Gyümölcsevő piranha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Gyümölcsevő piranha
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Pontylazacalakúak (Characiformes)
Család: Pontylazacfélék (Characidae)
Alcsalád: Serrasalminae
Nem: Colossoma
(Eigenmann & Kennedy, 1903)
Faj: C. macropomum
Tudományos név
Colossoma macropomum
(Cuvier, 1816)
Szinonimák
  • Colosomma macropomum (Cuvier, 1816)
  • Colossoma macropodum (Cuvier, 1816)
  • Colossoma nigripinne (Cope, 1878)
  • Colossoma oculus (Cope, 1872)
  • Colossoma tambaqui (Amaral Campos, 1946)
  • Colossoma tombaqui (Amaral Campos, 1946)
  • Melloina tambaqui Amaral Campos, 1946
  • Myletes macropomus Cuvier, 1816
  • Myletes nigripinnis Cope, 1878
  • Myletes oculus Cope, 1872
  • Piaractus macropomus (Cuvier, 1816)
  • Salmo tambaqui Kner, 1860
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyümölcsevő piranha témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyümölcsevő piranha témájú médiaállományokat és Gyümölcsevő piranha témájú kategóriát.

A gyümölcsevő piranha (Colossoma macropomum) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe és a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

A gyümölcsevő piranha Dél-Amerikában az Amazonas és az Orinoco folyók medencéiben fordul elő.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a hal általában 70 centiméter hosszú, de 108 centiméteresre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 40 kilogramm.

Életmódja[szerkesztés]

Trópusi, édesvízi halfaj, amely a 22-28°C hőmérsékletű vizeket kedveli. A víz pH értéke 5-7,8 között kell, hogy legyen. Általában 5 méteres mélységben tartózkodik. A gyümölcsevő piranha általában magányos élőlény. Amikor a nagy folyók elárasztják az erdőket, ez a hal körülbelül 5 hónapot az erdőben tölt, gyümölcsökkel és magokkal táplálkozva. A fiatal példányok és az ivadékok, egészen az ivarérettségük eléréséig az úgynevezett fekete vizekben élnek. A fiatalok tápláléka zooplankton, rovarok, csigák és elbomlott növényi részek.

Felhasználása[szerkesztés]

A gyümölcsevő piranhát Dél-Amerikában széles körben tenyésztik, mivel ásványokban szegény vizekben is megél, ezenkívül ellenáll a betegségekkel szemben. A vad állományok halászata kevésbé jelentős. Magán és városi akváriumokban egyaránt kedvelt pontylazacféle. Frissen és fagyasztva árusítják.

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]