Fésűsujjú levéljáró
Fésűsujjú levéljáró | ||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||
Irediparra gallinacea (Temminck, 1828) | ||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Fésűsujjú levéljáró témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fésűsujjú levéljáró témájú médiaállományokat és Fésűsujjú levéljáró témájú kategóriát. |
A fésűsujjú levéljáró (Irediparra gallinacea) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a levéljárófélék (Jacanidae) családjába tartozó Irediparra nem egyetlen faja.
Előfordulása
Ausztrália, Indonézia, Malajzia, Pápua Új-Guinea, a Fülöp-szigetek és Kelet-Timor területén honos. Tavak és mocsarak lebegő vízinövényzetén él.
Alfajai
- Irediparra gallinacea gallinacea (Temminck, 1828)
- Irediparra gallinacea novaeguinae (Ramsay, 1878)
- Irediparra gallinacea novaehollandiae (Salvadori, 1882)
Megjelenése
A hím testhossza 20-21 centiméter, a tojó 24-27 centiméter, szárnyfesztávolsága 39-46 centiméter; a hím testtömege 85 gramm, a tojóé 140 gramm.
Életmódja
A leveleken lépegetve szedegeti rovarokból, apró gerinctelenekből, békákból, halakból és magvakból álló táplálékát.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. január 9.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2011. január 9.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2011. január 9.)
- Birdlife International
- Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve