Györgyi Lajos

Györgyi Lajos
Született	1908. május 5. Orosháza
Elhunyt	1981. október 19. (73 évesen) Budakalász
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	politikus
Tisztsége	az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (1944. december – 1945. november 3.) magyarországi parlamenti képviselő (1945. november 4. – 1947) magyarországi parlamenti képviselő (1949. január 27. – 1949. április 12.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Györgyi Lajos (Orosháza, 1908. május 5. – Budakalász, 1981. október 19.) magyar állattenyésztő, politikus, országgyűlési képviselő.

Élete

Evangélikus gazdálkodó családban született, Györgyi Lajos és Kovács Katalin fiaként. Szülővárosában négy elemit és magánúton két polgári osztályt végzett, majd 12 évesen szülei gazdaságában kezdett dolgozni. 1930-ban katonai szolgálatát töltötte, majd 1931-től majd saját, illetve bérelt földeken gazdálkodott mintaszerű állattenyésztést folytatva. 1933-tól híres baromfitenyészetet és sertés- és szarvasmarha-törzstenyészetet létesített. Pulykáival az 1934-es budapesti nemzetközi baromfi-kiállításon első, tyúkjaival második helyezést ért el, illetve rendszeresen első helyezéseket szerzett országos mezőgazdasági kiállításokon. Gazdaságát többször traktor és cséplőgép vásárlásával korszerűsítette, bércséplést is vállalt. A Horthy-korszak egyik legismertebb gazdálkodójának számított.

1935-ben belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba.1941-ben az Orosházi Gazdaifjak Egyesületének alelnöke, majd elnöke, 1942-ben pedig a Magyar Parasztszövetség tagja és járási körzetvezetője, valamint Pusztaföldvár községi elöljárója lett. 1944 decemberétől az FKGP pusztalföldvári szervezetének vezetője, az orosházi pártszervezet vezetőségi tagja és a községi képviselő-testület tagja. 1944 decemberében Orosháza delegáltja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésben. 1945 tavaszától a Békés vármegyei nemzeti bizottság tagja, majd az év augusztusától az FKGP országos intézőbizottságának tagja volt.

Az 1945-ös nemzetgyűlési választáson a Független Kisgazdapárt országos listájának 17. helyéről szerzett mandátumot. 1945-től 1946-ig a Baromfitenyésztők Országos Egyesületének, majd 1946 novemberében az Országos Kisállattenyésztési Tanácsnak lett elnöke. 1947-ben a Magyar Országos Szövetkezeti Központ felügyelőbizottságának tagja, a Külföldi Agrártanulmányi Bizottság, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete és a Magyar Mezőgazdasági Művelődési Társaság vezetőségi tagja, illetve a Dohánytermesztők Országos Szövetségének ügyvezető alelnöke, valamint a Magyar Parasztszövetkezet Elnöki Tanácsának tagja lett, emellett tagja volt az Országos Földművelésügyi Tanácsnak és az Országos Munkabér-megállapító Bizottságnak is. Az 1947-es országgyűlési választáson pótképviselővé választották.

1947 decemberében az FKGP mezőgazdasági bizottságának elnöke, 1948 júliusában pedig a párt Politikai Bizottságának tagja lett. 1948 őszétől pártja Békés vármegyei szervezetének elnöke volt. 1949 januárjában behívták az Országgyűlésbe, így rövid időre országgyűlési képviselő lett. Az 1949-es országgyűlési választásokat követően visszavonult, és folytatta a gazdálkodást, majd 1950 és 1956 között a Budapesti Sertéstenyésztő- és hizlaló Vállalat munkatársa volt Dunakeszin, Pusztavámon és Felcsúton, az utóbbi helyen telepvezető-helyettesként dolgozott.

1956-tól Orosházán dolgozott kertészként. 1957 januárjában és októberében két-két hétig vizsgálati fogságban volt Békéscsabán. 1960-ban az orosházi Béke Termelőszövetkezet tagja lett, majd 1963-ban Budakalászra költözött és nyugdíjazásáig a Fővárosi Kertészeti Vállalatnál dolgozott. 1964 és 1972 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja volt.

Első felesége 1931-től Bánki Horváth Julianna volt, három gyermekük született. Második felesége 1977-től Dénes Ilona volt. 1981-ben hunyt el Budakalászon, a helyi temetőben nyugszik.

Források

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában