumi
- hausza
- maguzava
- kurfei
- mauri
- tazarava, tegamava
A népesség
A hausza nyelvet elsődleges nyelvként mintegy 34 millió ember, második nyelvként mintegy 18 millió ember beszéli, összesen kb. 52 millió ember.[3] A hausza nyelvet beszélő lakosság országonként 2011-ben:[4][5]
| Ország | Hausza nyelvet beszélők |
|---|---|
 Benin
|
800,900 |
 Szaúd-Arábia
|
1,000,000 |
 Burkina Faso
|
500,000 |
 Kamerun
|
2,300,500 |
 Ghána
|
172,000 |
 Niger
|
12,000,000 |
 Nigéria
|
35,700,000 |
 Szudán
|
918,000 |
 Togo
|
929,600 |
Hausza építészet
Külsőleg a hausza építészet egyszerű, bár az épületek belsejében sokféle dekoratív motívum látható. A hausza épületeket a kiterjedt fafelhasználás különíti el az inkább nyugati, tisztán iszaptégla építészettől. Elképzelhető, hogy ennek a stílusnak az eredete a szőnyeggel borított sátrakból származik, ahol a szőnyegfalakat fokozatosan felváltották a földfalak. A hasonlatosság a hausza építészet egyik legjellemzőbb tulajdonságának, a bordázott kupolának a kiterjedt használatában nyilvánul meg. Ezeket a kupolákat négyzet alakú vagy kör alakú alapra lehet helyezni, vagyis egyetlen központi pontot vagy egy központi négyzetet hozhatnak létre a bordák metszéspontjában. A fából készült bordákat – általában akácfát – ezután sárral tapasztják, absztrakt díszítésekkel borítják. A sík tetőt könnyű sárfalak építésével érik el a bordák tetején a középső és a külső fal között, így a bordákat óriási elemekké vagy hajlított belső profilú merevítőkké alakítják. Ez elsősorban azokban a régióban szükséges, ahol a nagy esőzések gyakorlatilag lehetetlenné teszik a lapostetőket. Ennek egyik érdekesebb eredménye, ahogy az iszlám vallás által előírt téglalap vagy négyzet alakú ház megjelenésének megőrzése érdekében a nádfedeles épületek homlokzatait felépítik. Ezeket a sárból épített homlokzatokat az ajtók feletti bonyolult arabeszk minták élénkítik.[6][7]
Jegyzetek
- ↑ Archivált másolat. [2015. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 22.)
- ↑ Kiszely István: A föld népei, 1986., 3. kötet, 344. old.
- ↑ Ethnologue (2009) cites 18,5 million L1 and 15 million L2 speakers in Nigeria as of 1991; 5.5 million L1 speakers and half that many L2 speakers in Niger as of 2006, 0.8 million in Benin as of 2006, and just over 1 million in other countries.
- ↑ Ethnologue.com entry for Hausa. [2009. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 25.)
- ↑ (franciául) http://www.tlfq.ulaval.ca/axl/monde/famarabe.htm
- ↑ Andrew Petersen: Dictionary of Islamic Architecture. New York and London: Routledge. 2002. ISBN 978-1-134-61366-3
- ↑ Building Facades in Hausa Architecture. www.ateliermasomi.com. ateliermasomi (2015) (Hozzáférés: 2019. szeptember 22.) arch
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Hausa people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
- Kiszely István: A föld népei, 1986.