Hólyagfájdalom szindróma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hólyagfájdalom szindróma

Szinonimák fájdalmas hólyag szindróma, interstitiális cystitis
Angolul Interstitial cystitis (IC/BPS)
Osztályozás
BNO-10 N30.1
ICDO GC00.3
Adatbázisok
DiseasesDB30832
MedlinePlus000477
MeSH ID D018856
A Wikimédia Commons tartalmaz Hólyagfájdalom szindróma témájú médiaállományokat.

A hólyagfájdalom szindróma (IC/BPS) egy húgyúti fájdalmakkal járó krónikus állapot, amely kedvezőtlenül befolyásolja az érintett életminőségét.[1] Gyakori tünetei között szerepel a sürgető és gyakori vizelési inger, továbbá az alhasi fájdalmak, melyek akadályozzák mind az éjszakai pihenést, munkavégzést, szociális életet és szexuális együttlétet.[1]

Kialakulásának oka nem ismert, jelenleg gyógymód sem létezik és a betegség kezelése nagy kihívást jelenthet mind a betegek, mind az orvosok részére.[2]

A tünetek enyhítésében szerepet játszhat az életmódváltás, stresszcsökkentés és gyógyszeres kezelések.

Európában az itteni lakosokra nézve tett mérések alapján létrehozott jelentések azt indikálják, hogy 100 000 nőre vetítve 18 esetben állhat fenn hólyagfájdalom szindróma.[3]

A hólyagfájdalom szindróma mind nőket, mind férfiakat érinthet, azonban gyakrabban fordul elő nőknél.[4]

Jelek és tünetek[szerkesztés]

A leggyakoribb tünetek között szerepelnek az alhasi, medencefenéki fájdalom, a gyakori és sürgető vizelési inger (akár éjszaka is) és a fájdalmas szexuális együttlét.[1]

Ezen kívül további számos indikációja lehet a betegségnek, melyek a következők:[5]

  • fájdalmas vizelés (égő érzés a húgycsőben vizelés közben) és
    • kismedencei fájdalom, melyek
    • bizonyos ételek/italok fogyasztása esetén súlyosbodnak
  • nyomás a hólyagban vagy az alhasi területen
  • vizeletürítési hezitáció (medencefenék diszfunkciója/feszültsége okozhatja)
  • kényelmetlenség, továbbá életviteli nehézségek

Jellemző, hogy a kismedencei fájdalom a húgyhólyag feltöltődésével súlyosbodik, majd a vizeletürítéssel javulhat.[5]

A diagnosztika során elvégezhető cisztoszkópia során a hólyagfájdalom szindrómában szenvedők 5-10%-nál találnak Hunner-léziókat, melyek a betegség előrehaladottságát jelezhetik, nem elengedhetetlen kritériumai a diagnózisnak.[6]

A fájdalom és a vizelési inger egyénenként eltérően léphet fel, azok intenzitása adott személy tekintetében is változó lehet.

Kialakulás oka[szerkesztés]

Kialakulásának oka jelenleg nem ismert, bár több hipotézis is fennáll, ezek közül még egyiket sem sikerült tudományosan bizonyítani.[1] A legtöbbször szóban forgó lehetőségek:

  • autoimmun elmélet,[7]
  • hízósejtelmélet[8]
  • és ehhez kapcsolódva a hólyag nyálkahártya rétegéhez fűződő elmélet.[7]

A hízósejtek amiatt játszhatnak központi szerepet a hólyagfájdalom szindróma létrejöttében, mivel képesek hisztamin felszabadítására, ezzel fájdalmat, duzzanatot, hegesedést okozva és akadályozva a regenerálódási folyamatot.[9]

Az autoimmun betegségek alapja, hogy a szervezet önmagát támadja meg. A szervezet a húgyhólyag falát idegen anyagként azonosíthatja, melyek következtében a felgyülemlett hisztamin felszabadul és támadásnak indul.[10][11]

Bár ezek az elméletek többször is kutatás témái voltak, nem bizonyosodott be, hogy biztosan kapcsolat állna fenn az előbb leírt állapotok és a hólyagfájdalom szindróma között - a betegség pontos oka jelenleg tehát nem ismert.

Ellentmondásosság[szerkesztés]

A kutatások ellentmondásai következhetnek abból, hogy a betegség etiológiája ismeretlen, tehát akiknél különböző módon alakult ki, azok eltérően reagálnak a bizonyos kezelésekre.[12] Nemzetközileg is nagy eltérés van a kezelési módok, engedélyezett gyógyszerek között, így a kutatások adatai nem egységesek.[12] A kezelési módozatoknál ez kifejezetten nagy bizonytalanságot eredményez.

Diagnosztika[szerkesztés]

A hólyagfájdalom szindróma diagnosztizálása kizárásos alapon történik, a klinikai tünetek feltérképezésével, ezáltal sok időbe telhet mire a beteg eljut a kezelési szakaszba.[13]

Eleinte alkalmazták a káliumérzékenységi tesztet, ez azonban mára elavultnak számít.[5] A hidrodisztenzióval egybekötött cisztoszkópia alkalmazandó egyes esetekben a diagnózis megerősítésére.[14]

A diagnosztizált esetek száma folyamatosan emelkedik, ezáltal egyre nagyobb nyomást gyakorolhat az egészségügyi intézményrendszerre.[1]

A hólyagfájdalom szindrómát sokszor húgyúti fertőzésként diagnosztizálják félre, azonban fontos különbség, hogy a hólyagfájdalom szindrómát nem bakteriális fertőzés okozza és az antibiotikumos kezelések sincsenek rá hatással - sőt tovább roncsolhatják a sérült hólyagfalat, ezzel kitéve azt a kórokozóknak.[15] További nehezen elkülöníthető betegség férfiak körében a krónikus prosztatagyulladás,[16] nők tekintetében pedig az endometriózis és a mióma.

Kezelés[szerkesztés]

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint a hólyagfájdalom szindrómára nem létezik gyógymód, azonban megfelelő kezeléssel az érintettnél elérhető a tünetmentesség - hosszú, akár egész életen átívelő terápiával.[1]

A betegséghez kapcsolódó tünetegyüttes jelentkezése nem egységes, így a kezelési módok is kifejezetten személyre szabva határozhatók meg. A következőkben a jelenleg alkalmazható módszerek kerülnek kifejtésre.

Nem orvosi kezelési módszerek[szerkesztés]

Az érintettekkel szükséges ismertetni a lehetséges kezelési módszerek előnyeit, hátrányait és kockázatait. A tünetek eredményes kezelése többszöri próbálkozásokat vehet igénybe, vagy akár különböző módszerek együttes alkalmazását.

A betegek több módon is hozzájárulhatnak állapotuk javításához, a következő lehetőségek alkalmazása nagyban segíthet a tüneti panaszok kezelésében, akár a komolyabb beavatkozások mellett is.

Stresszkezelés[szerkesztés]

A fájdalommal való megküzdési technikák fejlesztésére és az esetleges stressz által kiváltott tüneti panaszok súlyosbodásának meggátolására hasznos lehet egyéni, illetve csoportterápián való részvétel. Krónikus betegségek esetén elhanyagolhatatlan a lelki tényezők szem előtt tartása. A hólyagfájdalom szindrómával élők körében több kutatást is folytattak az életminőség tekintetében, melyek eredményei azt mutatják, hogy a betegség súlyos mértékben kihat az érintettek mindennapjaira, szexuális- és szociális életükre.[5][9][17]

Diéta[szerkesztés]

Hiányosak az ellenőrzött kutatások a diéta hatásáról, azonban az egyik első, a beteg részéről megkezdhető kezelési lehetőségként van jelen - és az érintettek túlnyomó részénél hatásos is.[13]

A hólyagfájdalom szindróma kapcsán jól elkülöníthetők azok a savas ételek, melyek fogyasztása a tünetek rosszabbodását okozhatja - irritálhatja a húgyhólyagot[18]:

  • koffeintartalmú italok (kávé, fekete és zöld tea)
  • alkoholos italok
  • szénsavas üdítőitalok
  • szóját tartalmazó termékek
  • paradicsom és az abból készült ételek
  • citrusok, eper
  • ecetes vagy savanyított ételek
  • mesterséges édesítő- és tartósítószerek, adalékanyagok
  • erős, fűszeres ételek (fontos, hogy például a fahéj, szegfűszeg is ide tartozik)
  • nagy mennyiségű cukros étel
  • nagy adag C-vitamin (több, mint napi 500mg) és B-vitaminok

Fontos azonban, hogy egyénenként eltérő lehet a tüneteket kiváltó ételek listája és az ezekre való érzékenység mértéke. Ajánlott az eliminációs diéta kipróbálása, a megfelelő tápanyagbevitel érdekében akár dietetikus tanácsadásának kérése.

Az étrend-módosítás lényege, hogy a betegek elkerüljék azokat az ételeket, alapanyagokat, melyek a sérült hólyagfal további irritációját okozhatják.[19] Ennek segítésére vannak különböző táplálékkiegészítők, melyek segíthetik a GAG-réteg (glükózaminoglikánok alkotta nyákréteg) regenerációjában.[20] A kalcium-glicerofoszfát és a nátrium-hidrogén-karbonát segíthet csökkenteni a savas ételek fogyasztása utáni irritációt. [21]

Fizikoterápia[szerkesztés]

A hólyagfájdalom szindrómával járó fájdalom enyhítésére a Kegel-gyakorlatok alkalmazását el kell hanyagolni. Miközben ezek a gyakorlatok a medencefenék erősítésére szolgálnak, jelen esetben pont az ellenkezőjére van szükség, tehát arra, hogy a medencefenék minél inkább ellazulhasson.

Az érzékeny medencefenék kezelésére azonban megfelelő szakember segítségével végezhetők bizonyos izomrelaxációs, nyújtási gyakorlatok.

Szájon át szedhető gyógyszerek[szerkesztés]

A használt gyógyszerek túlnyomó részénél nem volt megfigyelhető kiemelkedő javulás, ezeket mégis sok helyen alkalmazzák.[13]

A pentozán poliszulfát-nátriumról (PPS) azt feltételezik, hogy segíthet helyreállítani a hólyagot védő glikózaminoglikán (GAG) bevonatot, azonban a tanulmányok vegyes eredményekkel szolgáltak, mikor a placebo készítményekkel vetették össze hatását.[13][22] Ez a hatóanyag található meg az Elmiron nevű gyógyszerben, mely az Amerikai Egyesült Államokban a hólyagfájdalom szindróma elfogadott szájon át szedhető gyógyszere. Mellékhatásai között szerepel a súlyos látáskárosodás, melynek következtében az Amerikai Egyesült Államokban több per is indult a gyártóval szemben.[23]

A GAG-réteg regenerációja[szerkesztés]

A következő anyagok segíthetik a megsérült nyálkahártya réteg helyreállítását:[24]

Ezeket általában úgynevezett gyógyszer koktélként alkalmazzák a következő pontban foglalt procedúra keretei között.

Hólyagba történő befecskendezés[szerkesztés]

Intravezikális kezelésként alkalmazható

A tünetek súlyosbodása esetén egyszeri, sürgős kezelésként is alkalmazható, ugyanakkor rendszeres időközönként, kúraként is (ez általában kezdetben hetente 1 instillációt jelent, majd a kúra haladtával egyre távolabbi időközöket). [25]

A bejuttatott oldat gyógyszerek keverékét tartalmazza, melyek kombinációja segíthet a hólyag nyálkahártyájának reparálásában és csökkentheti az idegvégződések túlérzékenységét. [25][26]

Orvosi beavatkozások[szerkesztés]

Súlyos tünetek esetén rendelkezésre áll több beavatkozási mód is, melyeknek hatékonysága azonban nem garantálható:[27]

Hólyagtükrözés hidrodisztenzióval[szerkesztés]

Hólyagtükrözés (cisztoszkópia) alatt a cisztoszkópon keresztül sóoldattal feltöltik a hólyagot, amely kifeszíti annak nyálkahártyáját - lehetővé téve annak megvizsgálását.[28]

A hidrodisztenzió nagy nyomású cisztoszkópiát jelent, melyet régebben terápiás céllal is végeztek, ma főként a diagnosztika szempontjából lehet rá szükség.[29]

Fulguráció lézerrel vagy elektrokoagulációval[szerkesztés]

A Hunner-léziók jelenléte adhat rá okot, a sérült nyálkahártya-területek kiégetése - ezzel lokálisan megsemmisítve a fájdalomérző idegvégződések nagy részét.[29]

Botilinium A Toxin (Botox)[szerkesztés]

Az izomba, nyálkahártyába fecskendezése egy kísérleti szakaszban lévő kezelési módszere a hólyagfájdalom szindrómának, célja a tünetek enyhítése.[29] A kutatási eredmények azonban ellentmondásosak.[30]

Neuromodulációs kísérletek[31][szerkesztés]

A keresztcsonti neuromoduláció hatékony lehet a Hunner-léziók nélküli hólyagfájdalom szindrómában szenvedő betegeknél. A fájdalom etiológiája befolyásolhatja a különböző neuromodulációs megközelítések kimenetelét, ezért a kísérleti kezelés megkezdése előtt alapos diagnózis javasolt.

Műtét[szerkesztés]

Megfontoltan, végső esetben, azoknál a betegeknél, akiknél a hólyagot érintő tünetek halmozottan fennállnak és más kezelési mód már nem biztosít megfelelő életminőségi javulást, végrehajtható jelentős sebészi beavatkozás:

  • hólyagpótlás, továbbá
  • vizelet elterelés (akár hólyageltávolítással).[27]

Nem ajánlott kezelési lehetőségek[27][szerkesztés]

  • hosszútávú orális antibiotikumos kezelés, továbbá glükokortikoid adagolása
  • hosszútávú nagy nyomású hidrodisztenzió
  • Calmette-Guerin bacillus intravezikális instillációja (BCG vakcina)

Történet[szerkesztés]

Philip Syng Physick 1808-ban írta le a húgyhólyagnak egy olyan gyulladásos állapotát, mely hasonló húgyúti tüneteket okozott, mint a hólyagkövek.[32] Ezt a fogalmat 1836-ra kitágította úgy, hogy egy gyakori vizelési ingerrel járó, sürgető és meghatározhatatlan fájdalmat magába foglaló krónikus szindrómát is magába foglaljon.[32] Ezek a korai meghatározások lehettek az első leírások a hólyaggyulladásról és a hólyagfájdalom szindrómáról.[32]

1887-ben Alexander J. C. Skene az interstitial cystitis kifejezést használta egy olyan gyulladás megnevezésére, mely a húgyhólyag nyálkahártyáját részben vagy teljes egészében elpusztította, továbbá a területi izmokra is kiterjedt.[9]

Hunner-lézió a húgyhólyag falán

A 20. század elején Guy Hunner egy nyolc nőt érintő esetet jelentett, akiknek kórtörténetében jelen volt mind az alhasi fájdalom, a gyakori vizelés, az éjszakai és a sürgető vizelési inger.[9] Felkeltette a figyelmet a betegség kapcsán, az általa feltérképezett, a húgyhólyag falán megjelenő vörös, bevérzett területek a Hunner-fekély nevet kapták.[9]

Az első diagnosztikai és kezelési irányelvet 2009-ben tette közzé egy japán kutatócsoport.[33] Az Amerikai Urológiai Társaság az első amerikai klinikai gyakorlati irányelvet 2011-ben tette közzé, melyet azóta is frissítenek (2014, illetve 2022) a hólyagfájdalom szindrómával kapcsolatos ismeretek fejlődésével.[34]

A betegség nevét tekintve is több változás merült fel annak története során:

  • interstitial cystitis (ICD-10 és MeSH által is használt terminológia)
  • interstitial cystitis/bladder pain syndrome, vagyis IC/BPS
  • urologic chronic pelvic pain syndrome, vagyis UCPPS

A világ különböző pontjain eltérő megnevezéseket használnak, országon belül sem feltétlenül egységes az elnevezés.

Prognózis[szerkesztés]

Nemzetközileg egyre több kutatás folyik a hólyagfájdalom szindrómával kapcsolatosan, egyre több elsődleges forrás jelenik meg, melyek szelektálásához, továbbá esetleges bebizonyosodásához még idő kell.

A tudományos források megbízhatóságát összefoglaló piramis

Az interneten a kevés hivatalos információ jelenléte végett rendkívül hamar lehet a megfelelő tudományos háttér ismerete nélkül olyan primer kutatásokat találni, amelyek bizonyító ereje nem feltétlenül elégséges.

További információk[szerkesztés]

Az alábbiak kizárólag tájékoztató jelleggel kerültek feltüntetésre.

Hasznos linkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f Hólyagfájdalom szindróma. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  2. Interstitial Cystitis (amerikai angol nyelven). National Kidney Foundation, 2015. december 24. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  3. (2022. augusztus 19.) „Interstitial Cystitis: Practice Essentials, Background, Pathophysiology”.  
  4. About Interstitial Cystitis (amerikai angol nyelven). Centers for Disease Control and Prevention, 2022. június 14. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  5. a b c d Moutzouris, Dimitrios-Anestis (2009. november 1.). „Interstitial Cystitis: An Unsolved Enigma” (amerikai angol nyelven). Clinical Journal of the American Society of Nephrology 4 (11), 1844. o. DOI:10.2215/CJN.02000309. ISSN 1555-9041.  
  6. Ryan A. Payne, R. Corey O’Connor, Margarita Kressin, Michael L. Guralnick, (2009. 12). „Endoscopic ablation of Hunner’s lesions in interstitial cystitis patients3 (6), 473-77. o. PMID 20019976.  
  7. a b Interstitial Cystitis Causes (angol nyelven). News-Medical.net, 2010. június 1. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  8. Abdelwahab, Omar, Muhammadbakhoree (2022. február 19.). „Mast cells in the urinary bladders of interstitial cystitis/bladder pain syndrome patients express the mast cell related G-protein coupled receptor X2 (MRGPRX2): Potential role in the pathogenesis of neurogenic inflammation.” (angol nyelven). Neurourology and Urodynamics.  
  9. a b c d e C Persu, V Cauni, S Gutue, I Blaj, V Jinga and P Geavlete (2010. május 15.). „From interstitial cystitis to chronic pelvic pain”. Journal of Medicine and Life 3 (2), 167-74. o. PMID 20968203.  
  10. Moldwin, Robert M., Oksana (2022. február 21.). „Immune cell profiles of patients with interstitial cystitis/bladder pain syndrome”. Journal of Translational Medicine 20 (1), 97. o. DOI:10.1186/s12967-022-03236-7. ISSN 1479-5876. PMID 35193610.  
  11. Tanya Ha, Jie Hua Xu (2017. 07). „Interstitial cystitis intravesical therapy6 (Suppl 2), S171-79. o. PMID 28791236.  
  12. a b Az IC/BPS terápiája. www.urosystem.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  13. a b c d Hsieh, Ching-Hung, Ming-Chao (2012. december 1.). „Treatment of interstitial cystitis in women” (angol nyelven). Taiwanese Journal of Obstetrics and Gynecology 51 (4), 526–532. o. DOI:10.1016/j.tjog.2012.10.002. ISSN 1028-4559.  
  14. Scott A MacDiarmid, Peter K Sand (2007). „Diagnosis of Interstitial Cystitis/ Painful Bladder Syndrome in Patients With Overactive Bladder Symptoms”. Rev Urol. 9 (1), 9-16. o. PMID 17396167.  
  15. Yizhe Lim – Stephen W. Leslie – Seanan O'Rourke: Interstitial Cystitis. 2023. Hozzáférés: 2023. július 25.  
  16. Hans C. Arora, Daniel A. Shoskes (2015. 12). „The enigma of men with interstitial cystitis/bladder pain syndrome”. Trans Androl Urol. 4 (6), 668-76. o. PMID 26813678.  
  17. Kimberly A. Hepner, Katherine E. Watkins, Marc Elliott, J. Quentin Clemens, Lara Hilton, Sandra H. Berry (2012. 08). „Suicidal ideation among patients with bladder pain syndrome/interstitial cystitis”. Urology 80 (2), 280-85. o.  
  18. Az IC/BPS diéta kialakítása. www.urosystem.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  19. Barbara Gordon, Barbara Shorter, Alessandra Sarcona, Robert M. Moldwin (2015. 09). „Nutritional Considerations for Patients with Interstitial Cystitis/Bladder Pain Syndrome”. Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics 115 (9), 1372-75. o.  
  20. Wyndaele, Jean Jacques J., Rajesh (2019. február 1.). „GAG replenishment therapy for bladder pain syndrome/interstitial cystitis”. Neurourology and Urodynamics 38 (2), 535–544. o. DOI:10.1002/nau.23900. ISSN 1520-6777. PMID 30592544.  
  21. Friedlander, Justin I., Robert M. (2012. június 1.). „Diet and its role in interstitial cystitis/bladder pain syndrome (IC/BPS) and comorbid conditions: DIET AND ITS ROLE IN IC/BPS AND COMORBID CONDITIONS” (angol nyelven). BJU International 109 (11), 1584–1591. o. DOI:10.1111/j.1464-410X.2011.10860.x.  
  22. Jordan Dimitrakov, Kurt Kroenke, William D. Steers (2007. október 8.). „[https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/fullarticle/413226 Pharmacologic Management of Painful Bladder Syndrome/Interstitial Cystitis A Systematic Review]”. Arch Intern Med. 167 (18), 1922-29. o.  
  23. Elmiron Lawsuit: June 2023 Settlement Updates, Suit Deadline (angol nyelven). Drugwatch.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  24. Az IC/BPS terápiája. www.urosystem.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  25. a b UpToDate. www.uptodate.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  26. Christos Papandreou, Petros Skapinakis, Dimitrios Giannakis, Nikolaos Sofikitis, Venetsanos Mavreas (2009). „Antidepressant Drugs for Chronic Urological Pelvic Pain: An Evidence-Based Review”. Adv. Urol.. PMID 20169141.  
  27. a b c Diagnosis and Treatment of Interstitial Cystitis/Bladder Pain Syndrome (2022) - American Urological Association. www.auanet.org. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  28. Húgyhólyagtükrözés (magyar nyelven). Házipatika. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  29. a b c Szószedet. www.urodapter.com. (Hozzáférés: 2023. július 25.)
  30. Joseph J. Janicki, Michele A. Gruber, Michael B. Chancellor (2015. 10). „Intravesical liposome drug delivery and IC/BPS4 (5), 572-78. o. PMID 26816855.  
  31. Bárbara Padilla-Fernández, David Hernández-Hernández, David M. Castro-Diaz (2022. november 21.). „Current role of neuromodulation in bladder pain syndrome/interstitial cystitis”. The Adv Urol.. PMID 36438605.  
  32. a b c Parsons, J. Kellogg (2004. január 1.). „The Historical Origins of Interstitial Cystitis” (angol nyelven). Journal of Urology 171 (1), 20–22. o. DOI:10.1097/01.ju.0000099890.35040.8d. ISSN 0022-5347.  
  33. Homma, Yukio, Takaaki (2009. január 1.). „Japanese guideline for diagnosis and treatment of interstitial cystitis: Guidelines” (angol nyelven). International Journal of Urology 16 (1), 4–16. o. DOI:10.1111/j.1442-2042.2008.02208.x.  
  34. Clemens JQ, Erickson DR, Varela NP, Lai HH (2022). „Diagnosis and treatment of interstitial cystitis/bladder pain syndrome”. J Urol. 208 (1), 34-42. o.