Feuer György

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Feuer György
Született1921. március 12.[1]
Szeged[2]
Elhunyt2001. július 21. (80 évesen)[1][2]
Toronto[2]
Állampolgársága
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Feuer György (Szeged, 1921. március 12.Toronto, 2001. július 21.[3]) magyar orvos, endokrinológus, vegyész, egyetemi tanár. Az orvostudományok kandidátusa (1953).

Életpályája[szerkesztés]

1945-ben doktorált biokémiából. 1948-ban követte Szent-Györgyi Albertet és Straub F. Brunót a pesti egyetemre. 1950-től a Magyar Tudományos Akadémia Biokémiai Intézetének osztályvezetője volt. 1956-ban a párizsi Pasteur Intézetben osztályvezető lett. 1957-től a londoni egyetem Pszichiátriai Intézetének neuro-biokémiai osztályán osztályvezetőként dolgozott. 1963-tól a Brit Ipari Biológiai Kutatási Egyesülés osztályvezetőjeként tevékenykedett. 1968-ban Kanadába költözött; a torontói egyetem klinikai biológia-osztályán folytatta kutatómunkáját. 1976-ban az orvosi Nobel-díj bizottságának külső tagja volt.

Munkássága[szerkesztés]

Szeged és Budapest után a londoni és a torontói egyetemen is oktatott. A központi idegrendszer működésében megállapította, hogy a kísérleti állatok bátor vagy gyáva viselkedése az endokrinrendszer hormontermelésével kapcsolatos. Tisztázta, hogy a kumarin csak az állatokban okoz májkárosodást, az emberben nem jön létre. Ennek következtében a kumarint alkalmazzák a gyógyászatban, sót élelmiszeradalékként is. Megállapította, hogy az újszülöttek kóros sárgaságának oka az anya szervezetének gátló hormontermelése. Vizsgálatai kiterjedtek a mell-, máj- és bőrrák keletkezésének mechanizmusára is. A napfény a bőrrákot azzal okozza, hogy csökkenti a rákot gátló anyag, a melatonin termelését.

Családja[szerkesztés]

Édesapja kárpitosmester, édesanyja szatócs volt. Testvére, Feuer István orvos volt.

Művei[szerkesztés]

  • Biokémia (Budapest, 1952)
  • Emberi betegségek biokémiai tényezői (1972)
  • Érelmeszesedés (1973)
  • Emberi betegségek molekuláris biokémiája (1986, 1989)
  • Gyógyszerek okozta májbetegségek (1996)
  • Scientific report (Tudományos jelentés, önéletrajz, 1998)
  • Gyógyszerek szerepe a sejthalálban (1999)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b https://viaf.org/viaf/109844291/, 2018. december 7.
  2. a b c Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2020. november 1.)
  3. a b Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei és utódai. Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1989. (Szeged művelődéstörténetéből 7.)
  • Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerkesztette: Szluka Emil, Schneider László. Budapest, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, 1986.