Fjordlandi pingvin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Fjordlandi pingvin
Állatkerti példány
Állatkerti példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Aequornithes
Csoport: Austrodyptornithes
Rend: Pingvinalakúak (Sphenisciformes)
Család: Pingvinfélék (Spheniscidae)
Alcsalád: Spheniscinae
Nem: Eudyptes
Vieillot, 1816
Faj: E. pachyrhynchus
Tudományos név
Eudyptes pachyrhynchus
G. R. Gray, 1845
Szinonimák
  • Szélescsőrű pingvin
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Fjordlandi pingvin témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fjordlandi pingvin témájú kategóriát.

A fjordlandi pingvin vagy szélescsőrű pingvin (Eudyptes pachyrhynchus) a madarak (Aves) osztályának a pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó faj.[1] Maori neve „tawaki”.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Antarktiszon, Argentína, Ausztrália és Új-Zéland partjainál és a környező szigeteken fészkel.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 40-60 centiméter, testtömege 3-4 kilogramm. Feje, háta és szárnyai sötét kék színűek, hasa fehér. Fején sárga bóbitát visel, csőre a többi pingvinhez képest széles.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hallal, krillel, planktonokkal, tintahallal táplálkoznak, élelmüket a tengerből szerzik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hím trombitaszerű hanggal hívogatja a tojót, az udvarlás bólogatással és a fejük összedörzsölésével folytatódik. A párválasztás gyakran egy életre szól. A hím madár júliusban kezdi el építeni a fészket, melyet gyakran fák törzsébe, vagy egy kiemelkedésre rak, hogy megvédje az esőzésektől. Fészekalja két tojásból áll, a második nagyobb és fejlettebb, általában csak ezt tudják felneveli, az első csak amolyan biztonsági tartalék. A költő párnak egy tenyérnyi helyen a toll kihullik és ezzel melegítik a tojásokat és a kikelt fiókákat. A tojások lerakása után a tojó visszatér a tengerbe, addig a hím kotlik, közben testsúlyának akár 25%-át is elveszítheti, mire a tojó visszatér. A fiókát november végére nevelik fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]