Ugrás a tartalomhoz

BCG védőoltás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Mycobacterium tuberculosis baktérium mikroszkopikus képe
BCG védőoltás
Kémiai azonosítók
DrugBank DB12768
ATC kód J07AN01
Terápiás előírások
Terhességi kategória C (US)
Alkalmazás bőr alá adott

A BCG (Bacillus Calmette–Guérin) védőoltás olyan vakcina, amelyet elsősorban a tuberkulózis elleni védekezés céljából használnak.[1] Azokban az országokban, ahol a tuberkulózis gyakori, ajánlott az egészséges csecsemőket a születés után a lehető leghamarabb beoltani.[1] Magyarországon 1953 óta kötelező beadni az újszülötteknek.[2]

A Bacillus Calmette-Guérin nevű Mycobacterium bovis baktérium felfedezői, Camille Guerin és Albert Calmette

A HIV-fertőzött csecsemőket nem szabad beoltani.[3] Azokban a térségekben, ahol a tuberkulózis nem elterjedt betegség, általában csak a magas kockázatnak kitett kisbabákat immunizálják, és a tbc-gyanús eseteket egyénileg vizsgálják ki és kezelik. Azok a felnőttek is beolthatók, akik nem fertőzöttek, és korábban még nem kaptak védőoltást, azonban gyakran ki vannak téve a gyógyszereknek ellenálló tuberkulózisnak.[1] Az oltóanyagot gyakran használják a húgyhólyagrák kezelésére is.[4]

A tbc-fertőzés elleni védettségi arány igen változó lehet, és az oltóanyag hatása szintén változó mértékben az idővel jelentősen csökken: kb. 15 év után a felére.[1] A gyermekek körében körülbelül 20%-uk esetében megelőzi a fertőződést, a megfertőzöttek felénél pedig megakadályozza a betegség kialakulását.[5] A védőoltást bőrbe (subcutan) adják.[1] A további dózisok hatékonyságát bizonyítékok nem támasztják alá.[1]

Súlyos mellékhatások ritkán fordulnak elő. Az oltás helyén gyakran bőrpír, duzzanat és enyhe fájdalom jelentkezik. Kisebb fekély is kialakulhat, mely a gyógyulást követően heget hagy hátra. A mellékhatások gyakoribbak és esetleg súlyosabbak lehetnek a gyenge immunrendszerrel rendelkező személyek esetében. Terhesség esetén az oltást nem biztonságos beadni. Az oltóanyagot eredetileg a szarvasmarhákban megtalálható Mycobacterium bovis nevű baktériumból fejlesztették ki. A baktérium le van ugyan gyengítve, de az oltóanyag az élő vakcinák közé tartozik.[1]

A BCG védőoltást elsőként 1921-ben alkalmazták orvosi célra.[1] Az oltóanyag szerepel az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszereket tartalmazó listáján, amely az egészségügyi alapellátásban szükséges legfontosabb gyógyszereket sorolja fel.[6] Évente mintegy 100 millió gyermeket oltanak be.[1]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g h i (2014. január 23.) „BCG Vaccine: WHO position paper”. Weekly epidemiological record 4 (79), 25–40. o. 
  2. BCG-oltások Magyarországon 1947–1949, 2020. április 21. (Hozzáférés: 2020. augusztus 7.)[halott link]
  3. (2007. május 25.) „Revised BCG vaccination guidelines for infants at risk for HIV infection.”. Wkly Epidemiol Rec 82 (21), 193–196. o. PMID 17526121. 
  4. (2015. december 7.) „Immunotherapy for bladder cancer.”. Research and reports in urology 7, 65–79. o. DOI:10.2147/RRU.S63447. PMID 26000263. PMC 4427258. 
  5. (2014. augusztus 5.) „Effect of BCG vaccination against Mycobacterium tuberculosis infection in children: systematic review and meta-analysis.”. BMJ (Clinical research ed.) 349, g4643. o. DOI:10.1136/bmj.g4643. PMID 25097193. PMC 4122754. 
  6. WHO Model List of EssentialMedicines. World Health Organization, 2013. október 1. (Hozzáférés: 2014. április 22.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a BCG vaccine című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.