Haiti kreol nyelv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Haiti Kreol
Kreyòl ayisyen
Beszélik Haiti, Bahamák, Kanada, Kuba, Kajmán-szigetek, Dominikai Köztársaság, Franciaország, Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, USA
Beszélők száma ~ 12 millió fő
Nyelvcsalád kreol nyelvek → francia alapú → haiti kreol
Írásrendszer Latin
Hivatalos állapot
Hivatalos Haiti
Nyelvkódok
ISO 639-1 ht
ISO 639-2 hat
ISO 639-3 hat

A haiti kreol nyelv (saját elnevezése kreyòl ayisyen) Haiti hivatalos nyelve. Nyelvi besorolás szempontjából kreol nyelv, amely főleg a francia és pár nyugat-afrikai nyelven alapszik, azonban fejlődését kismértékben befolyásolta a portugál, a spanyol és az őslakosok által beszélt taíno nyelv is. 1961-ben Félix Morisseau-Leroy haiti író erőfeszítései nyomán az ország hivatalos nyelvévé nyilvánították a francia mellett. A nyelv közéletben, illetve irodalomban való használata még nem elterjedt, de egyre általánosabbá válik. A haiti lakosság csaknem egészének anyanyelve, ami 8,5 millió embert jelent, további 3,5 millió emigráns beszéli szerte a Karib-térségben, az Egyesült Államokban, Kanadában és Franciaországban.

Nyelvtana[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Habár a haiti kreol nagy részben a francia nyelvre épül, nyelvtana mint a többi kreol nyelv esetében is, erősen leegyszerűsödött és teljes mértékben izoláló nyelvvé fejlődött. Eltűnt a teljes igeragozási rendszer, az igeidők funkcióját elöljáró szavakkal pótolják. A személyes, birtokos és visszaható névmások egybeolvadtak. A nyelvtani nemek egyáltalán nincsenek megkülönböztetve. Az egyik legfigyelemre méltóbb tulajdonsága a többes szám képzési módja, melyet segédszó használatával képeznek.

Személyes és birtokos névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nyugat-afrikai nyelvekkel kapcsolatba hozható kreol nyelvek egyik jellegzetes sajátossága, hogy ugyanazt a szót használják a személyes névmás alanyi, tárgyas és a birtokos névmás különböző formái helyett. Például nem tesz különbséget az én, engem, és enyém alakok között

Haiti Haiti (rövid) Francia Magyar
E/1 mwen m je, me, mon én, engem, enyém
E/2 ou w tu, te, Tes te, téged, tied
E/3 li l il, elle, son ő, őt, övé
T/1 nou n nous, notre mi, minket, miénk
T/2 nou v. vou   vous, votre ti, titeket, tietek
T/3 yo y ils, elles, son ők, őket, övék

Példák

  • mwen pale = je parle = én beszélek
  • ou manje = tu manges = te eszel
  • li travay = il traville = ő dolgozik
  • fanmi mwen = mon famille = családom
  • papa li = son père = apja

Többes szám képzése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szintén a nyugat-afrikai nyelvekkel kapcsolatba hozható kreol nyelvek sajátos tulajdonsága, a többes szám képzési módja. Amit a T/3. alakú személyes névmás segítségével képeznek az alábbi módon:

haiti kreol francia jamaicai kreol angol magyar
liv yo livres book them books könyvek
machin yo machines cyar them cars gépek, autók

Igeidők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A haiti nyelv esetében a klasszikus értelemben vett igeidőkről nem beszélhetünk. Hiszen nem az ige alakjának megváltoztatásával, hanem az igék előtt álló elöljáró szavakkal képzik őket.

Jelen idő Folyamatos jelen idő Múlt idő Folyamatos múlt idő Jövő idő Közeli, bizonyos jövő
E/1 mwen manje m ap manje mwen te manje mwen t ap manje m a manje mwen pral manje
E/2 ou manje w ap manje ou te manje ou t ap manje w a manje ou pral manje
E/3 li manje l ap manje li te manje li t ap manje l a manje li pral manje
T/1 nou manje n ap manje nou te manje nou t ap manje n a manje nou pral manje
T/2 vou manje v ap manje vou te manje vou t ap manje v a manje vou pral manje
T/3 yo manje y ap manje yo te manje yo t ap manje y a manje yo pral manje

Nyelvi példa[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

haiti kreol

„Tout moun fèt lib, egal ego pou diyite kou wè dwa. Nou gen la rezon ak la konsyans epi nou fèt pou nou aji youn ak lot ak yon lespri fwatènite.”

francia

„Tous les êtres humains naissent libres et égaux en dignité et en droits. Ils sont doués de raison et de conscience et doivent agir les uns envers les autres dans un esprit de fraternité.”

magyar

„Minden emberi lény szabadon születik, és egyenlő méltósága és joga van; az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell, hogy viseltessenek.”
Wikipedia
Tekintsd meg a Wikipédia
haiti kreol nyelvű változatát!