Hajós György (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Hajós György
Hajós György.png
Született 1912. február 21.
Budapest
Elhunyt1972. március 17. (60 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása matematikus,
egyetemi tanár
Díjak Kossuth-díj
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hajós György témájú médiaállományokat.

Hajós György (Budapest, 1912. február 21. – Budapest, 1972. március 17.) magyar matematikus, a geometria világhírű tudósa, kiváló előadó, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, kétszeres Kossuth-díjas (1951, 1962).

Legfontosabb munkája Minkowski német matematikus sejtésének a bizonyítása, melyet csoportelméleti eszközökkel végzett el 1941-ben (Minkowski–Hajós-tétel). Jelentős munkái voltak diszkrét geometriában, a gráfelméletben, a Bolyai–Lobacsevszkij geometriában és a numerikus analízisben is. Egész életében foglalkoztatta a négyszínsejtés bizonyítása.

Nevéhez fűződik a Hajós-sejtés és a Hajós-konstrukció is.

Család[szerkesztés]

Hajós György emléktáblája utolsó lakhelyén, a Margit körút 15-17. szám alatt

Budapesten született 1912. február 21-én második gyerekként. Apja Hajós Géza táblabíró, majd ügyvéd, anyja Clark Nelly, a budapesti Lánchidat építő Clark Ádám unokája. 1945-ben házasodott, felesége Vajda Márta, gyerekei György (1946), Tamás (1947), Pál (1948), Katalin (1950), Márta (1954). 1972. március 17-én halt meg Budapesten.

Tanulmányok, fokozatok[szerkesztés]

Már kora gyermekkorában határozott matematikai hajlamot és képességet mutatott. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Kegyesrendi Gimnáziumban 1921-től 1929-ig végezte. Matematikát tudatosan 13 éves korában kezdte ápolni s ebben segítségére jött a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok újság feladatrovata. Már ötödikes korában megoldotta a legnehezebb közölt feladatokat is. 1929-ben matematikából az első díjat nyerte az országos középiskolai matematikai versenyen. 1929-ben a kegyesrendi tanári pályát választotta, ezért jelentkezett a Magyar Kegyestanítórendbe. A noviciátus időszakában, szabad idejében intenzíven foglalkozott matematikával. 1932-ben kérte a rendből való elbocsátást. 1931-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozott be. A kötelező tanulmányokon kívül is foglalkozott tudományos munkával, melynek eredményeként tudományos publikációk születtek. Gyakorló tanári évei elteltével 1936-ban szerzett tanári oklevelet.

  • 1929, Budapesti. Kegyesrendi Gimnázium érettségi
  • 1935, Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti kar, mat-fiz. szak
  • 1936, tanári oklevél
  • 1938, doktori szigorlat matematika (Fejér Lipót), kísérleti és elméleti fizika (Tangl, Ortvay)
  • 1946, Magántanári képesítés, „Közelítő és alkalmazott matematika” tárgykörből
  • 1948, MTA levelező tag
  • 1953, MTA rendes tag

Munkahelyek, alkalmazások[szerkesztés]

Egyetemi előadások[szerkesztés]

  • 1946/47, Műegyetem, Differenciálegyenletek közelítő megoldása
  • 1947/48, Műegyetem, Nomográfia
  • 1948, Műegyetem, Összetett nomogrammok
  • 1949–1972, ELTE TTK, Bevezetés a geometriába
  • 1949–1972, ELTE TTK, Differenciálgeometria
  • 1949–1972, ELTE TTK, Numerikus és grafikus módszerek I.
  • 1950–1972, ELTE TTK, Numerikus és grafikus módszerek II.

Tudományos előadások (1949-ig)[szerkesztés]

  • 1934, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Menger graph-tételéről
  • 1938, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, A többméretű tér befedése kockaráccsal
  • 1940, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Egy Minkowski-féle sejtés igazolása
  • 1942, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Hibabecslés táblázattal végzett számításoknál
  • 1944, Szabadegyetem, Az újabb matematika gyakorlati alkalmazásai, 8 előadás
  • 1946, Eötvös Loránd Mat. Fiz. társulat, Leibniz élete és munkássága
  • 1946-7, Ipari Termelési Tanács, tanfolyam, Matematikai statisztika és monográfia, 5 előadássorozat
  • 1947, Szabadegyetem, Művészet a matematikában
  • 1947, Bp. tankerületi főigazgatóság, Nevelők továbbképző tanfolyama, 3 előadássorozat
  • 1947, Petőfi Diákkör, Matematikai esztétikum
  • 1949, Természettudományi Társaság Matematikai Osztály, Hogyan számolhatunk ábrákkal?

Publikációk[szerkesztés]

  • 1934; Acta Mathematika; Szeged; VI; Ein neuer Beweis eines Satzes von Minkowski
  • 1934; MTA Mat. és Term. Értesítő; Egy determinánstétel
  • 1934; Acta Mathematika, Szeged; VII; Zum Mengerschen Graphensatz
  • 1938; Mat. és Fiz. Lapok; XLV; Többméretű terek befedése kockaráccsal (doktori értekezés)
  • 1941; Mat. és Fiz. Lapok; XLVIII; Többméretű terek egyszeres befedése kockaráccsal
  • 1941; Mathematische Zeitschr.; 47; Über einfache und mehrfache Bedeckunk n-dimensionaler Räume mit einem Würfelgitter
  • 1941; Mat. és Fiz. Lapok; XLVIII; A rácsparallelogrammákról
  • 1942; Mat. és Fiz. Lapok; XLIX; A hibabecslés alapjai
  • 1943; Mat. Term. Did. Lapok; 1; Néhány szó a geometriai szerkesztésekről
  • 1943; Mat. Term. Did. Lapok; 1; A számítások pontosságáról
  • 1948; Munkatud. Racion. Intézet; A munka- és időelemzés matematikai segédeszközei
  • 1950; Acta Mathematika, Szeged; XII; Translation of figures between lattice points
  • 1950; Časopis pro pést. mat. fis.; 74; Sur la factorisation des groupes abéliens
  • 1950; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 1; Sur le probléme de factorisation des cycliques
  • 1951; MTA III. oszt. Közl.; 1; A nomográfia alkalmazhatóságának határairól
  • 1951; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 2; Über die Feuerbachschen Kugeln mehrdimensionaler orthozentrischer Simplexe
  • 1952; MTA III. oszt. Közl.; 2; Újabb eredmények a geometria területén
  • 1953; MTA III. oszt. Közl.; 3; A ciklikus csoportok faktorizációjának problémájához
  • 1953; MTA III. oszt. Közl.; 3; A hazai alkalmazott matematikai kutatások helyzetéről
  • 1954; MTA III. oszt. Közl.; 4; Hajós, Rényi; Elemi bizonyítások a rendezett minták elméletének néhány alapvető összefüggésére
  • 1954; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 5; Hajós, Rényi; Elementary proofs of some basic facts concerning order statistics
  • 1955; MTA; Alexits, Hajós, Rényi; A matematikai kutatásokról, Magyar Tudomány tíz éve
  • 1956, 1965; Tankönyvkiadó; Hajós-Neukomm-Surányi: Matematikai versenytételek I-II.
  • 1960; Aarhus Univ.; Über die Präzision im Geometrieunterricht
  • 1961; Wiss. Zeitschr. Univ. Halle; 10; Über eine Konstruktion nicht n-färbbarer Graphen
  • 1963; Random House; Hajós-Neukomm-Surányi; Hungarian Problem Book I-II.
  • 1964; Annal. Univ. Sci.; Budapest; Über Kreiswolken
  • 1964; Annal. Univ. Sci.; Budapest; Hajós, Szász P.: On a new presentation of the hyperbolic trigonometry aid of Poincaré model
  • 1964; MTA Mat. Kut. Int. Közl.; 8; Über eine Extremaleigenschaft der affin-regulären Polygone
  • 1965; Magyar Tudomány; 10; Matematika szerepe a többi tudományban
  • 1965; Fizikai Szemle; 15; Matematika szerepe a többi tudományban (átdolgozva)
  • 1966; Diamond; Hungarian Problem Book I-II. japán fordítása
  • 1968; Annal. Univ. Sci.; Budapest; Über den Durchschnitt eines Kreises und eines Polygones
  • 1970; Acta Mat. Acad. Sci. Hung; 21; Hajós-Heppes: On a special kind of Polyedra
  • 1968; ELTE; A matematikai tanszékek működése az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán az ország felszabadulását követő huszonöt évben

Tankönyv[szerkesztés]

  • 1960; Tankönyvkiadó; Bevezetés a geometriába (1: 1960; 2: 1962; 3: 1964; 4: 1966; 5: 1972; 6: 1979; 7: 1984; 8: 1987; 9: 1991; 10: 1994; 11: 1995; 12: 1999, 13: …)
  • 1969; Akadémiai Kiadó; Einführung in die Geometrie (fordítás)

Jegyzetek[szerkesztés]

  • 1948; Állami Műszaki Főiskola; Matematika
  • 1954; Felsőoktatási jegyzetellátó; ELTE Mat-Fiz-Kém kar; Numerikus és grafikus módszerek
  • 1964; Tankönyvkiadó; ELTE TTK; Differenciálgeometria I.
  • 1965; Tankönyvkiadó; ELTE TTK; Differenciálgeometria II.
  • 1968; Tankönyvkiadó; ELTE TTK; A geometria alapjai

Kitüntetések[szerkesztés]

  • 1929, Országos Tanulmányi Verseny, matematika I. díj
  • 1942, Bolyai János Matematikai és Fizikai Társulat König Gyula jutalom
  • 1948, Magyar Tudományos Akadémia Bolyai érem
  • 1951, Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat
  • 1951, Kossuth díj, II. fokozat
  • 1953, Felsőoktatás kiváló dolgozója
  • 1954, Munka Érdemrend
  • 1960, Munka Érdemrend
  • 1965, Román Tudományos Akadémia levelező tagja
  • 1961, Kossuth díj, II. fokozat
  • 1967, Karolina Német Természettudományos Akadémia tagja
  • 1969, Finn Oroszlán Parancsnoki Érdemrend
  • 1970, Budapesti Műszaki Egyetem Törzsgárda I. fokozat
  • 1972, Munka Érdemrend arany fokozat

Emlékezete[szerkesztés]

Nevét viseli a műszaki és gazdasági tanulmányokat folytató egyetemi hallgatók számára rendezett Hajós György Matematikaverseny.[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]