Fahidi Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fahidi-Pusztai Éva
Született Fahidi Éva
1925. október 22. (94 éves)[1]
Debrecen
Állampolgársága magyar
Foglalkozása író
Írói pályafutása
Fontosabb művei Anima rerum – A dolgok lelke, A Szerelem Alanya és Tárgya

Fahidi-Pusztai Éva (születési neve: Fahidi Éva) (Debrecen, 1925. október 22. –) magyar kortárs szemtanú, író, a holokauszt túlélője.

Botlatókövek a Fahidi család hajdani debreceni otthona előtt
Botlatókövek a Fahidi család hajdani debreceni otthona előtt

Élete[szerkesztés]

Fahidi Éva debreceni nagypolgári zsidó családba született. Szülei 1936-ban kikeresztelkedtek. 1943-ban érettségizik a debreceni Svetits Katolikus Leánynevelő Intézetben. Zongoraművésznek készül.

1944. április 29-én a családot az Eichmann-kommandóval együttműködő magyar csendőrök elfogták és a város többi zsidó lakosával együtt a gettóba kényszerítették .[2] Május 14-én marhavagonokban szállították őket az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborba. A Josef Mengele által végzett „szelekció” során Fahidi tízéves húgát, Gilikét és édesanyjukat azonnal a gázkamrába küldték, apjuk, Dezső, a tábori körülményektől veszítette életét. Összesen 49 családtagját gyilkolták meg a holokauszt során. Fahidi Évát hat héttel később a buchenwaldi koncentrációs táborhoz tartozó allendorfi Münchmühle táborba szállították, ahol a robbanóanyaggyárban kellett dolgoznia. Amikor 1945-ben véget ért a világháború, Fahidinek éppen egy halálmenetből sikerült megszöknie. A felszabadulás után „otthonát elhagyni kényszerült” személyként bolyongott, míg 1945 novemberében sikerült hazatérnie Magyarországra, ahol szülei lakásába beköltöztek távollétében.[2]

Csatlakozott a kommunistákhoz egy szebb élet reményében. Első férje a koncepciós perek áldozata lett, ő pedig építőIpari segédmunkásként dolgozott, majd „burzsoá” múltja ellenére, angol, német és francia nyelvtudása miatt a külkereskedelemben sikerült elhelyezkednie. Másodszor is férjhez ment, Budapesten él.[2]

Könyvei[szerkesztés]

Ahogy az a rendszerváltásig íratlan elvárás volt, holokauszt-túlélőként 45 éven keresztül nem beszélt a magyar zsidók deportálásáról.[2] 1990-ben az egykori stadtallendorfi táborlakókat meghívták az auschwitzi tábori emlékmű megtekintésére, ahová Fahidi végül 2004-ben látogatott el. Fahidi a stadtallendorfi múzeum felkérésére németül írt egy visszaemlékezést, majd elkezdte megírni emlékiratait, ami 2005-ben Anima Rerum – A Dolgok Lelke (2015-től csak: A Dolgok Lelke) címen jelent meg. A könyvet Németországban is kiadták. Angol és olasz nyelvű változata 2019-ben várható.

Fahidi 2019-ben új könyvvel jelentkezett: A Szerelem Alanya és Tárgya újra az írónő személyes történetén keresztül mutatja be ezúttal a szocializmus időszakát. Mindkét könyv valójában tisztességről, tiszteletről, szeretetről, emberi tartásról szól, amit - ahogy Fahidi saját példájával bizonyítja - a legkétségbeejtőbb helyzetben is meg lehet őrizni.

Az írónő a kor szellemétől hajtva 2019-től mindkét könyvét a www.fahidieva.hu oldalon terjeszti.

Közéleti szerepvállalás[szerkesztés]

Fahidi magas kora ellenére rendkívül aktív: kortárs szemtanúként különböző rendezvényeken vesz részt, találkozott többek között a német és az osztrák államelnökkel és Angela Merkel német kancellárral is. Rendszeresen felemeli hangját a rasszizmus, az antiszemitizmus ellen a nemzetközi és a magyar sajtóban. Több külföldi alapítvány munkájában is szerepet vállal, előadásokat tart külföldön és Magyarországon egyaránt. Küldetésének tekinti, hogy a fiatal generáció megőrizze a Holokausztot emlékezetében, és aktívan küzdjön a rasszizmus minden formája ellen.

Sóvirág - avagy a létezés eufóriája[szerkesztés]

2015-ben Szabó Réka rendező felkérésére Fahidi Éva főszerepet vállalt a Tünet együttes Sóvirág - avagy A létezés eufóriája című modern táncprodukciójában, Cuhorka Emesé[halott link]vel. A nagy feltűnést keltő darab Fahidi életét eleveníti meg a tánc nemzetközi nyelvére lefordítva. A darabot 2019 márciusáig több, mint 80-szor adták elő a Vígszínházban, de külföldön is. A darab születéséről Szabó Réka egész estés dokumentumfilmet is forgatott, A létezés eufóriája címmel.

Írásai[szerkesztés]

  • Die Seele der Dinge. Aus dem Ungarischen übersetzt von Doris Fischer. Hrsg. im Auftrag des Internationalen Auschwitz-Komitees, Berlin, und der Gedenkstätte Deutscher Widerstand, Berlin: Lukas-Verlag 2011. ISBN 978-3-86732-098-6[3]
  • Anima rerum, meine Münchmühle in Allendorf und meine wahren Geschichten. Stadtallendorf: Magistrat der Stadt Stadtallendorf 2004.
  • Anima Rerum – A Dolgok Lelke; Tudomány, Bp., 2005
  • A Dolgok Lelke; Ariel Könyvek, Pilisszentlászló, 2015
  • A Szerelem Alanya és Tárgya; Ariel Könyvek, Pilisszentlászló, 2019

Irodalom[szerkesztés]

  • "Das Geheimnis der Versöhnung heißt Erinnerung" : Dokumentation der Internationalen Tage der Begegnung in Stadtallendorf, KZ-Außenlager Münchmühle, Nobel ; vom 21. bis 26. Oktober 1990. Magistrat der Stadt, Stadtallendorf 1991.
  • Thomas Gonschior, Christa Spannbauer: Mut zum Leben. Die Botschaft der Überlebenden von Auschwitz. Europa Verlag, Berlin u. a. 2014, ISBN 978-3-944305-57-8.
  • Életútinterjú Fahidi Évával. Budapest, 2010. január. Az interjút készítette: Bartha Ákos és Hosszú Gyula

Források, külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. ↑ a b c d Kerstin Krupp: Dem Unsagbaren eine Stimme geben. In: Frankfurter Rundschau, 5. Oktober 2013, S. 25. Textgleich in der Berliner Zeitung
  3. ↑ Rezension[halott link] von Günther B. Ginzel.
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fahidi_Éva&oldid=21757948”