Gabos Gábor
| Gabos Gábor | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1930. január 4. Budapest |
| Elhunyt | 2014. augusztus 27.[1] (84 évesen) Budapest |
| Pályafutás | |
| Műfajok | komolyzene |
| Hangszer | zongora |
| Díjak | Liszt Ferenc-díj (1959) |
| Tevékenység | zeneművész |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gabos Gábor (Budapest, 1930. január 4. – Budapest, 2014. augusztus 27.) magyar zongoraművész.
Gabos Gábor 1948-ban kezdte tanulmányait a budapesti Zeneakadémián, ahol Hernádi Lajos volt a mestere. 1952-ben szerezte meg diplomáját, és zongoraművészként ugyanebben az évben mutatkozott be Budapesten. Több rangos zenei versenyen ért el értékes helyezéseket: 1955-ben a párizsi Marguerite Long verseny harmadik helyezettje volt, 1960-ban ötödik lett a brüsszeli Queen Elisabeth zenei versenyen, 1961-ben pedig első díjat nyert a budapesti nemzetközi Liszt–Bartók zongoraversenyen. Virtuóz játéka révén hamar a hazai és nemzetközi koncertpódiumok kedvelt előadóművészévé vált (Olaszország, Szovjetunió, Svédország, Görögország, Németország, Svájc, Dél-Amerika, Japán). Számos kitűnő lemezfelvételt készített, többek között Bartók, Brahms, Beethoven, Chopin, Haydn, Liszt és Schubert szerzeményeiből. 1968-as Bartók-lemezét a Japán Lemezakadémia nagydíjjal jutalmazta. Gabos Gábort művészi teljesítményéért Liszt Ferenc-díjjal és Érdemes művész díjjal tüntették ki.
Gabos Gábor 1951-ben nősült, felesége, Sándor Ingeborg is zongorista, egy fiuk és egy lányuk van.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szabolcsi Bence – Tóth Aladár: Zenei lexikon II. (G–N). Főszerk. Bartha Dénes. Átd. kiadás. Budapest: Zeneműkiadó. 1965. 9. o.
- International Who's Who in Music, 2003, 262. old.
