Gyümölcsevő piranha

Gyümölcsevő piranha
	Kifejlett példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Öregrend:	Pontyszerűek (Ostariophysi);
Rend:	Pontylazacalakúak (Characiformes);
Család:	Pontylazacfélék (Characidae);
Alcsalád:	Serrasalminae;
Nem:	Colossoma; (Eigenmann & Kennedy, 1903)
Faj:	C. macropomum;
Tudományos név
	Colossoma macropomum; (Cuvier, 1816)
Szinonimák
	Colosomma macropomum (Cuvier, 1816); Colossoma macropodum (Cuvier, 1816); Colossoma nigripinne (Cope, 1878); Colossoma oculus (Cope, 1872); Colossoma tambaqui (Amaral Campos, 1946); Colossoma tombaqui (Amaral Campos, 1946); Melloina tambaqui Amaral Campos, 1946; Myletes macropomus Cuvier, 1816; Myletes nigripinnis Cope, 1878; Myletes oculus Cope, 1872; Piaractus macropomus (Cuvier, 1816); Salmo tambaqui Kner, 1860;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Gyümölcsevő piranha témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Gyümölcsevő piranha témájú médiaállományokat és Gyümölcsevő piranha témájú kategóriát.

A gyümölcsevő piranha (Colossoma macropomum) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontylazacalakúak (Characiformes) rendjébe, ezen belül a pontylazacfélék (Characidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása

A gyümölcsevő piranha Dél-Amerikában az Amazonas és az Orinoco folyók medencéiben fordul elő.

Megjelenése

Ez a hal általában 70 centiméter hosszú, de 108 centiméteresre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 40 kilogramm.

Életmódja

Trópusi, édesvízi halfaj, amely a 22–28 °C hőmérsékletű vizeket kedveli. A víz pH értéke 5–7,8 között kell, hogy legyen. Általában 5 méteres mélységben tartózkodik. A gyümölcsevő piranha általában magányos élőlény. Amikor a nagy folyók elárasztják az erdőket, ez a hal körülbelül 5 hónapot az erdőben tölt, gyümölcsökkel és magokkal táplálkozva. A fiatal példányok és az ivadékok, egészen az ivarérettségük eléréséig az úgynevezett fekete vizekben élnek. A fiatalok tápláléka zooplankton, rovarok, csigák és elbomlott növényi részek.

Felhasználása

A gyümölcsevő piranhát Dél-Amerikában széles körben tenyésztik, mivel ásványokban szegény vizekben is megél, ezenkívül ellenáll a betegségekkel szemben. A vad állományok halászata kevésbé jelentős. Magán és városi akváriumokban egyaránt kedvelt pontylazacféle. Frissen és fagyasztva árusítják.

Képek

Gyümölcsevő piranhák
különböző
akváriumokban
és a halpiacon

Források

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap