GS1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

A GS1 egy nemzetközi szabványügyi szervezet, amely több mint negyven éves múlttal rendelkezik. Tagszervezetei által több mint 20 iparági szektorban, közel 150 országban biztosít szabványos azonosítási megoldásokat. A legfontosabb GS1 szabvány a GTIN, ami termékek egyedi azonosítását biztosítja szerte a világon. Ennek része az EAN-13 rendszer is, amivel nap mint nap találkozhatunk vásárlásaink során, az árukon megjelenített vonalkódok formájában.

A szervezetről és szabványairól általában[szerkesztés]

A GS1 egy semleges, nonprofit szervezet, amely fejleszti és fenntartja a legszélesebb körben alkalmazott globális szabványokat. A szervezetnek 112 helyi tagszervezete van a világon (országonként egy-egy kizárólagos képviselet) és kb. 1,5 millió vállalkozással áll partneri kapcsolatban. Számos GS1 szabvány ISO szabvány is (pl.: GTIN, GLN, SSCC). A szervezet az ISO Automatikus azonosítási és adatgyűjtési technikai bizottságának titkárságaként is tevékenykedik. A szabványok fejlesztése és fenntartása az ún. GSMP (Global Standards Management Process) mechanizmus által valósul meg, ami egy közösségi alapon működő fórum. Ezen keresztül a különféle iparágak és vállalkozások együtt, közösen kialakíthatják és alkalmazhatják azokat a szabványos megoldásokat, amelyekre az ellátási láncban a leginkább szükségük van.

Az iparágak között az élelmiszer szektortól kezdve az egészségügyön, a szállítmányozáson és logisztikán át a védelmi szektorig a legkülönbözőbb ágazatok képviselői megtalálhatók.

Szabványai legismertebb eleme a vonalkódos azonosítás, amely a kereskedelmi folyamatok elválaszthatatlan része, nagyban segíti és gyorsítja az információ áramlását a gyártástól a szállítmányozáson és raktározáson át az áruházi értékesítésig. Ezek mellett a legkorszerűbb 2D (DataMatrix, QR) kódok, vagy a rádiófrekvenciás (RFID) technológiával történő azonosítás szabványait is kezeli.

Ezek az azonosítási rendszerek elősegítik az ellátási láncok hatékony és gyors működését, támogatják a megbízhatóságot, valamint a biztonságot. Döntő szerepet játszanak a kiskereskedelemben, ahol a gyors kasszafolyamatokon túl a fejlettebb raktározás-menedzsmentet és kiszállítási folyamatokat tesznek lehetővé, és a globális szintű online értékesítést is támogatják.[1]

A szervezet története[szerkesztés]

Előzmények[szerkesztés]

1948-ban Norman Joseph Woodland (1921–2012) és Bernard Silver (1924–1963) a morzejelekből kiindulva dolgozta ki a különböző vastagságú vonalak rendszerét, illetve ennek variációjaként azt az azonosítót, amelyet feltalálói néhány évvel később, 1952-ben szabadalmaztattak. Ebből alalkult ki a UPC vonalkód.[2]

Az amerikai és európai szervezetek[szerkesztés]

A termékre szabott egyedi azonosító igénye először amerikában a kiskereskedelemben merült fel. Az 1960-as években létrejött egy bizottság, amely a vonalkódot egy egységes termékkód rendszerré fejlesztette (Uniform Product Code). A bizottság 1973-tól már mint egységes kódtanács (Uniform Code Council, UCC) felügyelte a szabványosított rendszert, és egy évvel később az együttműködő elektronikai cégek kifejlesztették az elektronikus kódolvasót, amivel meggyorsult a vásárlók fizetése a pénztáraknál.

1976-ban az eredeti 12 számjegyű kódot 13 számjegyre bővítették, ami megnyitotta a lehetőséget, hogy az Egyesült Államokon kívül is használhassák. 1977-ben Brüsszelben megalapították az Európai Termékszámozási Társaságot (EAN Association), amit 12 ország hozott létre, és az amerikaival kompatibilis kódot kezdtek el használni. Svájc, Dánia és Németország úttörő szerepet vállalt a rendszer elterjesztésében.

1990-ben az EAN és az UCC globális együttműködési megállapodást írt alá, és 45 országra kiterjesztették működésüket. Az EAN szabványrendszer alkalmazói köre csakhamar jelentősen bővült az Európai kontinensen túl is, és 1994-ben a nevük EAN Internationalra (Nemzetközi Termékszámozási Társaság) változott. A két szervezet 1999-ben megalakította az ún. Auto-ID Centre-t, amely kidolgozta az elektronikus termékkód (Electronic Product Code, EPC) szabványt, ami egy rádiófrekvenciás azonosítórendszer (RFID).

2003-ban a brüsszeli székhelyű EAN International, az amerikai UCC és a kanadai ECCC (Electronic Commerce Council of Canada – Kanadai Elektronikus Kereskedelmi Tanács) összeolvadt EAN-UCC System néven. 2004-ben elindították a Globális Adatszinkronizációs Hálózatot (Global Data Synchronization Network, GDSN), amely egy globális, internetalapú kezdeményezés: lehetővé teszi a kereskedelmi partnerek számára, hogy hatékonyan cseréljenek adatokat a termékeikről.

2005-re a szervezet több mint 90 országban volt jelen, és ekkor kezdte használni a GS1 nevet, ami nem rövidítés, hanem arra utal, hogy a szervezet egy közös globális szabványrendszert valósít meg.[3][4]

GS1 szabványok[szerkesztés]

  • ALE (Application Level Events)
  • CBV (Core Business Vocabulary)
  • EAN/UPC vonalkódok (European Article Numbering/Uniform Product Code)
  • EPC/RFID címkék (Electronic Product Code/Radio-frequency identification)
  • EPCIS (EPC Information Services)
  • GDSN (Global Data Synchronization Network)
  • GDTI (Global Document Type Identifier)
  • GEPIR (Global Electronic Party Information Register)
  • GIAI (Global Individual Asset Identifier)
  • GINC (Global Identification Number for Consignment)
  • GLN (Global Location Number)
  • GPC (Global Product Classification )
  • GRAI (Global Returnable Asset Identifier)
  • GS1-128 (UCC/EAN-128, a Code 128 része)
  • GS1 DataBar (Reduced Space Symbology, RSS-14)
  • GS1 DataMatrix (ISO/IEC 16022:2006)
  • GS1 EANCOM (az EDIFACT üzenetküldési része)
  • GS1 EDI (Electronic Data Interchange része)
  • GS1 SmartSearch (optimalizált termékkereső)
  • GS1 XML (a GS1 EDI internetes nyelve)
  • GSIN (Global Shipment Identification Number)
  • GSRN (Global Service Relationship Number)
  • GTIN (Global Trade Item Number)
  • HF Air Interface (EPC High frequency air interface protocol)
  • LLRP (Low-Level Reader Protocol)
  • SSCC (Serial Shipping Container Code )
  • TDS (EPC Tag data standard)
  • TDT (EPC Tag data translation)
  • Traceability (GS1 Global Traceability Standard, a világszintű nyomkövető rendszerek szabványa)
  • UHF Gen2 Air Interface (EPC RFID Protocols Generation-2 860–960 MHz)

Iparágak[szerkesztés]

Kiskereskedelem[szerkesztés]

A kiskereskedelmi szektor volt az első, amellyel a GS1 elkezdett dolgozni és ami máig is kiemelt fontosságú maradt. Napjainkban a GS1 a következő 4 kiskereskedelmi alszektorral működik együtt globálisan: ruházat, frissáru, CPG/Élelmiszer és általános fogyasztási cikkek. A kiskereskedelem kulcsterületei, melyekre a GS1 kiemelt figyelmet fordít, többek között a fenntarthatóság, az adatminőség, a szabályozási követleményeknek való megfelelés, a termékeknek a származási helyüktől egészen a kiszállításig történő nyomonkövetése, valamint a gyártók és a beszállítók közötti összhang. Mivel a fogyasztók továbbra is folyamatosan váltogatják vásárlási szokásainkat, egyszer üzletben másik alkalommal online vásárolnak, éppen ezért elvárás a kiegyensúlyozott vásárlói élmény biztosítása, a hatékonyság, a biztonság, és a gyorsaság. A GS1 olyan módon fejlesztette szabványait, hogy azok egyedülállóan azonosítsák a termékeket egyaránt előnyt nyújtva ezzel a fogyasztóknak és kiszolgálva a keresőmotorokat, emellett pontos és teljes körű digitális termékinformációt biztosítva. A legfőbb e-kereskedelmi piacterek, mint például az eBay, Amazon vagy a Google Shopping megkövetelik a GS1 számok használatát a weboldalukon történő értékesítéshez.

Egészségügy[szerkesztés]

A GS1 sok éve együttműködik az egészségügyi szektorral, ahol kiemelt jelentőséggel bír a betegek biztonságának és az ellátási lánc hatékonyságának növelése. A GS1 szabványok használata az egészségügyben támogatja a termékek nyomon követését a gyártótól egészen a páciensekig, hozzájárul a hamisított termékek kiszűréséhez, segít megelőzni a gyógyszerekkel kapcsolatos hibákat és támogatja a klinikai folyamatokat. A szabályozó testületek szerte a világon kötelezővé teszik a GS1 szabványok alkalmazását a fenti okokra hivatkozva  kiterjesztve a gyógyszerek és orvosi eszközökre is.

Egyéb iparágak[szerkesztés]

A GS1 további négy kulcs iparággal működik még együtt globálisan: Szállítás és logisztika, Élelmiszerellátás, Műszaki iparágak, valamint támogatja a Segélyszervezetek logisztikai folyamatait is.  A GS1 tagszervezetek több mint 100 országban a világon összesen 25 szektorra fókuszálnak. 

A GS1 Magyarország[szerkesztés]

A GS1 Magyarország a nemzetközi szervezet kizárólagos magyarországi képviselője. Az ország 1984-ben csatlakozott a rendszerhez, akkor még Nemzeti Számozó Szervezet néven a Magyar Gazdasági Kamara égisze alatt kezdődött az együttműködés, majd az EAN rendszer 1989-től a Csomagolási és Anyagmozgatási Szövetség keretei között működött tovább. 1999-ben elindult az EAN Magyarország Közhasznú Társaság mint önálló szervezet.

A nemzetközi szervezet 2005-ös névváltoztatásának megfelelően az EAN Magyarország 2006. január 1-től GS1 Magyarország néven működik tovább, 2008-tól mint nonprofit zártkörű részvénytársaság.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. GS1 - GS1 Magyarország - Az üzleti élet közös nyelve. gs1hu.org. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  2. US Patent 2,612,994 (Az eredeti szabadalom)
  3. Celebrating our 40th Anniversary – A History of Stanards (gs1.org, angol nyelven)
  4. How we got here (gs1.org, angol nyelven)
  5. GS1 Magyarország – Történetünk (gs1hu.org)