Gary Burton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gary Burton
Gary Burton.jpg
Életrajzi adatok
Született 1943. január 23. (77 éves)[1]
Anderson
Iskolái Berklee College of Music
Pályafutás
Műfajok dzsessz
Hangszer vibrafon
Díjak Grammy-díj
Tevékenység zenész
Kiadók

Gary Burton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gary Burton témájú médiaállományokat.

Gary Burton (Anderson, Indiana, 1943. január 10. –) amerikai dzsessz-vibrafonos.

Életpályája[szerkesztés]

1960 után a Berklee College of Music tanulója volt két éven keresztül, ott megkezdte hosszú ideig való együttműködését Mike Gibsszel. 1963-ban George Shearing együttesében, majd két évig Stan Getz-el zenélt. Ezt követően több kisegyüttest vezetett, amelyekben többek között Larry Coryell, Steve Swallow, Roy Haynes, Pat Metheny és Eberhard Weber játszottak. Lemezfelvételeket készített Stéphane Grappelli, Keith Jarrett, Carla Bley, Chick Corea, Michael Brecker és Peter Erskine társaságban. 1971-től a Berklee tanára.

Burton volt a vibrafonnak első olyan játékosa, aki teljesen új, egészen eredeti zenei stílust alakított ki hangszerén. A négy ütő szimultán használata kevésbé „ütőhangszeressé” tette a hangzását. Ezekkel olyan zenei elképzeléseket is meg tudott valósítani, amit korábban csak a zongoristák. Érdeklődése és lelkesedése olyan virtuóz technikához vezették, amely a kortársi zene jelentős előrelépése.

Homoszexualitását nyíltan vállalja.[2]

Díjak[szerkesztés]

Grammy-díjak:
  • 1972: Alone At Last: Best Jazz Instrumental Performance
  • 1979: Duet: Best Instrumental Jazz Performance
  • 1981: Chick Corea and Gary Burton in Concert (Zurich, October 28, 1979): Best Instrumental Jazz Performance
  • 1998: Rhumbata: Best Jazz Instrumental Performance
  • 1999: Like Minds: Best Instrumental Jazz Performance

Lemezek[szerkesztés]

  • After the Riot at Newport (1960)
  • New Vibe Man in Town (RCA, 1961)
  • Who Is Gary Burton? (RCA, 1962)
  • Bob Brookmeyer and Friends (1962)
  • 3 in Jazz (RCA, 1963)
  • Something's Coming (RCA, 1963)
  • The Groovy Sound of Music (RCA, 1964)
  • The Time Machine (RCA, 1966)
  • Tennessee Firebird (RCA, 1966)
  • Duster (RCA, 1967)
  • Lofty Fake Anagram (RCA, 1967)
  • A Genuine Tong Funeral (RCA, 1968), with composiciones de Carla Bley
  • Gary Burton Quartet in withcert Live (RCA, 1968)
  • Country Roads and Other Places (RCA, 1968)
  • Gary Burton & Keith Jarrett (Atlantic, 1969), with Sam Brown en el plantel de músicos
  • Throb (Atlantic, 1969)
  • Good Vibes (Atlantic, 1970)
  • Paris Encounter (Atlantic, 1970), with Stéphane Grappelli
  • Live in Tokyo (Atlantic, 1971)
  • Alone at Last (Atlantic, 1971)
  • Crystal Silence (ECM, 1972, with Chick Corea
  • The New Quartet (ECM, 1973)
  • Seven Songs For Quartet And Chamber Orchestra (ECM, 1974), with música de Mike Gibbs
  • Hotel Hello (ECM, 1974), with Steve Swallow
  • Matchbook (ECM, 1974), with Ralph Towner
  • Ring (ECM, 1974), with Eberhard Weber
  • Dreams So Real (1975), with música de Carla Bley (ECM)
  • Passengers (ECM, 1976), with Eberhard Weber
  • Times Square (ECM, 1978)
  • Duet (ECM, 1979), with Chick Corea
  • Easy as Pie (ECM, 1980)
  • In withcert, Zurich, October 28, 1979, with Chick Corea (ECM, 1980)
  • Picture This (ECM, 1982)
  • Real Life Hits (ECM, 1984)
  • Gary Burton and the Berklee All-Stars (JVC, 1985)
  • Whiz Kids (ECM, 1986)
  • Slide Show (ECM, 1986), with Ralph Towner
  • Times Like These (GRP, 1988)
  • The New Tango (1988), with Astor Piazzolla
  • Reunion (GRP, 1989), with Pat Metheny, Will Lee, Peter Erskine, Mitchel Forman
  • Right Time, Right Place (GNP Crescendo, 1990)
  • Cool Nights (GRP, 1991)
  • Six Pack (GRP, 1992)
  • It's Another Day (GRP, 1993)
  • Face to Face (GRP, 1994)
  • Live in Cannes (Jazz World, 1996)
  • Astor Piazzolla Reunion: A Tango Excursion (withcord Jazz, 1996)
  • Departure (withcord Jazz, 1997)
  • Native Sense, with Chick Corea (1997)
  • Like Minds, with Chick Corea, Pat Metheny, Roy Haynes és Dave Holland (1998)
  • Alone At Last (solo album/CD) En directo: cortes 1 a 3 Montreux-i Jazz Fesztivál 1971. Estudio: cortes 4 a 7. (32jazz, 1999)
  • Libertango: The Music of Astor Piazzolla (withcord Jazz, 2000)
  • For Hamp, Red, Bags, and Cal (withcord Jazz, 2001), dedicado a Lionel Hampton, Red Norvo, Milt Jackson és Cal Tjader
  • Virtuosi (withcord, 2002)
  • Music of Duke Ellington (LRC Ltd, 2003)
  • Generations (withcord Jazz, 2004)
  • Next Generation (withcord, 2005)
  • Live in Montreux 2002 (Eagle Eye, 2006)
  • L'Hymne a l'Amour (2007), with Richard Galliano
  • The New Crystal Silence (withcord Jazz 2008), with Chick Corea
  • Quartet Live (withcord Jazz, 2009), with Pat Metheny, Steve Swallow és Antonio Sánchez

Források[szerkesztés]

  • Jazz-zenészek lexikona, Kossuth, 1993

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Richard Antone. „Jazz artist Gary Burton”, The Advocate, 2005. augusztus 30.