Gábor József (operaénekes)
Gábor József | |
Kossak József felvétele | |
Született | Gráber József István 1879. október 15. Balassagyarmat |
Elhunyt | 1929. május 14. (49 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1899) |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B parcella, 11. sor, 15. sírhely) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gábor József témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gábor József, 1901-ig Gráber József István (Balassagyarmat, 1879. október 15.[1] – Illéspuszta (Balassagyarmat határában), 1929. május 14.) énekes (tenor), rendező, színész, műfordító.
Életútja
Gráber Károly trencséni születésű, izraelita vallású, királyi járásbírósági végrehajtó és Schmidt Gizella fia. Tizenhét éves korában beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, majd 1899 júliusában a Vígszínház tagja lett, ahol ez év szeptember 4-én mutatkozott be »A férj vadászni jár« című vígjáték Gontrand szerepében. Mint vígjátéki színésznek sok szép sikere volt, azonban nemsokára énekessé képezte ki magát és elszerződött a Népszínházhoz, ahol azon időben Porzsolt Kálmán volt az igazgató. Itt a többi közt Eisensteint énekelte »A denevér«-ben, Parist a »Szép Heléná«-ban, Pálmay Ilka oldalán. 1900. szeptember havától elszerződött az Operaházhoz, lírai tenoristának. De hamarosan elutazott Olaszországba tanulmányútra, majd Berlinbe ment és külföldi útjáról tudósításokat írt a »Pesti Napló«-ba. Azután 1913-ban visszajött, nagyon sokszor énekelt egy-egy szezonban és igen jelentékeny sikereket aratott hajlékony, szép hangjával, páratlan muzikalitásával mind lírai, mind Wagner-szerepekben. 1916-ban állandó vendégként leszerződött a Vígszínházhoz. 1925. július havában az Operaház rendezője lett. Parsifáltól, Tannhäusertől, a Nürnbergi mesterdalnokok Dávidjától lefelé mindent énekelt. Amikor 1922-ben az Operaház olyan anyagi bajokkal küzdött, hogy sehonnan sem tudta fedezni veszteségeit, akkor Gábor nyakába vette a várost, és mindent elkövetett, hogy pénzt szerezzen az Operaháznak. Megalapította az »Operaház barátainak társaságát« és e társaság tagjainak anyagi hozzájárulásával megakadályozta, hogy bezárják az intézményt. Egy sereg embert megmentett a B-listától, attól, hogy hirtelen kenyér nélkül maradjanak. Gábor József tökéletesen tudott olaszul. Műfordító is volt; ő fordította le Lengyel Menyhért »Taifun« c. drámáját, amelyet ebben a fordításban játszottak Olaszországban. Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található
Fontosabb szerepei
- Eisenstein (ifj. J. Strauss: A denevér)
- Pedrillo (Mozart: Szöktetés a szerájból)
- Tannhäuser (Wagner)
- Rodolphe (Puccini: Bohémélet)
- Loge (Rajna kincse)
- Heródes (Salome)
Fontosabb rendezése
- Sztravinszkij: Petruska (1926, bem.)
Jegyzetek
Források
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- PIM
További információk
- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927].
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., Zsidó Lexikon, 1929.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
- Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
- Új Idők lexikona. Bp., Singer és Wolfner, 1936-1942.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Világlexikon. A tudás egyeteme. Bp., Enciklopédia, 1925.