Fenyő István (irodalomtörténész)
| Fenyő István | |
 | |
| Sőtér István születésének 100. évfordulójára megtartott emlékülésen | |
| Született | 1929. július 28. Budapest |
| Elhunyt | 2017. február 25. (87 évesen)[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | ELTE Bölcsészettudományi Kar (1948–1953) |
| Kitüntetései | József Attila-díj (1985) |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő István témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fenyő István (Budapest, 1929. július 28. – 2017. február 25.) József Attila-díjas (1985) magyar irodalomtörténész, kritikus, pedagógus, egyetemi tanár.
Élete[szerkesztés]
Fenyő István 1929. július 28-án született Budapesten Fenyő Emil és Klein Aranka gyermekeként.
1948-1953 között az ELTE BTK-n tanult. 1948-1949 között az Eötvös József Collegiumban tanult.
1952-1957 között középiskolai tanárként dolgozott. 1957-1965 között a Szépirodalmi Könyvkiadó felelős szerkesztője volt. 1965-1966 között a Népszabadság irodalmi szerkesztője volt. 1966-1970 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 1970-1977 között főmunkatársa, 1977-től pedig tudományos tanácsadója volt. 1984-1990 között másodállásban a Kossuth Lajos Tudományegyetem világirodalmi tanszékvezetője volt. 1990 óta az ELTE címzetes egyetemi tanára. 1990-1996 között a Janus Pannonius Tudományegyetem tanára volt. 1992-től az Irodalomtörténeti Füzetek szerkesztője.
Tudományos munkássága főleg a magyar reformkor irodalma-, eszme-, sajtó- és művelődéstörténetére terjed ki.
Magánélete[szerkesztés]
1952-ben házasságot kötött Knoll Magdolnával. Egy lányuk született; Krisztina (1967).
Művei[szerkesztés]
- Az Aurora. Egy irodalmi zsebkönyv életrajza (tanulmány, 1955)
- Reformkori irodalmunk az egykorú orosz sajtó tükrében (tanulmány, 1959)
- Kisfaludy Sándor (tanulmány, 1961)
- Új arcok – új utak (tanulmányok, kritikák, 1961)
- A magyar irodalom története III. (társszerző, 1965)
- Két évtized. Tanulmányok és kritikák; Magvető, Bp., 1968 (Elvek és utak)
- Haza és tudomány. A hazai reformkori liberalizmus történetéhez; Szépirodalmi, Bp., 1969
- Eötvös József kiadatlan írásai (szerkesztő, 1971)
- Nemzet, nép – irodalom. Tanulmányok a magyar reformkor irodalmáról; Magvető, Bp., 1973 (Elvek és utak)
- Kölcsey Ferenc: Válogatott művei (1975)
- Eötvös József: Arcképek és programok (1975)
- Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817-1830 (1976)
- Vas István (kismonográfia, 1976)
- Figyelő szemmel (tanulmány, 1976)
- Eötvös József: Reform és hazafiság I-III. (publicisztikai írások, 1978)
- Magyarság és emberi egyetemesség. Irodalom- és művelődéstörténeti tanulmányok (1979)
- A magyar sajtó története I. (társszerző, 1979)
- A magyar kritika évszázadai. Irányok. Romantika, népiesség, pozitivizmus I-II. (Németh G. Bélával és Sőtér Istvánnal, 1981)
- Haza s emberiség. A magyar irodalom 1815–1830 (tanulmány, 1983)
- Bajza József elfeledett írásai (szerkesztő, 1984)
- Eötvös József "Neveljünk polgárokat..." (szerkesztő, 1984)
- A reformkor prózairodalma (1986)
- Valóságábrázolás és eszményítés. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése, 1830-1842; Akadémiai, Bp., 1990 (Irodalomtudomány és kritika)
- Kisfaludy Sándor és Kisfaludy Károly válogatott költeményei (szerkesztette, 1994)
- Babits Mihály: A gólyakalifa (szöveggond., 1994)
- Babits Mihály: Két regény (szöveggond., 1995)
- Eötvös József: A falu jegyzője (szöveggond., F. Knoll Magdával, 1995)
- Kemény Zsigmond: Férj és nő (szöveggond., 1996)
- Babits Mihály: Halálfiai I-II. (szöveggond., 1997)
- A centralisták. Egy liberális csoport a reformkori Magyarországon (1997)
- Adolf Fischhof és a Habsburg-monarchia (2002)
- A centralisták az 1848-as forradalomban (2003)
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
- Szocialista Kultúráért (1962)
- Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970)
- József Attila-díj (1985)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283