Grönlandi cápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Grönlandi cápa
A természetes élőhelyén
A természetes élőhelyén
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Tüskéscápa-alakúak (Squaliformes)
Család: Somnosidae
Nem: Somniosus
Lesueur, 1818
Faj: S. microcephalus
Tudományos név
Somniosus microcephalus
(Bloch & Schneider, 1801)
Szinonimák
  • Leiodon echinatum Wood, 1846
  • Scymnus glacialis Faber, 1829
  • Scymnus gunneri Thienemann, 1828
  • Scymnus micropterus Valenciennes, 1832
  • Somniosus antarcticus (non Whitley, 1939)
  • Somniosus brevipinna Lesueur, 1818
  • Squalus borealis Scoresby, 1820
  • Squalus carcharias (non Linnaeus, 1758)
  • Squalus microcephalus Bloch & Schneider, 1801
  • Squalus norvegianus Blainville, 1825
  • Squalus squatina (non Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Grönlandi cápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Grönlandi cápa témájú kategóriát.

A grönlandi cápa (Somniosus microcephalus) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a tüskéscápa-alakúak (Squaliformes) rendjébe, ezen belül a Somnosidae családjába tartozó faj. Akár 400 évig is élhet, ezzel ez a cápa a világ leghosszabb ideig élő gerinces állata.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A grönlandi cápa előfordulási területe a Jeges-tenger és a hozzátartozó melléktengerek, valamint az Atlanti-óceán északi fele.

Megjelenése[szerkesztés]

A kifejlett állat 244-427 centiméter hosszú; a legnagyobb kifogott példány egy 730 centiméter hosszú hím volt. Ez a porcos hal legfeljebb 730 kilogrammos lehet. 41-44 csigolyája van. A tüskéscápa-alakúak között óriásinak számít. Erőteljes testfelépítése közepesen hosszú és lekerekített orrban végződik. Hátúszói kicsik; farokúszójának alsó nyúlványa hosszabb, mint a felső. A felső állcsontjában (maxilla) egymélyedéses kis fogak ülnek, míg az állkapocscsontjában (mandibula) közepes méretű, vágófogak vannak. Színezete a szürkétől a barnáig változik. A testén - példánytól függően -, sötét keresztsávok vagy kis, világos pontok láthatók.

Életmódja[szerkesztés]

Tengeri cápafaj, mely ha kell a brakkvízben is megél. A vízfelszín és 2200 méteres mélységek között él - általában 1200 méter mélyen; főleg a partoktól távol, a nyílt vízben. Az 1-12 °C közti hőmérsékleteket kedveli. Nyugodt természetű, lassan mozgó cápafaj. A kontinentális selfterületek lakója, néha a folyótorkolatokba is beúszik. Nyílt vízi és fenéklakó halakkal táplálkozik, mint például különböző heringfélékkel (Clupeidae), tőkehalfélékkel (Gadidae), Lotidae-fajokkal, lazaccal (Salmo salar), Cyclopterus lumpusszal, Dicentrarchus-fajokkal és valódi rájafélékkel (Rajidae). Étlapját kiegészíti más cápákkal, fókákkal, kisebb cetekkel, tengeri madarakkal, kalmárokkal (Teuthida), rákokkal (Crustacea) - főleg felemáslábú rákokkal (Amphipoda) -, tengeri csigákkal, kígyókarúakkal (Ophiuroidea), tengerisünökkel (Echinoidea), medúzákkal (Medusozoa) és döghússal. Megfigyelések szerint, a tengeri ingola (Petromyzon marinus) élősködik rajta.

Szaporodása[szerkesztés]

Ivarérettségét körülbelül 100-150 éves korában éri el.[1] Belső megtermékenyítés által szaporodik. Ál-elevenszülő cápafaj, vagyis kölykei a méhében kelnek ki, ezután pedig tojásevőkké válnak, azaz az anyaállat méhében levő kis cápák felfalják kevésbé fejlett testvéreiket és a meg nem termékenyített petéket. A vemhesség első felében az anyaállat rengeteg kis, meg nem termékenyített petét termel, amelyeket a méhekbe juttat.

Felhasználása[szerkesztés]

Az ipari halászata, csak kismértékű. A sporthorgászok azonban kedvelik. A grönlandi cápát főleg az északi őslakosok fogják ki; maguk és szánhúzó kutyáik számára. Frissen és szárítva is fogyasztják, azonban vigyázni kell, mivel frissen mérgező lehet. Az eszkimók a bőréből csizmákat, míg az állkapocscsontjából hajvágó kést készítettek.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b [1]

Források[szerkesztés]

  • Somniosus microcephalus (Bloch & Schneider, 1801) FishBase
  • Yano, K., J.D. Stevens and L.J.V. Compagno, 2004. A review of the systematics of the sleeper shark genus Somniosus with redescriptions of Somniosus (Somniosus) antarcticus and Somniosus (Rhinoscymnus) longus (Squaliformes: Somniosidae). Ichthyol. Res. 51:360-373.
  • Bloch, M. E. and Schneider, J. G. 1801. M. E. Blochii, Systema Ichthyologiae iconibus cx illustratum. Post obitum auctoris opus inchoatum absolvit, correxit, interpolavit Jo. Gottlob Schneider, Saxo. Berolini. Sumtibus Auctoris Impressum et Bibliopolio Sanderiano Commissum. Systema Ichthyol. i-lx + 1-584.