Feketetorkú mézkalauz

Feketetorkú mézkalauz
	Ágon ülő példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Picides;
Család:	Mézkalauzfélék (Indicatoridae);
Nem:	Indicator; Stephens, 1815
Faj:	I. indicator;
Tudományos név
	Indicator indicator; (Sparrman, 1777)
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Feketetorkú mézkalauz témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Feketetorkú mézkalauz témájú kategóriát.

A feketetorkú mézkalauz (Indicator indicator) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a mézkalauzfélék (Indicatoridae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Afrikában a Szaharától délre honos. A természetes élőhelye a nyílt, fákkal borított területek.

Alfajai[szerkesztés]

Indicator indicator indicator
Indicator indicator inquisitor

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 20 centiméter, testtömege 30-60 gramm közötti.

Életmódja[szerkesztés]

A vadméhek viaszsejtjeivel és lárváival táplálkozik, de mivel ő nem fér hozzá, ezért segítséget vesz igénybe. A méhészborz erős karmaival fel tudja bontani a méhek kaptárát, a már megbontott mézlelőhelyről már a madár is hozzá tud férni. Néha emberek segítségét is igénybe veszi. A madarat a szaglása segíti a méz megtalálásában.

Szaporodása[szerkesztés]

A feketetorkú mézkalauzmadár fészekparazita, a kakukkhoz hasonlóan idegen fészekbe csempészi tojásait.

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 12.)
Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap