G.222

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Egy Aeritalia G.222RM gurul a 2005 júliusában megrendezett RIAT 2005 repülőszalonon

A G.222 (beceneve „Panda”) közepes, STOL-képességű katonai teherszállító repülőgép, amelyet az olasz Aeritalia (kezdetben Fiat Aviazione, ma Alenia Aeronautica) fejlesztett ki és gyártott az 1980-as években. Eredetileg a NATO légiszállító-igényeinek megfelelően lett megtervezve, de végül egyedül az Olasz Légierő (Aeronautica Militare) rendelt a típusból és a gyártását ezután leállították. Fejlesztési konkurense, a C–160 nagyobb exportsikereket ért el. Az Amerikai Légierő a C–130 Hercules kisegítésére és a régen kivont C–123 Provider-ek hiánypótlására az 1980-as évek végén megkezdték vizsgálni a típust, majd ennek avionikai átalakítása után új típusjelzéssel, C–27A Spartan-ként hadrendbe állítottak 10 db-ot 1990–1991-ben (ők „Chuck”-nak nevezték). Napjainkban modernizált változatát, a C–27J Spartan-t közösen forgalmazzák a nemzetközi piacokon, amely a C–130J Super Hercules főbb rendszereivel épül.

Történet[szerkesztés]

1962-ben a NATO pályázatot írt ki egy függőleges/kis fel- és leszálló képességekkel rendelkező (V/STOL) teherszállító repülőgépre, a program neve NATO Basic Military Requirement 4 volt. A benyújtott pályamunkák közül azonban egyet sem ítéltek gyártásképesnek. Az olasz légierő a Fiat Aviazione pályamunkájában fejlesztési lehetőséget látva, 1968-ban három prototípus legyártására adott megrendelést (egy földi, statikus tesztek elvégzésére alkalmasra és két repülőképesre). Ez a pár példány az eredeti elképzelések egyszerűsítésével jött létre. Az első prototípus 1970. július 18-án szállt fel és 1971 decemberére kiértékelték mind a két prototípust. Összegzéseként kedvező értékelést kaptak, így egy 44 db-os előrendelésre kötött szerződést a légierő az akkor már Aeritalia-vá alakult vállalattal. Az első legyártott G.222 1978 áprilisában állt csapatszolgálatba, amit bemutattak az 1979 júniusi párizsi Le Bourget-i légiszalonon is.[1]

Az Amerikai Légierő 1990-ben a típust választotta ki a Gyorsreagálású Hadszíntér-támogató Légiszállító (Rapid-Response Intra-Theater Airlifter, RRITA) program alapjául. 10 db G.222-t vásároltak meg, gyártattak le és állítottak hadrendbe C–27A Spartan típusjelzéssel. A gépek avionikáját a Chrysler modernizálta és építette be. A gépek honi bázisául a panamai Howard Légierő-bázist (Howard AFB) jelölték ki, ahonnan üzemeltetési problémák miatt 1999-ben vonták ki őket.

Azóta több ország is hadrendjébe állította.

Szerkezeti felépítés[szerkesztés]

Az USAF 24. ezredének egyik C–27A-ja gurul a Howard AFB-n. Jól megfigyelhető az egyszerű futómű és a „letisztult” forma

A típus a teherszállítókra jellemző módon felső vállszárnyas. A szárnyra réseletlen fékszárnyakat, áramlásrontó lapokat, a szárnyfelek végeire csűrőlapokat helyeztek. A szárny és a vízszintes vezérsíkok be- és kilépőélei fűthetőek a jegesedés elkerülése érdekében. A repülőgépet két légcsavaros gázturbinás sugárhajtómű hajtja meg, háromágú légcsavarokkal.

A törzs elején helyezték el a pilótafülkét, a kör keresztmetszetű tehertér a végén elhelyezett, hidraulikus üzemű rámpán keresztül közelíthető meg és rakodható, illetve a rakomány innen deszantolható (például LAPES-szel).

Hárompontos futóművel rendelkezik, a főfutómű-gondolák a törzs közepén alul lettek kialakítva. A gondolákba oldalanként behúzott két-két futókerék részben kilátszik, ami „hasra szállásos” kényszerleszállás során kedvező. Az orrfutó dupla kerekes, sárvédő lemezek nincsenek kialakítva. Viszont a futómű felszerelhető kiegészítő sítalpakkal is, ami a hóval borított leszállópályákon jelent segítséget. Erős futóműve miatt a típus üzemeltethető kiépítetlen (döngölt, füves) és sarkköri futópályákról is.

Változatok[szerkesztés]

  • G.222TCM: A 2 db prototípus jelölése, amit az Olasz Légierőnek gyártottak.
  • G.222RM (Radiomisura): rádiótechnikai bemérő repülőgép, amely segítségével a radarokat kalibrálják, szabályozzák be.
  • G.222SAA (Sistema Aeronautico Antincendio, magyarul légi tűzoltó rendszer): tűzoltó változat, amelybe víztartályok, vagy tűzoltó vegyszertartályok szerelhetőek. 4 db épült az Olasz Légierő részére.
  • G.222SAMA: szintén tűzoltó változat.
  • G.222T: Rolls-Royce Tyne hajtóművekkel hajtott változat a Líbiai Légierőnek. Ismert még G.222L-ként is.
  • G.222VS (Versione Speciale): Egy különleges változat, amely ECM-képességeivel elektronikai hadviselésre lett felkészítve. 2 db épült az Olasz Légierő részére. Ismert még G.222GE-ként is. Jól megkülönböztethető a farok tetejére szerelt elektronikai lencse alakú gondoláról, valamint az orr- és az főfutók közé szerelt „antennaerdőről”.[2]
  • C–27A Spartan: 10 db USA-nak épített, módosított elektronikus és navigációs rendszerrel épült G.222. 1999-ben kivonták.
Egy olasz felságjelű C–27J Spartan a Le Bourget 2007 légiszalonon
  • C–27J Spartan:
Searchtool right.svgBővebben: C–27J Spartan

Az Amerikai Légierő részére az USA-ban – az Alenia-val közösen – modernizált változat, amelybe a C–130J Super Hercules egyes avionikai rendszereit építették.

Jelentős exportsikereket értek el vele, jelenleg 7 ország több mint 188 db-ra tett megrendelést: Bulgária (5 db), Görögország (12 db), Litvánia (3 db), Marokkó (4 db), Olaszország (12 db), Románia (7 db), USA (Hadsereg 75 db felett, Légerő 70 db felett).

Vélhetően Magyarországon is tendereztetni fogják az 5 db An–26 leváltása kapcsán a 2010-es évek közepétől.

Megrendelő és üzemeltető országok[szerkesztés]

Afgán Légihadtest Afgán Légihadtest[szerkesztés]

Az Alenia North America, Inc 2008. október 2-ai bejelentése szerint az USAF saját pénzügyi forrásaiból kifizetve – 287 millió USD értékben – 18 db hadrendből már kivont, de a Nápoly melletti gyárban nagyjavításra kerülő olasz G.222-t modernizáltat az Afgán Légihadtest számára. A nagyjavított és zavarórendszerekkel ellátott gépek így kb. 10 000 órás repülőidő-tartalékkal fognak rendelkezni. Az első afgán G.222 2009 szeptemberében, az utolsó 2011 közepén áll hadrendbe. A gépek a kabuli repülőtéren fognak állomásozni, ahol ebben a szállító-kategóriában már üzemeltet a hadtest 5 db An–32-t. A gépek az olasz légierő Pisa-i légibázisán vannak elhelyezve, korábban az olasz 46. légiszállító-dandár állományában voltak. A februárban keltezett hír még 24 db elkülönített gépről írt, amiből 23 db-ot adtak volna át az afgánoknak, a 24.-et pedig a Nigériai Légierő vette volna át, kibővítve a meglévő 5 gépes flottáját. Azonban vélhetően a világgazdasági recessziónak köszönhetően 18 db-ra csökkent a gépmennyiség.[3][4][5] Az USAF által megrendelt, felújított és modernizált G.222-esek első példányát 2009. július 6-án „gurították ki” („roll out”-ünnepség) Nápolyban a Capodichino-i repülőtér szerelőhangárjából. Első felszállása augusztusban történik, átadása a tervezett ütemben, szeptemberben lesz. A 18 gépből kettő VIP-szállító lesz eltérő felszereltséggel. A modernizálás érinti az avionikai és a fedélzetirendszer-elemeket, új robotpilótákat és rakétavédelmi rendszereket építenek be a szerkezeti felülvizsgálaton kívül az országra jellemző éghajlati viszonyokat is figyelembe véve. A modernizált gépek később akár C–27J Spartan-ra is átépíthetőek lesznek.[6]

Argentin Légierő Argentin Légierő[szerkesztés]

3 db géppel rendelkeznek.

Egyesült Arab Emírségek Légiereje Egyesült Arab Emírségek Légiereje[szerkesztés]

1 db géppel rendelkeznek.

Görög Légierő Görög Légierő[szerkesztés]

12 db C-27J-t rendelt.[7]

Líbiai Légierő Líbiai Légierő[szerkesztés]

20 db géppel rendelkeznek.

Nigériai Légierő Nigériai Légierő[szerkesztés]

5 db G.222-t üzemeltet, majd egy újabbat vesznek. Mind a 6 db-ot az Alenia nagyjavítja és modernizálja.

Olasz Légierő Olasz Légierő[szerkesztés]

46 db-ot üzemeltetnek, melyből 4 db G.222RM, 10 db G.222SAMA és 2 db G.222VS. Ezeken kívül még 12 db C–27J-t rendeltek.

Az Olasz Légierő több példányt kölcsönadott az ENSZ-nek (pl. a 46•94-et).[8]

Szomáliai Légihadtest Szomáliai Légihadtest[szerkesztés]

2 db géppel rendelkeznek.

[[Kép:Sablon:Thaii fj|24px|Sablon:Thaii fj link]] [[Sablon:Thaii fj link]][szerkesztés]

Egy thaiföldi gép parkol a Cobra Gold '01 gyakorlat idején a washingtoni Fort Lewis-ban

Tunéziai Légierő Tunéziai Légierő[szerkesztés]

Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje[szerkesztés]

A 91–0103-as C–27A Panama térségében

10 db-ot vásároltak és gyártottak le az RRITA-program számára. A gépeket a panamai Howard Légierő-bázison (Howard AFB) települő 24. ezred 310. Légiszállító-századának (310th AS/24th WG) állományába sorolták. Itt rendszerint Közép- és Dél-Amerikába végeztek humanitárius szállításokat, illetve a különleges erők egyes akcióit is támogatták. A gépek a Légiszállító Parancsnokság (Air Mobility Command, AMC) alárendeltségébe tartoztak.

A gépek gyártási sorozatszámai (c/n számok):
90–0170 (4097), 90–0171 (4098), 90–0172 (4099), 90–0173 (4100), 90–0174 (4101), 91–0103 (4102), 91–0104 (4103), 91–0105 (4104), 91–0106 (4105), 91–0107 (4106).

Három példányt 1997-ben (a 91–0105 július 14-én, a 90–0173 szeptember 15-én, a 91–0107 szeptember 22-én), a többit 1999 január közepén vonták ki (90–0170, –0171 –0172, 91–0104 január 11-én; a 90–0174, 91–0103 és 91–0106 január 14-én) és kerültek az AMARC-be (Aerospace Maintenance And Regeneration Center) elhelyezésre.[9]

Venezuelai Légierő Venezuelai Légierő[szerkesztés]

8 db géppel rendelkeznek.

Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ A gép képe az airliners.net-en.
  2. ↑ Az egyik G.222VS az airliners.net-en.
  3. ↑ Alenia-hírek[halott link].
  4. ↑ Italian G-222s Ready for Afghan Use[halott link] – DefenseNews
  5. ↑ Ld. Aranysas 2008/12, 4. o.
  6. ↑ Roll-out of the first G.222 aircraft for Afghanistan. Alenia Aeronautica, 2009. július 6. (Hozzáférés: 2009. július 9.)[halott link]
  7. ↑ ArmedForces.co.uk
  8. ↑ A 46•94-es gép az airliners.net-en.
  9. ↑ Az AMARC-adatbázisa Archiválva 2014. február 1-i dátummal a Wayback Machine-ben a típusról.

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz G.222 témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=G.222&oldid=20397400”