Fényes fürdő (Tata)

Fényes fürdő
Ország	Magyarország
Település	Tata
Elhelyezkedése
Fényes fürdő Pozíció Tata térképén
é. sz. 47° 40′ 10″, k. h. 18° 18′ 20″47.6693, 18.3056

A Fényes fürdő egy északi irányban (Naszály felé), Tatától másfél kilométerre fekvő, az Által-ér folyása mellett található, természetes források által táplált strand-, és kempingkomplexum, természetvédelmi szempontból is fontos lápvilággal. A város legmélyebb pontja, amely 120 méterrel a tengerszint felett fekszik. Kiterjedése közel 30 hektár.

Légifelvétel a bejárat irányából

Katonai-tó

A felújítótt „amorf” és „gyermek” medencék

Múltja

A Fényes-forrásokból enyhén szénsavas, 21-22 °C hőmérsékletű víz tört a felszínre. A források közül háromnak megkülönböztető nevet adtak a tataiak:

• A nádpadlóval elkerített felső forrást (Grófi-forrást) a grófné használta fürdésre. A kerítésen belül kis ház szolgált az öltözésre, és homokföveny a napozásra. A területet a gróf jágerei (erdészei) őrizték.
• A következő az úgynevezett „Katona-forrás”, amely nevét onnan kapta, hogy a laktanyából kivezényelt katonák csak ebben a forrásban fürödhettek.
• A legalsó a legszebb, hiszen az öregek elmondása szerint erről nevezték el a fürdőt Fényesnek. Ebből a három méter mély forráskráterből a tiszta vízben szabad szemmel is jól látható fehér kvarchomok bugyogott föl, s ezernyi buborék szállt fel a forrás felszínére.

Az említett forrásokból s azok lefolyó vizéből Tata község 1913-ban a közönség számára fürdőt alakított ki, s a parton megépítette a közös öltözőt. Mivel a szerény körülmények nem csábították a vendégeket a Fényesre, ezért Tata képviselőtestülete 1927 nyarán a fürdő területén utakat épített, a sétányokra pedig padokat helyeztetett el. A Fényes fürdőbe a Kossuth térről a Naszályi út felől kiépített bekötőúton naponta többször közlekedett autóbusz. Kosnár Sándor az új kabinsor mellé felépítette a csárdát, ahol a hideg és meleg ételek fogyasztása mellett cigányzene szórakoztatta a fürdőzőket. A Fényes-források közelében lévő Feneketlen-tó hideg és nagyon mély vizében nem fürödtek, csak horgásztak az emberek. Az 1960-as években, a tatabányai szénbányászat megnövekedett vízkiemelése miatt a tatai források elapadása ezt a területet is elérte. 1973-ban az utolsó forrás is elapadt.

Jelene

2001-ben lassan újra elkezdtek működni a források, egyelőre kis mennyiségű vízkibocsátással. Napjainkban a Fényes Fürdőn egy 2000 m²–s sekély vizű, úgynevezett „amorf” medence, egy 50 méteres feszített víztükrű sportúszómedence, valamint egy vízicsúszda várja a fürdőzőket. Bérelhető faházak és lakókocsi parkolók is vannak a területén, valamint egy finn rendszerű, elektromos fűtésű szauna is megtalálható itt, melynek két helyiségéhez olyan külső mártózó lehetőségek tartoznak, amelyek különlegessé teszik. A Fényes Szauna az első ilyen létesítmény volt az országban. Májustól szeptemberig II. osztályú kemping is üzemel étteremmel, élelmiszerbolttal. Nyaranta a környező településekről nagyszámú fürdőző keresi fel a strandot.

Szépségverseny

A Fényes Fürdő Szépe 2011-től egy évente megrendezésre kerülő szépségverseny-sorozat. A verseny érdekessége, hogy sokkal több jelentkező volt, mint amennyien végül a döntőn részt vettek. A cím jelenlegi birtokosa Csákabonyi Aletta Margit.

Helyszín	Időpont	Résztvevők száma	Győztes	Második helyezett	Harmadik helyezett
Fényes fürdő	2011. július 31.	8	Csákabonyi Aletta Margit	Tajkov Alexandra	Krisztián Izabella

További versenyzők: Árendás Kitty, Kánya Adrienn, Kapinecz Renáta, Molnár Valéria, Szabó Anikó.

Különdíjak:

• Közönségdíj: Kapinecz Renáta.

A zsűri tagjai: Horváth Márton az AgroTata képviseletében, Müller Márk fodrász, Szalai Vanessza az Aréna Sportcentrum képviseletében, Turay Kamill a Turay Családi Pincészet képviseletében, és még valaki.

Élővilága

A források közelében egyedülálló láperdei és lápréti növénytársulások alakultak ki. A csaknem háromszáz fajból álló itteni növényvilág képviselői közül a következőek a ritkább, védett fajok:

• Tóalma (Ludwigia palustris)
• Apró rence (Utricularia minor)
• Fehér zászpa (Veratrum album)
• Pókbangó (Ophrys sphegodes)
• Tavaszi tőzike (Leucojum vernum)
• Fehér tündérrózsa (Nymphaea alba)
• Selymes boglárka (Ranunculus illyricus)
• Poloskaszagú kosbor (Orchis coriophora)
• Szúnyoglábú bibircsvirág (Gymnadenia conopsea)

2015-ben nyílt meg a Fényes-források területén (184 millió forint 100%-ban uniós támogatásból) a „Fényes tanösvény” elnevezésű sétaút, ahol – külön belépő ellenében – 18 állomást végigjárva tekinthető meg a terület vizes élőhelyeinek élővilága. A tanösvény első szakasza szabadon, a természetvédelmi területen elhelyezkedő második szakasza pedig csak túravezetővel látogatható.

Megközelítése

• Gyalog, kerékpárral és autóval a Fényes fasoron keresztül.
• Autóbusszal a Május 1. úti autóbusz-pályaudvarról a nyáron óránként induló 3-as jelzésű járattal.

Források

• Dr. Körmendi Géza munkái

Külső hivatkozások

• Fényes Fürdő és Kemping hivatalos oldala