Óriásölyv

Óriásölyv
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Ölyvformák (Buteoninae);
Nem:	Geranoaetus; Kaup, 1844
Faj:	G. melanoleucus;
Tudományos név
	Geranoaetus melanoleucus; (Vieillot, 1819)
Szinonimák
	Aguaja
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Óriásölyv témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriásölyv témájú médiaállományokat és Óriásölyv témájú kategóriát.

A óriásölyv vagy aguaja (Geranoaetus melanoleucus) a madarak osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Geranoaetus nem egyetlen faja.

Előfordulása

Dél-Amerikában él, elsősorban az Andok Venezuelától Tűzföldig terjedő régióiban lelhető fel, de alkalmanként Dél-Amerika atlanti partvidékén is megtalálható. Főleg hegyvidékeken elterjedt faj, de nyílt fás vagy nagy kaktuszokkal tarkított területeken, félsivatagokban is előfordul.

Alfajai

Geranoaetus melanoleucus australis
Geranoaetus melanoleucus melanoleucus

Megjelenése

Erőteljes, sas nagyságú ölyv. Testhossza a nagyobb testű tojók esetében 90 centiméter, míg a kisebb hímek hossza 70 centiméter. Szárnyfesztávolsága 175–200 centiméter, súlya pedig 1–2 kilogramm.

A felnőtt madarak háta kékesszürke, hasa fehér és finom, sötét kereszthullámos rajzolatú. Farka feltűnően rövid. A fiatal madarak háta sötétbarna, hasa világosabb és sötétebb barna foltokkal borított. Az óriás ölyv szeme barna. A viaszhártya és lábai sárga színűek.

Életmódja

Erőteljes ragadozó madár, amely a sasok helyét tölti be. Általában magányosan vagy párosával látni. Az óriás ölyv kitűnően lovagolja meg a felszálló áramlatokat. Jellegzetes röpképe hozzátartozik az Andok sziklás régióihoz. A meleg légáramlatok segítségével vitorlázik, majd hirtelen lecsap a zsákmányára.

Tápláléka kisemlősökből, gyíkokból és madarakból áll, ezeket a földön ejti el. Emellett dögöt is eszik, az újvilági keselyűkkel és más dögevőkkel együtt látni az állati tetemek mellett. Patagóniában sokszor az utak mellett várakozik a balesetek áldozataira. Mivel a nehéz testű óriás ölyv nem tud gyorsan felszállni a sík terepről, és csak későn kezd menekülni a közeledő autók elől, sok madarat elgázolnak.

Szaporodása

Fészkét magas sziklafalak mélyedéseibe ágakból építi, alkalmanként fákra vagy nagy kaktuszokra is. Általában 2 fehéres tojást rak, ezeket túlnyomórészt a tojó költi ki.

Források

"A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN. Hozzáférés: 2009. november 22..

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap