Ugrás a tartalomhoz

Esterházy László (püspök)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Hübele (vitalap | szerkesztései) végezte 2022. augusztus 13., 12:54-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (19. századi püspökök kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Esterházy László
Rozsnyó püspöke
Született1762. június 12.
Alsópaty
Elhunyt1824. szeptember 11. (62 évesen)
Szomolnok
Felekezetrómai katolikus egyház
Püspökségi ideje
1810. december 19. – 1824. szeptember 11.
Előző püspök
Következő püspök
Szányi Ferenc
Lajcsák Ferenc
Esterházy László a Catholic Hierarchy-n

Galántai gróf Esterházy László (Alsópaty, 1762. június 12.Szomolnok, 1824. szeptember 11.) rozsnyói püspök.

Élete

[szerkesztés]

Pozsonyban tanult teológiát, majd 1792. augusztus 26-án szentelték pappá. Előbb káplán, később papi titkár volt. 1796-tól Abaligeten, 1797-től Dunaföldváron volt plébános. 1802-től a pécsi szeminárium rektora és koppánymonostori Boldogasszony apátság címzetes apátja. 1802-től pécsi kanonok és püspöki helynök. 1810. december 19-én nevezték nevezték ki, majd 1811. április 6-án megerősített rozsnyói megyés püspök lett.

1815. július 23-án szentelték püspökké. 1816-ban líceumot hozott létre, 1821. november 4-én összehívta az egyházmegyei zsinatot. Szomolnokon hunyt el, ahol püspöki körútján volt. Magyar nyelven tartotta egyházi beszédeit; a tudósokat szerette, azokat munkáik kiadásában anyagilag is segítette s a magyar nyelvet a papság és a hivek közt hathatósan terjesztette.

Munkái

[szerkesztés]
  • A szentségnek és tiszteletnek arany koronájával megdicsőített fejedelem. Igy adta elő Szent István királyt… midőn Bécsben 1806. eszt. kisasszony havának 20. napján a városban levő tiszt. kapuczinus atyák templomában ezen szent királynak napja… megülettetett. Bécs, 1804
  • Pásztori beszéde. Kassa, 1815

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Előde:
Szányi Ferenc
Utóda:
Lajcsák Ferenc