Hanami

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hanami ünnepség a Himeji várkastélyban.

A hanami (花見, szó szerint „virágnézés”) gyönyörködés a tavasszal virágzó cseresznyében és japán szilvában hagyományos japán szokás szerint. A cseresznyefa virágzása március végétől május elejére hullámzik végig Japánon. Ez az időszak nagyon rövid – a teljes virágbaborulás (mankai) és az első virágfakadás (kaika) között általában egy hét van. Az időjárási viszontagságok ezt az időt még inkább lekurtíthatják.[1]

A mai Japánban a hanami a piknikezéshez hasonló, űzhetik nappal és éjszaka egyaránt, utóbbi esetben jozakurának (夜桜, „cseresznyefák éjszaka”) hívják.

A hanaminak egy régebbi formája is ismert Japánban. Ez alatt a szilvafák  (梅 ume) virágzásának ünneplését értik a cseresznyevirágok helyett. A szakurafák alatti rendezvények résztvevői általában fiatalok, ezért igen zajos és zsúfolt ez az esemény. Így az idősebbek szívesebben szemlélik a szilvafák virágba borulását, ami sokkal csendesebb, mint a szakurafák alatti rendezvények.

Történelem[szerkesztés]

 Cseresznyevirág-nézés, Utagawa Kunisada fametszete (1852)

A hanami gyakorlása több évszázadra nyúlik vissza. Úgy tartják, hogy a Nara-korszakban (710–784) kezdődött, mikor a kínai Tang dinasztia sokféleképpen hatott Japánra; egyike volt ezeknek a virágokban való gyönyörködés szokása.[2] Habár először az ume virágzását csodálták az emberek, a Heian-kor (794–1185) beköszöntével a szakura nagyobb figyelmet vonzott magára. A szakurát szentnek tekintették a japánok, és annyira fontos helyet foglal el a köztudatban, hogy még ma is Japán kulturális szimbóluma.[3] Az emberek hittek a fákban lakozó istenekben, és a hanami kezdetben az az évi termésről való jóslásra és a rizsültetés idényének bejelentésére fenntartott alkalom volt. Akik jelen voltak a hanamin, azok felajánlásokat tettek a szakurafák gyökereinél, majd a szertartás után részt vettek az áldozati szaké elfogyasztásában.[4]

A heian-kori Saga császár átvette ezt a szokást, és ünnepségeket tartott, hogy a szakéfogyasztás és lakoma közben szemlélhessék a virágokat a szakurafák virágzó ágai alatt a kiotói császári udvarban. Úgy tartják, innen ered a hanami.[5] Magasztaló verseket írtak a törékeny virágokról, amelyekre mint az élet metaforájára tekintettek; gyönyörű, de igencsak rövid ideig tart. Az életnek effajta ’ideiglenes’ szemléletmódja nagyon népszerű a japán kultúrában és általában a létezés csodálatra méltó formájának tartották; ilyen például a szamuráj alapelv szerint az élet végetérte, mikor az még szép és erős, ahelyett, hogy vén és gyenge lenne. A heian-kori költők arról írtak verseket, hogy mennyivel könnyebb lenne tavasszal a szakuravirágzás nélkül, mivel a létük az élet rövidségére emlékeztet bennünket.

„Ha nem lennének cseresznyevirágok ebben a világban,

mennyivel nyugodtabb lenne a szívünk tavasszal.”

Ariwara no Narihira (825–880)[6]

A hanami mint a cseresznyevirágzás megfigyelésére utaló kifejezés először a heian-kori Gendzsi regényében (8. fejezet, 花宴 Hana no En, "A cseresznyevirágok alatt") lépett használatba.[7] Ettől kezdve a tanka- és a haiku-költészetben a virág egyet jelentett a szakurával, a hanami kifejezés pedig a szakuravirágzás szemlélésével.[8] Először csak a császári udvar követte ezt a szokást, de az Azucsi–Momojama-korban (1568–1600) a szamuráj nemesség is elkezdte ünnepelni. Ezekben az években Tojotomi Hidejosi nagyszabású hanami összejöveteleket rendezett Josinóban és Daigóban, és az ünnepség hamarosan az egész japán társadalmon belül népszerűségre tett szert.[9] Nem sokkal később, a földművesek a maguk módján szokásukká tették tavasszal a közeli hegyek megmászását és a virágzó cseresznyefák alatti ebédet. Ezt a tavaszi hegyi túrázást összekötve a nemesség szokásaival jött létre a hanami városi kultúrája.[10] Az Edo-korban (1600–1867) minden átlagember részt vett az ünnepségeken, részben azért, mert ezt támogatva Tokugava Josimune nagy területeket ültettetett be cseresznyefákkal. A szakurafák alatt az emberek szívesen fogyasztottak ebédet és szakét jókedélyű lakomák alkalmával.[11] Mivel a cseresznyevirág egyfajta jelképe volt az udvarlásnak is, ez az alkalmat ideálisnak találták párkeresésre is.[12]

Hanami napjainkban[szerkesztés]

A virágzás előrejelzése 2006-ban, a várható virágzás dátumaival.

A japán lakosság folytatja a hanami tradícióját, nagy számban összegyűlve bárhol, ahol virágzó fák találhatóak. Emberek ezrei lepik el a parkokat, hogy lakomázhassanak a virágba borult fák alatt, és olykor ezek a rendezvények akár késő éjszakába nyúlóak. Több mint fél Japánban a cseresznyefák virágzásának napja egyidőben köszönt be a szünet utáni iskola- és munkakezdéssel, ezért a fogadó ünnepségeket gyakorta hanamival nyitják meg. Általában az emberek órákkal vagy akár napokkal előre letelepednek a parkokban, hogy megszerezhessék a legjobb helyeket a barátokkal, családdal vagy munkatársakkal együtt töltött hanami ünnepségre. Sokhelyütt, mint a tokiói Ueno parkban is, papírlámpásokat függesztenek ki az éjszakai hanamira.

A Japán Meteorológiai Ügynökség időjárásjelentéshez hasonló előrejelzéseiben is tudósítanak a „cseresznyevirágfrontról” (桜前線, szakurazenszen),[13] amiket a hanamin részt venni tervezők figyelemmel kísérnek, mert a fák, mindenütt máskor, de egy-két hét alatt elvirágzanak. Az első cseresznyevirágzások Okinava déli szubtrópusi szigetein zajlanak, míg az északi Hokkaidón ez sokkal később köszönt be. Az olyan nagyvárosokban, mint Tokió, Kiotó vagy Oszaka, a cseresznyevirág-szezon általában március végén és április elején tart. A televízióadások és a sajtó naprakészen követi ezt a „cseresznyevirágfrontot”, ahogyan az lassan végigvonul délről északra.[14]

A hanami rendezvények általában magukba foglalják az étel- és italfogyaszást, valamint a zenehallgatást. Néhány speciális fogást csak erre az alkalomra készítenek, mint például a dangót és a bentót, ezenkívül gyakorta fordult át tivornyázásba az ünnepség.  Az „inkább gombócok, mint virágok” (花より団子 hana yori dango) közmondás gúnyt űz azokból az emberekből, akik inkább a lakmározás és a társaság miatt vesznek részt a hanamin, semmint a virágok megcsodálásáért.[15]

Hanami Japánon kívül[szerkesztés]

Hanami a tokiói Ueno parkban.

A hanami mostanság Japánon kívül is közkedveltté vált. Kisebb hanami jellegű ünnepségek hagyományosan Kínában (ahonnan a hagyomány származik), Koreában és a Fülöp-szigeteken is zajlanak.[16]

Az Egyesült Államokban szintén nagy népszerűségnek örvend ez a rendezvény. 1912-ben Japán 3000 szakurafát ajándékozott az államok baráti viszonyának megünneplése alkalmából. A fákat Washington D.C.-ben ültették el és később, 1956-ban még 3800 másik ajándék fát is ide helyeztek el. Ezek a szakurafák szüntelenül magukra vonzzák a turisták figyelmét, ezért minden évben kora tavasszal megrendezik a Nemzeti Cseresznyevirág Fesztivált.[17]

A georgiai Macon egy másik ünnepség, a Nemzetközi Cseresznyevirág Fesztivál színhelye. Macon „a világ cseresznyevirág központja”-ként is ismert, mivel több, mint 300 000 virágzó szakurafának ad otthont.[18]

Brooklynban, New Yorkban minden májusban megünneplik az Éves Szakura Macuri Cseresznyevirág Fesztivált a Brooklyn-i Botanikus kertben.[19] Ez az esemény 1981-ben kapott helyet a kertben, és azóta is ez az egyik leghíresebb látványossága. Hasonló rendezvények találhatóak még Philadelphiában[20] és az Egyesült Államok más részein.

Hanami Magyarországon[szerkesztés]

Az utóbbi években hazánkban is virágzik ez a hagyomány, amely esemény formájában minden év áprilisában a budapesti ELTE Füvészkertben kerül megszervezésre. A japán cseresznyefák alatt nem csak piknikeznek az oda betérő látogatók, de részesei lehetnek a többnapos programsorozatnak, amik természetesen japán tematikájúak. A felhozatal többek között magába foglal tradicionális japán fegyverek kiállítását, íjászati bemutatót, hagyományos japán hangszeres koncertet, manga- és gasztronómia workshopot, stb.[21]

Források[szerkesztés]

  1. A Beginner's Guide to Cherry Blossom Viewing: When do the cherry blossoms bloom? (en nyelven). www.japan-guide.com. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  2. Varley, H. Paul. (2000). Japanese Culture (4th ed.)
  3. Akasegawa, Gempei (2000) (in Japanese). Sennin no sakura, zokujin no sakura: Nippon kaibo kiko. JTB Nihon Kotsu Kosha Shuppan Jigyokyoku. ISBN 9784533019838 . Cited at Cyber Sakura Watching, Osaka Seikei University, Kyoto, Japan.
  4. Varley, p. 74.
  5. Varley, pp 75–78.
  6. "Cherry Blossom Viewing". Japan Mint. (Hozzáférés: 2007. augusztus 14.)
  7. Shikibu, Murasaki; Tyler, Royall (2006). The Tale of Genji. Penguin Classics. ISBN 0143039490 . pp. 86–87.
  8.  Tetsuya, Ito. "Genji Monogatari" (in Japanese). The Japanese Literature Project online. (Hozzáférés: 2007. augusztus 15.)
  9. Varley, pp. 75–79.
  10.  Varley, p. 79.
  11.  Varley, pp. 79–80;"MIT Japanese: Culture notes - Ohanami"Massachusetts Institute of TechnologyCambridge, Massachusetts. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
  12. Emiko Ohnuki - Tierney (2002) Kamikaze, Cherry Blossoms, and Nationalisms:The Militarization of Aesthetics in Japanese History.
  13.  "Japanese Culture - Calendar - Hanami Season". JapanZone. (Hozzáférés: 2007. augusztus. 15.)
  14. Akasegawa, Gempei (2000) (in Japanese). Sennin no sakura, zokujin no sakura: Nippon kaibo kiko. JTB Nihon Kotsu Kosha Shuppan Jigyokyoku. ISBN 9784533019838"As cherry blossom front comes up, the whole Japan goes into a war; we just can't sit home and let it go". Cited at Cyber Sakura Watching, Osaka Seikei University, Kyoto, Japan.
  15.  About.com, "Proverbial flower" → Hana yori dango 花より団子; retrieved 2012-6-20.
  16.  "Spring flower festival events"Seoul Metropolitan Government. (Hozzáférés: 2007. augusztus 18.)
  17.  "National Cherry Blossom Festival". Official Site. (Hozzáférés: 2007. augusztus. 16.)
  18. "International Cherry Blossom Festival Online". Official Site. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)
  19.  "Brooklyn Botanic Garden Celebrates Hanami". Brooklyn Botanic Garden, Brooklyn, New York. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
  20. "Subaru Cherry Blossom Festival of Greater Philadelphia". Japan America Society of Greater Philadelphia, Philadelphia, Pennsylvania. (Hozzáférés: 2007. augusztus 17.)
  21. http://www.fuveszkert.org/hirek/sakura-unnep-3/ Utolsó látogatás 2017. április 20.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hanami témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk részben vagy egészben a Hanami című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.