Fjordlandi pingvin

Fjordlandi pingvin
	Állatkerti példány
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Pingvinalakúak (Sphenisciformes);
Család:	Pingvinfélék (Spheniscidae);
Alcsalád:	Spheniscinae;
Nem:	Eudyptes; Vieillot, 1816
Faj:	E. pachyrhynchus;
Tudományos név
	Eudyptes pachyrhynchus; G. R. Gray, 1845
Szinonimák
	Szélescsőrű pingvin;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fjordlandi pingvin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fjordlandi pingvin témájú médiaállományokat és Fjordlandi pingvin témájú kategóriát.

A fjordlandi pingvin vagy szélescsőrű pingvin (Eudyptes pachyrhynchus) a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.^[1] Maori neve „tawaki”.

Előfordulása[szerkesztés]

Az Antarktiszon, Argentína, Ausztrália és Új-Zéland partjainál és a környező szigeteken fészkel.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 40–60 centiméter, testtömege 3-4 kilogramm. Feje, háta és szárnyai sötétkék színűek, hasa fehér. Fején sárga bóbitát visel, csőre a többi pingvinhez képest széles.

Életmódja[szerkesztés]

Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak, élelmüket a tengerből szerzik.

Szaporodása[szerkesztés]

A hím trombitaszerű hanggal hívogatja a tojót, az udvarlás bólogatással és a fejük összedörzsölésével folytatódik. A párválasztás gyakran egy életre szól. A hím madár júliusban kezdi el építeni a fészket, melyet gyakran fák törzsébe, vagy egy kiemelkedésre rak, hogy megvédje az esőzésektől. Fészekalja két tojásból áll, a második nagyobb és fejlettebb, általában csak ezt tudják felneveli, az első csak amolyan biztonsági tartalék. A költő párnak egy tenyérnyi helyen a toll kihullik és ezzel melegítik a tojásokat és a kikelt fiókákat. A tojások lerakása után a tojó visszatér a tengerbe, addig a hím kotlik, közben testsúlyának akár 25%-át is elveszítheti, mire a tojó visszatér. A fiókát november végére nevelik fel.