Gaál Sándor (fizikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gaál Sándor
Életrajzi adatok
Született 1883. október 4.
Gogánváralja
Elhunyt 1972. július 28. (88 évesen)
Sepsiszentgyörgy
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Budapesti Magyar Királyi József Műegyetem
Pályafutása
Szakterület fizika
Kutatási terület ciklotron elve (Ernest Lawrence előtt felfedezte)
Jelentős munkái kéziratban maradtak

Gaál Sándor (Gogánváralja, 1883. október 4.Sepsiszentgyörgy, 1972. július 28.) magyar fizikus, a ciklotron elvének megalkotója.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyetemi tanulmányait 1908-ban a budapesti Magyar Királyi József Műegyetem gépészmérnöki szakán végezte, majd később mérnökként dolgozott. Az I. világháború után Déván műszaki vállalaton alapított másodmagával. A két világháború közötti időszakban Angliában, Franciaországban és Németországban tett tanulmányutakat. 1927-ben a Die Naturwissenschaften című folyóiratban közzétett tanulmánya abból a feltételezésből indult ki, hogy a Lorentz-transzformáció független a relativitáselvtől s három, az oksági elvet képviselő formális axiómából egyszerűen levezethető. Témáját továbbfejlesztette, de A Lorentz-csoport alaprendszerei című főműve mindmáig kiadatlan. Elméleti érdeklődése több más – nyomtatásban nem közölt – dolgozatában is megnyilvánult. 1929-ben elküldte a Die Kaskadenröche. Ein Beitrag zum Problem der Atomkernzerstrümmerung (A kaszkádcső. Hozzájárulás az atommagroncsolás problémájához) című tudományos értekezletét a Zeitschrift für Physik fizikai szaklaphoz. A folyóirat iktatta a dolgozatot 1929. május 6-i időponttal, majd egy hónappal később visszaküldték Gaálnak, hogy a témát már 1928-ban Rolf Wideröe már megoldotta. A szerkesztőség azonban tévedett. Wideröe nem a ciklotron, hanem a lineáris gyorsító elvét ismerte fel, ezért Gaál Sándor felismerése eredetinek tekinthető.

Később azonban tőle függetlenül Ernest Lawrence megoldotta ugyanezt. Gaál Sándor tanulmánya az 1950-es években Teofil T. Vescannak, a Bolyai Tudományegyetem professzorának kezébe került, aki egy publikációjában közölte, hogy Gaál a ciklotron elvét Lawrence előtt ismerte fel.[1] Gaál szerepe azonban máig olyannyira ismeretlen maradt a világban, hogy a szakirodalom és a lexikonok zöme Lawrence-t tartja a ciklotron felfedezőjének.

Az Alutának szánt A lineáris áthelyeződés invariáns fizikai jellemzői című dolgozata szintén kéziratban rekedt.

A második világháború után Alsócsernátonba költözött. 1949-től Sepsiszentgyörgyön a Június 11. Helyiipari Vállalat mérnökeként dolgozott, és mellette tanított. Egy szakiskola lomtárszerű helységében élt nagy szegénységben. 1960-ban univerzális forgódugattyús készülékére Bauer Gusztávval közösen szabadalmi oltalmat kapott. Kéziratos hagyatéka részben a sepsiszentgyörgyi Megyei Múzeumban és a csernátoni falumúzeumban, részben Szőcs Huba nagybányai főiskolai tanár gondozásában található.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ormós Zsigmond hagyatéka, Honismeret, 2000/6

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • T. T. Vescan: Fizica teoretică. 1957. I. 270.
  • Sombori Sándor: A két Gál Sándor, az ezredes és a mérnök. Új Élet 1970/1.
  • Gaál Sándor: Egy elméleti fizikai értekezés kalandos története. Megyei Tükör 1971. nov. 28.
  • B. B. [Bodó Barna]: Ki fedezte fel a ciklotron elvét? E. O. Lawrence vagy Gaál Sándor? TETT 1981/1.
  • Bodó Barna: Ki volt Gaál Sándor? A Hét 1982/45.
  • Bodó Barna: Gaál Sándor. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 315. o. ISBN 963-85433-5-3
  • Nobel-díjas magyarok, Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 2003
  • Szőcs Huba László: Gaál Sándor, a polihisztor, Műszaki Szemle 46 (Historia Scientiarum 6), 2009. Online hozzáférés
  • Oláh-Gál Róbert: A marosvásárhelyi Új Élet és a hadronütköztető, Népújság, 2012. június 9. Online hozzáférés
  • Miholcsa Gyula: Gaál Sándor, a mérnök (dokumentumfilm, 2012. október 15.) Online: [1]