Farkas József (táncművész)
| Farkas József | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | 1801. február 15. Gyöngyös |
| Elhunyt | 1856 (54-55 évesen) nem ismert |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Farkas József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Farkas József, névváltozat: Borzas-Farkas József (Gyöngyös, 1801. február 15.[1][2] – 1856-1859 körül) az úttörők jeles táncosszínésze és koreográfus, az első magyar hivatásos táncos.[3] Felesége Farkasné Magda Terézia színésznő.
Életútja[szerkesztés]
Szülei Farkas Ágoston és Kökény Erzsébet.[1] 1813-ban lépett a pályára, mint táncos szerepelt a Rondellában. 1816. július 26-tól 1817 júliusáig kisebb megszakításokkal Szegeden lépett fel jászai Langh Ádám János társulatában. Megfordultak Makón, Nagybecskereken és Baján is. Működött Kolozsvárott (1821—1833—1834—1851). Belépett Kolossváry Pál színtársulatában, mely 1825-ben Pozsonyban járt, ahol a koronázás alkalmával bemutatta magyar táncát, amivel országos hírnevet szerzett. I. Ferenc király megdicsérte, nagyon tetszett neki a lábujjhegyen bemutatott tánc és Farkas 500 forint jutalmat kapott. Kolozsváron és Debrecenben is szerepelt. Valószínűleg Kilényi (Kocsis) Dávid társulatával került Szegedre 1827-ben innen Aradra, Szabadkára, Bajára, Pécsre, végül újból Székesfehérvárra került.
Külföldön is ismertté tette a magyar táncot és dicsőséggel tért haza. 1829. június 26-án Pesten is fellépett a »Véletlen vőlegény« c. saját táncában. 1831-ben Abday Sándor társulatával újból Szegeden lépett fel, ekkor már mint neves táncművészt fogadták. Az 1830-as évek elején, Bihari József zenekarával társult és tánctársaságot hozott létre, amellyel Párizsban, Milánóban és Bécsben vendégszerepelt. A »Hasznos Mulatságok« 1832. évi 26. száma így ír róla: »1832. március 10-én Bétsben Attila-dolmányban s kardosán jelent meg a magyar tántzban koszorút nyert hazánkfia a néző helyen. Majd kardját leoldván, Biharinak nemzeti muzsika darabja alatt tüntető ki a nemzeti tántznak minden szépségeit. Könnyű mozgás, nemes magatartás bélyegezek az előadást; nevetséges ugrások, melyeket hasonló mutatványkor eddig mint múlhatatlanokat kötének a magyar tántzhoz, itt nem jövőnek elő. Egyszóval: a tökéletes remek-tántz azon ditsekedve emlegethető ítéleteket nyerte meg a bétsieknek, hogy a valódi magyar tántznak példáját most láthaták ők először.« 1828-ban Pesten, 1833–34-ben a budai Várszínházban működött. Ő szerkesztette 1834-ben az első Körmagyart.[4]
Az 1830-as évek végétől vidéki városokban működött (Szeged, Pécs, Nagyvárad, Kecskemét) mint táncos és táncmester. 1838-ban, 1841-ben és 1847-ben a Nemzeti Színházban is fellépett. Később Szőllőssyvel versenyre lépett, de ez őt legyőzte. Az 1850-es években hunyt el.
A reformkor legkiemelkedőbb magyar táncművészeként tartják számon, aki hírnevét nemes és virtuóz tánctudásával és a Párizsban tanult spicctechnikát a magyar táncokba beépítő újításával szerezte. Ő alakította ki a verbunkos színpadi formáját és népszerűsítette azt.
Felesége Magda Terézia (1810 k. – 1859) színésznő, gyermekük Farkas Jozefa Klára (Pest, 1829. március 29.[5] – ?)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Gyöngyösi római katolikus Szent Bertalan-templom keresztelési anyakönyve, 1801. év.
- ↑ A Heves Megyei Levéltár közleményei 17. (Eger, 2005) Kozma György: Heves megyei színészek és színházközeli emberek életrajzai az anyakönyvi bejegyzések tükrében (I. rész. Ezerkilenc száznégyig) 183. old.
- ↑ Hegedűs Sándor: Cigány irodalmi kislexikon (Piliscsaba, 2000) 33. old.
- ↑ Táncművészet, 1954. október 1. / 10. szám
- ↑ Pest-Deák téri német evangélikus egyházközség keresztelési anyakönyve, 24/1829.
Források[szerkesztés]
- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
- Habermann Gusztáv: Személyi adattár a szegedi polgár-családok történetéhez - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 19. (Szeged, 1992) 76. old.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában (1)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában (2)
További információk[szerkesztés]
- Magyar táncművészeti lexikon. Szerk. Dienes Gedeon. Planétás–Magyar Tánctudományi Társaság, Bp., 2008.
- Hegedűs Sándor: Cigány irodalmi kislexikon. Piliscsaba, Konsept-H Kiadó, 2001.
- Koegler, Horst: Balettlexikon. Magyar kiad. szerk. Körtvélyes Géza, ford. Gelencsér Ágnes, Manherz Zoltán, Szentpál Mária. Átdolg. kiad. Bp., Zeneműkiadó, 1977.
- Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Pozsgai József - Vályi Rózsi - Detre Józsefné szerk.): A Kultúra világa 3. pótkötet - Sport és testkultúra. A tánc. A világ népei (Budapest, 1965) 20. A tánc • A tánc története rövid összefoglalásban • A magyar balett rövid története (430. oldal)