Fakósárga galambgomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fakósárga galambgomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Galambgomba-alkatúak (Russulales)
Család: Galambgombafélék (Russulaceae)
Nemzetség: Galambgombák (Russula)
Faj: R. ochroleuca
Tudományos név
Russula ochroleuca
Fr. (1838)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fakósárga galambgomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fakósárga galambgomba témájú médiaállományokat és Fakósárga galambgomba témájú kategóriát.

A fakósárga galambgomba (Russula ochroleuca) az Agaricomycetes osztályának galambgomba-alkatúak (Russulales) rendjébe, ezen belül a galambgombafélék (Russulaceae) családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, savanyú talajú erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A fakósárga galambgomba kalapja 4-11 cm széles, félgömb alakúból később laposan kiterül, közepe esetleg bemélyedő lehet. Széle alig bordás. Felszíne síkos. Színe okkersárga, barnássárga vagy barnásokker. Húsa vastag, törékeny; színe fehér, idősen kissé szürkülő. Íze közepesen vagy erősen csípős, szaga nem jellegzetes.

Közepesen sűrűn álló lemezei tönkhöz nőttek, féllemeze alig van. Krémszínűek, idősen kissé barnulók.

Spórapora fehér vagy krémszínű. Spórája elliptikus, felszíne hálózatosan tüskés, mérete 7,5-9 x 6,5-7,5 µm.

Tönkje 3-7 cm magas és max. 3 cm vastag. Alakja robusztus, hengeres. Színe fehér, öregen halvány kalapszínű lesz. Felülete hosszan ráncolt.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A fakó galambgombától és élénksárga galambgombától szagtalansága (előzőtől nagyobb termete ls barnásabb kalapja is), a sárgásbarna galambgombától csípős íze különíti el.

A fakósárga galambgomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy lapos

tönkhöz nőttek

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon helyenként gyakori lehet.

Savanyú talajú fenyvesekben vagy lomblevelű erdőkben található meg. Júliustól októberig terem.

Nem ehető.

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]