Gervai András

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gervai András
Született1948. november 30. (75 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaCsuvár Erzsébet
Foglalkozásaújságíró, író, kritikus, szerkesztő
IskoláiELTE Bölcsészettudományi Kar (1969–1974)

A Wikimédia Commons tartalmaz Gervai András témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gervai András (Budapest, 1948. november 30. –) magyar újságíró, író, kritikus, szerkesztő.

Életpályája[szerkesztés]

1969–1974 között az ELTE BTK magyar-esztétika-népművelés szakán tanult. 1974–75-ben a Magyar Televízió közművelődési főszerkesztőségének szerkesztője. 1975–1983 között a Magyar Színházi Intézet tudományos munkatársa. 1977–78-ban a Mafilm Forgatókönyvíró Iskola diákja. 1983–1990 között a Film Színház Muzsika rovatvezetőjeként dolgozott. 1989–1993 között a londoni Jewish Chronicle budapesti tudósítója, közben, 1990–1992 között a Magyar Nemzet filmkritikusa, 1992–1995 között a Magyar Hírlap munkatársa volt. 1996 óta szabadúszó.

Művei[szerkesztés]

  • Ifjúság és a színház. Szociológiai vizsgálat. 1974–1975; készítette a Magyar Színházi Intézet munkacsoportja Almási Miklós, Kérész Gyula, Gervai András; MSZI, Bp., 1976
  • A mai magyar dráma egy évad tükrében. 1978
  • Huszárik Zoltán: Csontváry. A filmről és rendezőjéről; szerk. Gervai András; Mafilm–Mokép, Bp., 1980
  • Filmgyári capriccio. A kilencvenes évtized (1989–2001)
  • „Ki méltó látni a csodát..." Harminc beszélgetés. 1993
  • Mozi az alagútban. A kilencvenes évek. 1995
  • „Emigráns vagyok a földön” – Sorsváltozatok. 33 beszélgetés. 1998
  • Sinkovits. (társszerző), 2001
  • Bessenyei. (társszerző), 2003
  • Kállai. (társszerző), 2003
  • A tanúk. Film – történelem; Saxum, Bp., 2004
  • Világhíres magyarok. (társszerkesztő), Kossuth Kiadó, 2004
    • angolul: World Famous Hungarian
    • németül: Weltberühmte Ungarn
    • franciául: Hongrois celebres
  • 13 nap remény: filmek a forradalomról, filmesek a forradalomban, 2006
  • Fedőneve: „szocializmus”. Művészek, ügynökök, titkosszolgák, 2010
  • Fedőneve: "szocializmus". Művészek, ügynökök, titkosszolgák; 2. jav. kiad.; Jelenkor, Pécs, 2011
  • Alagsori történetek. Fél Győző regényes élete; Poligráf, Dunakeszi, 2012
  • Titkos Magyarország. "Célszemély": a társadalom; Pesti Kalligram, Bp., 2015
  • Állami álomgyár; Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány–L'Harmattan, Bp., 2017
  • Bayreuthtól Bagdadig. Bűnösök, cinkosok, áldozatok; Kalligram, Bp., 2019

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]