Fenyő-likacsosgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Fenyő-likacsosgomba
Phaeolus schweinitzii трутовик Швейница 03.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Polyporales
Család: Fomitopsidaceae
Nemzetség: Phaeolus
Tudományos név
Phaeolus schweinitzii
(Fr.) Pat. (1900)
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő-likacsosgomba témájú médiaállományokat és Fenyő-likacsosgomba témájú kategóriát.

A fenyő-likacsosgomba (Phaeolus schweinitzii) a Fomitopsidaceae családba tartozó, a világ nagy részén elterjedt, fenyőtörzseken élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A fenyő-likacsosgomba termőteste 10-30 cm széles; többnyire egy rövid, vaskos tönkből nőnek ki a széles, lapos, lebenyes, taplószerű képződmények, amelyek össze is nőhetnek, kör (a földből vagy tuskóból kinőve) vagy félkör (fatörzsön) alakot képezve. Felszíne lapos vagy kissé tölcséres. Színe igen változatos, fiatalon narancsrozsda- vagy olívsárgás, majd fokozatosan rozsdabarnás, sötétbarnás lesz. Széle világosabb, élénksárga vagy narancssárga is lehet. Felülete egyenetlen, gödörkés, nemezes, gyapjas.

Termőrétege pórusos, alakja lefutó. Színe olívsárgás, majd olívzöldes, végül barna lesz; nyomásra, sérülésre feketedik. A pórusok kerekdedek, majd megnyúlnak vagy kissé labirintusszerűek, viszonylag szűkek (1-2/mm).

Tönkje nagyjából középen helyezkedik el, 2,5–5 cm magas és 2–2,5 cm vastag. Hiányozhat is.

Húsa rozsdabarnás színű, kezdetben puha és szivacsos, végül parafaszerű. Íze kesernyés, szaga nem jellegzetes.

Spórapora fehéres-halványsárgás. Spórája ellipszoid vagy tojásdad, felülete sima, mérete 5-7 x 3,5-5 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A háromszögletű likacsosgomba (Onnia triquetra) hasonlít hozzá.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában őshonos; Ausztráliába, Új-Zélandra és Dél-Afrikába behurcolták. Magyarországon viszonylag ritka.

Lucfenyő vagy kéttűs fenyők törzsén a gyökereihez közel, a talajon vagy ritkábban tuskóin található meg. Gyökérparazita vagy szaprobionta, a faanyagban barna korhadást okoz. A termőtestek júliustól szeptemberig fejlődnek ki, de a következő évig megmaradhatnak.

Nem ehető. Az élénk színű gombából korábban festékanyagot nyertek.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]