Ugrás a tartalomhoz

Fenyőpinty

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fenyőpinty
A fenyőpinty hangja

A fenyőpinty hangja
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Valódi pintyformák (Fringillinae)
Nem: Fringilla
Faj: F. montifringilla
Tudományos név
Fringilla montifringilla
Linnaeus, 1758
Elterjedés
A fenyőpinty elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   telelőhely   szórványos
A fenyőpinty elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  telelőhely
  szórványos
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fenyőpinty témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyőpinty témájú médiaállományokat és Fenyőpinty témájú kategóriát.

A fenyőpinty (Fringilla montifringilla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban.[3]

Előfordulása

[szerkesztés]

Európa és Ázsia északi részén Skandináviától, Kamcsatka-félszigeten keresztül Alaszkáig fészkel. Ősszel Észak-Afrikába, Pakisztánba, Kínába, Indiába és az Amerikai Egyesült Államokba vonul. A természetes élőhelye tűlevelű erdőkben, tajgai nyír ligeterdőkben és folyóparti füzesekben található.[4]

A Kárpát-medencei előfordulása

[szerkesztés]

Magyarországon átvonuló, de rendszeres téli vendég is, szeptembertől áprilisig.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–26 centiméter, testtömege 17–30 gramm.[5]

A hím nyári
a téli tollazata
és a tojó

Életmódja

[szerkesztés]

Fiókanevelés idején főleg rovarokkal táplálkozik, azon kívül inkább bogyókat és magokat eszik.[5]

Szaporodása

[szerkesztés]

Fészkét növényi anyagokból fára építi és tollakkal béleli ki. Fészekalja 6-7 tojásból áll, melyen a tojó kotlik, a kikelés után a hím is közreműködik a fiókák táplálásában.[5]

Tojásai

Védettsége

[szerkesztés]

Szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján, mint nem veszélyeztetett faj. Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. május 12.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2018. május 12.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]